Tetszett a cikk?

"A demokrácia magvait elvetettük, a csírák előbb-utóbb kihajtanak" - két komoly kudarca ellenére ilyen elégedetten és optimistán összegzi társadalomváltoztató tevékenységének hozadékát Soros György. A milliárdos üzletember 75 éves kora ellenére is fiatalos hévvel dogozik, akkor is, ha ezt sokan rossz néven veszik tőle.

HVG: A magyarországi Soros Alapítvány új programokat nem indít, jövőre jobbára már csak zárja folyó ügyeit, hogy 2007-ben lehúzhassa a rolót. A többi Soros-intézményt is hasonló sors várja?

S. Gy.: Szó sincs róla. A Közép-európai Egyetem, a CEU alapítványi tőkéjét 400 millió euróra emeltük - az egyetem évente ennek 5 százalékából gazdálkodhat, azaz 20 millió euróból, ami évi 3 százalékkal emelkedhet. Adtunk egy 20 millió eurós kezdő lökést a CEU keretében működő Business Schoolnak is, de ez az iskola hosszú távon eltarthatja magát a tandíjakból. Változatlanul kulcsszerepet szánok a budapesti Nyílt Társadalom Intézetnek, az OSI-nak, amely évi 400 millió dolláros büdzsével dolgozik. Továbbra is innen indítják, koordinálják, finanszírozzák az USA-n kívül eső programokat, kezdeményezéseket. Budapest marad a központja nemzetközi alapítványi hálózatunknak.

HVG: Az OSI egyik programja a cigányság beilleszkedését hivatott segíteni Kelet-Európában. Budapestre érkezése előtt Prágában a csehországi romák helyzetének javításáról tárgyalt. Mit intézett?

S. Gy.: Paroubek cseh miniszterelnök elfogadta javaslatomat, hogy indítsanak kormányprogramot a romák integrálására, mozgósítsanak ehhez EU-pénzeket, és ezt építsék be a 2007-es költségvetésbe. Ha minden jól megy, 10 éven belül megszűnhetnek a csehországi roma gettók. Nemsokára Bukarestbe megyek ugyanebben az ügyben. A román kormány négy területen - az oktatás, az egészségügy, az állásteremtés és a lakásépítés terén - akarja javítani a cigányok helyzetét. A romániai helyi önkormányzatoknak e négy szférát összekapcsolva kellene felszámolniuk a zárt cigánytelepeket. A legrosszabb helyzetben a szlovákiai romák vannak, folyamatosan menekülnek Csehországba és Magyarországra - remélem, hamarosan a szlovák vezetőkkel is beszélhetek az áldatlan állapotokról. Az idő sürget, a franciaországi események erre intenek.

HVG: Azt gondolja tehát, hogy a közép-európai romák adott esetben éppúgy erőszakot alkalmaznának, mint a francia külvárosokban élő afrikai bevándorlók, illetve gyerekeik?

S. Gy.: Pillanatnyilag inkább a cigányok elleni erőszakos cselekmények a jellemzőek. Még mindig mélyen gyökerezőek az előítéletek, pedig jó lenne, ha a térség közvéleménye felismerné: társadalmi érdek, hogy ne legyen cigánykérdés, ne legyenek gettók. Sajnálatos paradoxon, hogy míg az asszimilálódott cigányokat a közvélemény befogadja mint nem cigányokat, a gettók lakosaival kapcsolatban marad az előítélet. Ebben Magyarország sem kivétel.

HVG: Ugyanakkor a pártok felismerték, hogy a több mint félmilliós roma kisebbség szavazásra jogosult tömegei akár el is dönthetik a választások kimenetelét, ezért most körüludvarolják őket.

S. Gy.: Lehet, de a bajt az előítéletek jelentik. Volt egy rémes élményem. A náci megszállás alatt egy derék, mélyen vallásos nő bújtatta anyámat, s én is nála töltöttem 1944 nyarát. A hölgy most 90 éves, nemrég meglátogattam. Elmondta, hogy a Magyar Nemzetet olvassa - ezt szokta meg még a háború előttről - és a Magyar Rádiót hallgatja. Ez a tisztességes, rendes nő most sarkos cigányellenes véleményeket fogalmazott meg. Szerinte a cigányok segélyekből élnek, kihasználják az ország segítőkészségét, és akik ezt tagadják, azok szerinte hazaárulók. Más európai országokban is népszerűek az efféle nézetek, Bulgáriában például a cigányellenes programmal fellépő negyedik legnagyobb parlamenti párt, az ultranacionalista Ataka - magyarul: Támadás - népszerűsége rohamosan nő.

HVG: Ön évi mintegy félmilliárd dollárt költ szívének kedves társadalmi ügyek támogatására, illetve arra az alapítványhálózatra, melyet a "világ lelkiismeretének" nevez. Világjobbító szándékait sok helyütt kártékonynak tartják, önt vádolják az örményországi, az ukrajnai és a kirgizisztáni forradalmak finanszírozásával, a kelet-európai társadalmi feszültségek szításával. Ugyanannak az éremnek a két oldaláról volna szó?

S. Gy.: Én nem azért próbálok segíteni, hogy elismerésben részesüljek érte, sőt a hálálkodás inkább zavarba ejt. De most úgy érzem, összehangolt propaganda folyik ellenem, amelyet Putyin orosz elnök irányít. Ő indítványozta a közép-ázsiai köztársaságok vezetőinek, hogy alapítványaimat zárják be, ami Üzbegisztánban és Kazahsztánban meg is történt. Putyin mesterkedéseiről azok a vezetők számoltak be, akik nem voltak hajlandóak engedelmeskedni neki. Most olvastam, hogy Oroszországban propagandafilmet mutattak be egy Sors nevű nemzetközi befektetőről, aki kábítószer-kereskedőként gazdagodott meg. Sajnos az emberek hajlamosak ezeket a dolgokat készpénznek venni.

HVG: Szóval borúlátó az emberek manipulálhatóságát illetően?

S. Gy.: Változatlanul optimista vagyok, de kétségtelen, hogy sok embert lehet a média által befolyásolni. Amerikában hasonló támadásoknak vagyok kitéve, a jobboldali sajtó felhozza, hogy erőltetem a kábítószer legalizálását, hogy bennfentes kereskedésért elítélt személy vagyok. Mindez torzítás, én csak a marihuána fájdalomcsillapító tulajdonságának orvosi felhasználását szorgalmazom, Franciaországban pedig távolról sincs lezárva egy 1988-as tranzakcióval kapcsolatos bírósági ügyem: a téves ítélettel szemben fellebbezni kívánok. Amikor azt nyilatkoztam, hogy ez a hadjárat a náci sajtó stílusára emlékeztet, azt mondták rám, hogy Busht a nácikhoz hasonlítom. Ha az embernek Bush és Putyin is ellensége, annak következményei vannak.

HVG: Ön annak idején 27 millió dollárral szállt be a Bush-ellenes kampányba, mégis tűrhető a kapcsolata a washingtoni vezetéssel. Amíg működött üzbegisztáni alapítványa, azt az amerikai külügyminisztérium is finanszírozta. Ön pedig az utóbbi időben mintha elnézőbb volna Bush iránt.

S. Gy.: Kétségtelen, hogy a külügyminisztériummal jó a kapcsolatom. Végül is a céljaink hasonlóak: a demokratikus átalakulást szeretnénk támogatni. Ami viszont Busht illeti, én fenntartom negatív véleményemet: inkább arról van szó, hogy ő kénytelen volt változtatni politikáján, hiszen az elmúlt évben nagyon meggyengült a helyzete. Támogatottsága a mélyponton van, a törvényhozásban még saját pártjának befolyásos tagjai is bírálják.

HVG: A kelet-európai rendszerváltások előestéjén a kommunistaellenes mozgalmakat támogatta, az utóbbi években viszont támadja a kapitalizmust. Árulja már el, végül is milyen rendszer felelne meg önnek!

S. Gy.: Nézze, én magam kapitalista vagyok, ennek a rendszernek a keretei között működöm. Ugyanakkor látni kell, hogy a kapitalizmusnak is megvannak a gyenge pontjai. Az általam preferált nyílt társadalomnak éppen ez az alapelve: belátja, hogy a rendszer tökéletlen, ezért amennyire csak lehetséges, javítani kell rajta.

HVG: Ön azt javasolta, hogy a nemzetközi pénzmozgásokat átláthatóbbá kell tenni...

S. Gy.: Ezt félreértették, ezt egyáltalán nem mondtam. Azt vallom, hogy a tőke- és pénzpiacokon - ha magukra hagyjuk őket - fennmarad az egyensúlytalanság. Az egyensúly megteremtése és fenntartása politikai feladat, a nemzetközi pénzintézeteknek kell szabályozniuk a piacok működését. Ellenkező esetben fennáll a pénzügyi válság veszélye.

HVG: Mindenesetre a világgazdaságra máris vészes egyensúlytalanságok jellemzőek: az amerikai költségvetés és a fizetési mérleg hatalmas ikerdeficitje áll szemben az ázsiaiak, elsősorban a kínaiak több százmilliárd dolláros valutatartalékával. Mi lesz ennek a vége?

S. Gy.: Szerintem két-három éven belül tetemesen visszaesik a globális gazdasági teljesítmény, ami határozott nemzetközi fellépés híján könnyen világgazdasági válságba torkollhat. A világgazdaság motorja elsősorban az amerikai fogyasztás, és a jelenlegi vásárlóerő hátterét az USA-beli ingatlanok hihetetlenül magas ára adja.

HVG: Mennyiben függenek ezek a fejlemények Kína fantasztikus növekedési ütemének fennmaradásától?

S. Gy.: Kína gyors növekedése a világgazdasági fellendülés másik motorja: Peking most örömmel finanszírozza az amerikai deficitet, ez a két ország közötti szimbiózis lényege. Ám ha lanyhul az amerikai kereslet, Kínának a növekedés új forrásait kell megtalálnia: a helyi fogyasztás támogatása mellett főleg a környezetszennyezést akadályozó beruházások jöhetnek számításba.

HVG: 26 éve gründolta első alapítványait, s kezdte közéleti tevékenységét. Ha összegezni akarja mindazt, ami sikerült és mindazt, ami nem, meg van elégedve?

S. Gy.: Végső soron elégedett vagyok. Persze sok minden nem sikerült, de örülök, hogy legalább megpróbáltam. Busht szerettem volna megbuktatni, ez nem jött össze. Oroszországban próbálkoztam a nyílt társadalom építésével, Putyin ezt keresztülhúzta. De a demokrácia magvait elvetettük, a csírák előbb-utóbb kihajtanak.

HIRSCHLER RICHÁRD

Soros György

A budapesti születésű amerikai üzletember 7,2 milliárd dolláros vagyonával a 24. helyen áll a Forbes 400-as ranglistáján. A tulajdonában álló Quantum Fund a Wall Street történetének legsikeresebb befektetési alapja lett, 30 éven keresztül évente 30 százalékkal gyarapodott. Állítólag egymilliárd dollárt keresett azon a napon, amikor - 1982-ben - padlóra küldte az angol fontot. A rubel 1998-as leértékelésekor viszont a hírek szerint 2 milliárd dollárt veszített, ami ékes illusztrációja annak, hogy jóslatai nem mindig válnak be. Bár a bizniszt hivatalosan már átadta fiainak, ezt sem szabad még készpénznek venni. Filantróp tevékenységét 1979-ben kezdte, dél-afrikai fekete diákok egyetemi tanulmányainak finanszírozásával. Félszáz országra kiterjedő alapítványi hálózatára évi félmilliárd dollárt költ, amivel a világ negyedik legnagyobb jótékonykodójának számít. Legutóbbi, Az amerikai hatalmi lufi - az amerikai hatalom visszaterelése a helyes útra címmel tavaly magyarul is megjelent művében keményen bírálja a Bush-kormány politikáját.

Ab: Szekeres Imre nem tudta megindokolni, miért alkotmánysértő, ha korrupt maffiabaloldalinak nevezik

Ab: Szekeres Imre nem tudta megindokolni, miért alkotmánysértő, ha korrupt maffiabaloldalinak nevezik

Gulyás Gergely: Hét mintát vizsgálnak koronavírusra, egyelőre nincs pozitív

Gulyás Gergely: Hét mintát vizsgálnak koronavírusra, egyelőre nincs pozitív

Trump: Mindenki nyugodjon le, elmúlik a járvány

Trump: Mindenki nyugodjon le, elmúlik a járvány