Nem közvetlenül a kutatás-fejlesztést, hanem az ezzel foglalkozó európai intézmények hálózatosodását segíti majd a szeptember 15-én Budapesten első igazgatótanácsi ülését tartó Európai Innovációs és Technológiai Intézet, az EITI - tudtuk meg a szervezet szálláscsinálójától, Dvorszki Lászlótól (55 éves). Szerinte az intézmény így is hatalmas előnyöket hoz Magyarország számára.

HVG: Van, aki a magyar tudomány föllendülését, mások befektetéseket, ismét mások dicsőséget várnak attól, hogy Magyarország nemsokára otthont ad egy uniós intézménynek, az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek. Mit csinál majd ez a szervezet, ha kibújik a tojáshéjból?

D. L.: Európa, ha a tudományban nem is, de a tudomány eredményeinek a hasznosításával jócskán el van maradva, és most, mint Münchhausen báró, a saját hajánál fogva igyekszik kihúzni magát ebből a helyzetből. Az EITI afféle Barroso-gyerek, az Európai Bizottság elnökének koponyájából pattant ki négy éve. Barroso akkor még azt gondolta, hogy a híres amerikai Massachusetts Institute of Technology mintájára létre kellene hozni egy hatalmas oktató-kutató-fejlesztő komplexumot. De hát egy ilyen szuperintézetet nemigen lehet megalapítani központi akarattal, felülről. A terv ezért módosult: létrehoznak egy koordináló központot, és a már meglévő kutatóhelyek, laborok, egyetemek és cégek részvételével alakítanak ki úgynevezett "tudományos és innovációs közösségeket", angol rövidítéssel kic-eket. Elsőként három, Brüsszelben most európai prioritásként kezelt kiemelt területen: az egyik az információs és kommunikációs technológiák, a másik a klímaváltozás, a harmadik pedig az energetika.

HVG: Hány ilyen társulás létrejöttére számítanak? S vajon ezek egy-egy pályázat erejéig állnak csak össze, vagy évtizedekig együttműködnek majd egymással?

D. L.: Legalább egy tucat kic alakulhat ki, mindenképpen huzamosabb időtartamra. E társulások olyan intézmények köré szerveződhetnek, amelyeknél eleve van egy jó kutatás-fejlesztési bázis, illetve a nemzetközi szálak valamiféle kritikus tömege: annyi kapcsolat, amennyi a későbbiekben már önmagát gerjeszti. Egy kic-hez legalább két tagállam minimum három intézetének kell összeállnia. Mindegyikben kell hogy legyen egy egyetem, hiszen oktatniuk is kell, diplomát is adnak majd. Fajsúlyosaknak kell lenniük, hiszen a kutatási pénzekért versenyezni fognak egymással és más intézményekkel. A lengyelek és a spanyolok - azok a tagállamok, amelyek elől elnyertük az EITI székhelyét - mindenesetre máris nagyon mozgolódnak, hogy jövőre megalakíthassák az első kic-eket.

HVG: Budapesten 60 ember fog dolgozni az EITI-nek. Ők írják majd ki és ők értékelik az EU kutatás-fejlesztési pályázatait?

D. L.: Nem, a kutatás-fejlesztési projekteket továbbra is Brüsszelben tervezik és értékelik, a nyerteseket is ott fogják elszámoltatni a pénzekkel. Nincs egyébként olyan európai program, amelyik egy az egyben támogatná az egész úgynevezett tudásháromszöget. Utóbbinak három egyenlő oldala van: az oktatás és felsőoktatás, a kutatás-fejlesztés és az innováció.

HVG: Az EITI-ről akkor már tudjuk, hogy a tudásháromszög fontos neki, de mégis, mit csinál majd pontosan?

D. L.: Az EITI 2013-ig nem egészen 309 millió euróból gazdálkodik, ebből a pénzből kell fönntartania az igazgatótanáccsal együtt 78 fős budapesti központot - vagyis a kutatás-fejlesztés direkt támogatására nincs pénze. Amit az EITI támogat, az maga a hálózatosodás. Az EITI szakértői saját maguk részére munkaprogramot írnak elő, megtervezik, hogy milyen kapcsolatokat támogassanak, megszervezik, működőképessé teszik a hálózatot. Bajnai Gordon hasonlatával: az EITI a pók, amely a hálót szövögeti. Ez a pók azt mondja majd: ha megírtad a terveidet, mert kic-cé akarsz válni, megvan benned a tudásháromszögnek minden olyan eleme, ami engem érdekel, és látom, hogy olyan színvonalon működsz, hogy a terveket meg is tudod valósítani, na, akkor része lehetsz a hálómnak. Lássuk, mit tudsz hozzá szerezni ebből, abból, amabból a forrásból! Hogy tudod a munkát felépíteni? Ha minden rendben, szakmai grémiumom konzultál veled, azt mondja, figyelj, ez nagyjából rendben, de én azt tanácsolom, kutass kissé ebbe vagy abba az irányba is, meg elküldöm hozzád még ezt meg ezt a tudóst, segítsen neked, vedd még föl a kapcsolatot X vagy Y intézettel, ők nagyon jók a témában. Ha az EITI központjában úgy látják jónak, nyilván meghívják a kic-ek és intézmények vezetőit, konferenciákat tartanak nekik. Bár az EITI működése egy 53 oldalas dokumentumban szépen le van írva, a részletek még nincsenek kidolgozva, majd kitalálja őket a 18 tagú igazgatótanács, illetve az ötfős végrehajtó bizottság.

HVG: Ha már az igazgatóságnál tartunk, a 18 tagú gárdát alapvetően a tudományból, a felsőoktatásból és az üzleti világból válogatták össze. Hogy csöppenhetett a társaságba Magyar Bálint a politikából?

D. L.: Meggyőződésem, Magyar Bálint sem politikusként került bele, hanem oktatási szakemberként, hiszen évekig oktatással foglalkozott.

HVG: A magyar kormány harcolt érte, hogy húsz esztendeig kifizethesse az EITI lakbérét, öt éven át pedig folyósíthassa húsz ember fizetését. Mennyibe kerül ez majd a honi adófizetőknek?

D. L.: A pontos összeg még ismeretlen. Egyrészt azért, mert amikor az EITI 309 millió eurós hétéves büdzséjét megszavazták, még nem lehetett tudni, melyik ország mit ajánl, és milyen feltételekkel. Az én feladatom, hogy a magyar kötelezettségvállalás részleteit összehozzam, egyeztessem a hazai illetékesekkel és megtárgyaljam Brüsszellel. Én közvetítek, koordinálok, a magyar kormány pedig dönt. A magyar állam nyilván nem az EITI vezetőinek a fizetését fedezi, de nem is a takarítónőkét. Meg kell állapodnom Brüsszellel, hogy valamiféle átlagbért fizetünk, ki kell alkudni, hogy ez mennyi is lesz. Azt szeretném, ha az unió is elégedett lenne azzal, amit kap, ugyanakkor a mi magyar zsebünket minél kevésbé terhelné. Fel kell továbbá kutatnom a székház lehetséges helyszíneit, majd közbeszerzéssel kiválasztani. A brüsszeli előírások szerint emberenként 35-40 négyzetméterre van szükség.

HVG: Közbeszerzés? De hát eddig úgy hírlett, hogy az intézmény a budai Infoparkba települ, a Műegyetem, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal és nagy számítástechnikai cégek szomszédságába!

D. L.: Rengeteg szempontnak kell megfelelni, attól kezdve, hogy milyen ajtókkal kell az irodákat felszerelni, milyenek legyenek a küszöbök, milyen méretűek a folyosók, milyen szigetelés legyen az épületen, milyen vezetékek fussanak benne. Az nem működik, hogy leakasztunk az állami vagyonkezelőtől egy régi épületet, és legfeljebb kicseréljük az ablakokat. Olyan helyszínt kell találni, amely az előírásoknak eleget tesz, amelyben van összefüggően 2500 négyzetméter szabad terület, ugyanakkor nekünk is megfelel az ár szempontjából.

HVG: A magyar felajánlásokat már láttuk, de mit hozhat az EITI a honi kutatás-fejlesztésnek?

D. L.: Magyarországról európai szintű gondolatok indulnak el. Az itteni eseménysorozatok, az EITI rendezvényei budapestiként vonulnak be a történelembe. Úgy indulnak innen, mint Bolognából a bolognai folyamat.

HVG: Amiről persze nem tudjuk, mennyit hozott Bologna város konyhájára.

D. L.: Ne mondjon nekem ilyet! Olaszország konyhájára biztosan hozott ez valamit! Ha belegondol, hogy a gulyás meg a puszta Magyarországa mellett mi fog most évtizedekig felmerülni? Az európai kutatás-fejlesztés, az oktatás és az innováció, s ehhez Magyarország társul majd mindenkinek a gondolkodásában.

HVG: Az MTA új elnöke, Pálinkás József azt mondta, hogy "még a legátláthatóbb és legszigorúbb döntéshozatali rendszerben is megnő az esély arra, hogy a magyar kutató-fejlesztő helyek részt vehessenek a programjaiban". Brüsszel viszont nyilván nem azt várja, hogy az EITI a magyaroknak osztogasson, hanem hogy egyenlően bánjon mindenkivel.

D. L.: Pálinkás úrnak igaza van, hogy akármennyire igyekszik majd objektív lenni ez az intézmény, óhatatlanul lesz valamiféle információs előny a magyaroknál. Ráadásul ha mi vagyunk az európai intézet központja, akkor az a saját rendszerünkre is hatást kell hogy gyakoroljon. Ha végignézzük 1990-től a magyarországi kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos szerencsétlenkedést, azt látjuk, volt már külön ezért felelős miniszter, aztán helyettes államtitkárság, aztán áttették a gazdasági minisztériumba, onnan kikerült, volt viszonylag önálló, és volt ide-oda beintegrált. Csak pont az nem volt soha, aminek lennie kellene: stabilitás.

LŐKE ANDRÁS

Dvorszki László

Debrecenben szerzett biológusi diplomát, és van "európai ügyek" szakon államigazgatási végzettsége is. Volt már hivatalnok az Oktatási Minisztériumban, egyszer öt, másszor négy esztendeig dolgozott diplomataként a tel-avivi magyar követségen: hozzá tartoztak a tudományos és technológiai, illetve a kulturális ügyek. Dicséri az izraeli kutatás-fejlesztési támogatási rendszert, melyben az állam és a magántőke szerinte hatékonyan működik együtt. 2006-os visszatérése után a Műegyetem tudományos és nemzetközi igazgatója lett, s büszkén emlegeti, hogy az intézmény mennyi európai forrást szerzett meg. A feladatot, hogy készítse elő a terepet az Európai Innovációs és Technológiai Intézet Budapestre településéhez, volt főnökétől, a műegyetem exrektorától, Molnár Károlytól kapta, aki most tárca nélküli miniszterként a magyar kutatás-fejlesztést felügyeli. Hangsúlyozza: egyelőre nem vett célba egyetlen EITI-s pozíciót sem.

Meghan Markle-ról kétszer több negatív cikk született, mint pozitív

Meghan Markle-ról kétszer több negatív cikk született, mint pozitív

Vízilabda-Eb: győzött és csoportelső a női válogatott

Vízilabda-Eb: győzött és csoportelső a női válogatott

Hat és fél év után kapott ki kedvenc számában Hosszú Katinka

Hat és fél év után kapott ki kedvenc számában Hosszú Katinka

Karácsony: Tíz napon belül a fővárosi daganatgyanús betegek kezében lesz a CT- és MR-lelet

Karácsony: Tíz napon belül a fővárosi daganatgyanús betegek kezében lesz a CT- és MR-lelet

Világháborús bombát találtak Szolnokon

Világháborús bombát találtak Szolnokon

Csillagot vesztett Paul Bocuse legendás étterme

Csillagot vesztett Paul Bocuse legendás étterme