Az osztrák és a magyar olajcég frigyét forszírozza Wolfgang Ruttenstorfer (57 éves), az OMV vezérigazgatója. A tőkepiac szerinte készpénzes megoldást akar, ez pedig magyarul felvásárlást jelent. Hogy a Gazprom állna az OMV tervei mögött, azt ostobaságnak minősíti.

HVG: Hoztam önnek egy magyar benzinkúttól egy "I love Mol" feliratú matricát. A "ne vásárolj osztrák árut, szolgáltatást" magyar bojkottfelhívásokról a bécsi lapok is beszámolnak. Számított rá, hogy a 8,6 százaléknyi Mol-részvénycsomag felvásárlásával ekkora érzelmi vihart kavar Magyarországon?

W. R.: Szerintem ez az érzelmi vihar nem igazán illeszkedik az európai gazdasági fejlődés irányához. Az OMV sem osztrák vállalat ma már, tevékenységének nagyobbik hányada külföldön folyik, bécsi székhelyű közép-európai cégnek tekintjük magunkat, amely ennél szélesebb nemzetközi méretben végez energiakitermelést.

HVG: A Mol vezetése szerint már tavasszal érződött, hogy az OMV be akar gyűjteni a magyar olajcég papírjaiból. Miért tették ezt ellenségesen, tehát anélkül, hogy a Mol menedzsmentjét erről tájékoztatták volna?

W. R.: A Mollal hosszú évek óta tárgyalunk az együttműködésről, Hernádi úrral öt éve. Körülbelül egy esztendeje váltak megbeszéléseink intenzívvé, elmentünk egészen a részvénycsere, a felügyelőbizottságitag-csere témájáig. Nem kerültünk közelebb a megoldáshoz, ezért amikor júniusban egy nagyobb Mol-részvénycsomagot kínáltak a piacon, úgy döntöttünk, megvesszük. Nem szántuk a vételt ellenséges lépésnek, azt akartuk elérni, hogy a közelgő konszolidációban a csaknem 19 százalékunkkal mindenképpen ott lehessünk. Baráti partnerként, minden közép-európai megoldásra nyitottan.

HVG: Úgy hírlik, hogy aznap, amikor bejelentették a részvényvásárlást, amelyet fúziós célokkal indokoltak, levelet küldtek a Mol vezetéséhez felvásárlási szándékukat eléjük tárva.

W. R.: Mi a levélben tárgyalásra hívtuk a Mol vezetőit, azzal a meggyőződéssel, hogy a konszolidáció folytatódik.

HVG: Konszolidáción ön további tulajdonszerzést ért?

W. R.: Az elmúlt hat évben tucatnyi kisebb energetikai egység került a térség nagyobb cégeihez. Ez a felvásárlás a következő években folytatódik, méghozzá úgy, hogy a kicsikből egyre nagyobb, de kevesebb számú energiacég jön létre. Nagyobb tőkeerővel, jobb befektetőképességgel. Szerintem a Mol-OMV vagy az OMV-Mol duó remek egységet alkothatna a régióban. Egyébként ezt az elemzők többsége is így látja.

HVG: Az elmúlt hetek történései után is el tudna képzelni fúziót, azaz egyenlő erők egyesülését, esetleg részvénycserével?

W. R.: Tudni kell, hogy a tőkepiac legszívesebben készpénzes ajánlatot lát. Az OMV tárgyalni szeretne a legjobb kombinációról. Meggyőződésem, hogy a konszern vezetésében a legjobb szakembereknek kell részt venniük, legyenek magyarok, osztrákok vagy más európaiak. A cég központja egyszerre lehet Budapesten és Bécsben is. Ezt ajánlottuk mi folyton az elmúlt öt évben, ezt mondjuk most is. Előnyteremtést akarunk, nem hátrányt.

HVG: A Mol-menedzsment viszont attól tart, hogy a magyar olajcég megszerzésével a legveszélyesebb konkurenst ütné ki az OMV a piacról.

W. R.: A verseny kérdésében már nem az osztrák vagy a magyar hatóságok illetékesek, hanem az EU. Brüsszel vizsgálja, fennáll-e a versenykorlátozás veszélye. Ha adott esetben úgy döntene, hogy egyes tevékenységeket el kell adni ahhoz, hogy a fúzió létrejöjjön, ez semmiképpen nem érintené az új cég lényegi működését. Szerintem egyébként egy OMV-Mol páros erősítené s nem gyengítené a versenyt, az uniónak is előnyös, ha lesz, aki versenyre kel az olyan óriásokkal, mint a Shell vagy az Agip.

HVG: A tárgyalásos megoldás mellett az OMV igyekszik a Mol-részvények felvásárlását is folytatni. Igazak-e a hírek, hogy önök legkésőbb szeptember végéig vételi ajánlatot akarnak tenni a Molra?

W. R.: Ezt az értesülést sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom, mert még nem döntöttünk. Merő spekulációról van szó. Mi most arra összpontosítunk, hogy meggyőzzük a Mol vezetését arról, hogy beszélnünk kell egymással.

HVG: Az OMV által lehívott 13,5 milliárd eurós készenléti hitelkeret is a vásárlási szándékot erősíti...

W. R.: Az OMV nagyon erős cég, komoly finanszírozási tevékenységet végez, rengeteg hitelkeretből, amelyeket nem szokásunk kommentálni.

HVG: Az ön elődje, Richard Schenz a minap azt mondta, hogy ha az OMV lenne a Mol helyében, ugyanúgy kézzel-lábbal védekezne a felvásárlás ellen. Ön nem osztja ezt a véleményt?

W. R.: Szerintem nem lehet ilyen általánosan fogalmazni, ugyanis különféle kombinációk képzelhetők el. Ha a Mol azt mondja, hogy a házasság révén növelni tudjuk erőnket, biztos, hogy tárgyalóasztalhoz ülünk vele.

HVG: A Mol és a magyar politikusok szerint nem önmagával a felvásárlási kísérlettel van baj, hanem azzal, hogy az OMV állami cég, amely nem a piaci törvényeket követi, hanem az állam szempontjainak igyekszik eleget tenni. Ön szerint van különbség a kétféle tulajdonos között?

W. R.: Nincs. A mi részvényeseink többségét is azok a befektetési alapok teszik ki, amelyek a Molét is. A tulajdonosoknak mindkét esetben egyetlen céljuk van, a vállalati érték növelése. Ez így van az együttesen az OMV 49,1 százalékát tulajdonló osztrák vagyonügynökség szerepét betöltő ÖIAG és az Abu-Dzabit reprezentáló IPIC esetében is, egyáltalán nem szólnak bele a tevékenységünkbe. Őszintén szólva meg is vagyok lepve a magyar kifogáson, hiszen a sajtóhírek szerint Magyarországon sokkal intenzívebb az állam, a politika beavatkozása a gazdaságba, mint nálunk. Furcsállom azért is, mert a magyar állam maradéktalanul eladta Mol-hányadát, egy éve pedig megszavazta a teljes gázüzlet eladását. Az EU lépett közbe, a magyar közvéleményben nem volt egy fikarcnyi felháborodás sem.

HVG: Ön régóta szószólója a régió "önvédelmének". Kitől fél? Netán a Gazpromtól?

W. R.: Félni nem félünk senkitől, világos stratégiai, növekedési céljaink vannak, amiket teljesítünk.

HVG: Bécsi pletyka, hogy amikor májusban az orosz elnök itt járt Ausztriában, áldását adta az OMV-Mol frigyre, azzal a kikötéssel, hogy az új cégnek el kell adnia a pozsonyi finomítót. Mi igaz ebből?

W. R.: Semmi, ez teljes ostobaság. Mi nem kérünk engedélyt, az oroszok pedig nem adják áldásukat.

HVG: Pedig azt is hallani - akár egy amerikai kongresszusi meghallgatáson, akár Basescu román elnöktől -, hogy az OMV-t lényegében már meg is vette a Gazprom, s rajta keresztül akarja megkaparintani a Molt.

W. R.: Ez még nagyobb zagyvaság. Rendszeresen elemezzük, hogy kik a befektetőink, az 5 százalék feletti kategóriában a legtöbb részvényest név szerint ismerjük, a Gazprom nincs köztük.

HVG: Az utóbbi időben erősödik az együttműködés a Gazprom és az OMV között, például a baumgarteni gáztároló közös építésében.

W. R.: Ausztria volt az első a nyugati országok között, amely 1968-ban gázvásárlási szállítást kötött az oroszokkal, ezt nem felejtik el nekünk. De kapcsolatunk csak kereskedelmi alapú, azaz csak vesszük tőlük a gázt. De mindig is azt mondtuk, hogy a régiónak is és az egész kontinensnek is szüksége van alternatív gázforrásokra az orosz gáz mellett.

HVG: Ezért vesz részt az OMV az iráni gáz kitermelésében, dacolva az USA haragjával?

W. R.: Onnan hozunk gázt, ahol van. Ilyen a kaszpi térség és a Közel-Kelet.

HVG: Ha az iráni gáz hozzáférhető, akkor van mit tölteni az OMV által szorgalmazott Nabucco vezetékbe. Ön szerint ez a program ma is olyan eltökélten halad, mint azelőtt, hogy Putyin elnök nemrég eltérítette Oroszország felé a kaszpi országok gázexportját?

W. R.: Az energiagazdaságban évtizedekben kell gondolkodni. A Nabucco egy konkrét és komplex projekt, amelyben öt állam s tucatnyi vállalat szempontjait kell egyeztetni.

HVG: Térjünk vissza a térségbe! Mi lesz, ha az OMV nem tudja megvenni a Molt?

W. R.: A megvétel szó nincs ínyemre, mondjuk azt, hogy egybekelünk. Meg vagyok győződve róla, hogy két-három éven belül adódik lehetőség arra, hogy mindkettőnk számára ésszerű megoldást találjunk. Nincsen B terv!

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS

Wolfgang Ruttenstorfer

Az Ausztria legbefolyásosabb menedzserének tartott Wolfgang Ruttenstorfer egész élete az OMV-hez kötődik. Már apja is az olajcégnél dolgozott - a schwechati finomítónál igazgatóságig vitte -, a család a vállalat szolgálati lakásában élt. Iskolai szünetekben benzinkutaknál, autópálya-fogadókban dolgozott, majd a közgazdasági egyetemet követően nekiállt megmászni az OMV szamárlétráját. Az energiacéghez egyszer lett hűtlen, amikor elszegődött a pénzügyminisztériumba államtitkárnak. A szociáldemokrata érzelmű menedzser a nagykoalíció összeomlása elől visszamenekült igazi otthonába, az OMV-be, amelynek 2002 óta az első embere. Ő csinált a poros állami vállalatból tőzsdesztárt - mondják méltatói, akik azt is jó néven veszik a háromgyermekes családapától, hogy nem hordja magasan az orrát.

Külügyi államtitkár: A vasárnapi választás ágyazott meg a Fidesz 2022-es győzelmének

Külügyi államtitkár: A vasárnapi választás ágyazott meg a Fidesz 2022-es győzelmének

Apró közúti torpedó lett Bulgária első saját villanyautója

Apró közúti torpedó lett Bulgária első saját villanyautója

Az ellenzéki Nyirati Klára lett a bajai polgármester

Az ellenzéki Nyirati Klára lett a bajai polgármester

Alig marad el a rekordtól a választási részvétel

Alig marad el a rekordtól a választási részvétel

A választások előtt is tisztelgett egy számmal a hatos lottó

A választások előtt is tisztelgett egy számmal a hatos lottó

Olcsóbb lesz a benzin szerdától

Olcsóbb lesz a benzin szerdától