szerző:
MTI

Minden létrehozott érték sok tízezres értéktelenség ellen vív győzedelmes csatát. A szelíd szó, a kritikai szemlélet, az alázat a munkában, a kérlelhetetlenség a minőségben csak látszólag folytat egyenlőtlen küzdelmet az igénytelenséggel, a viszonylagossággal, a kevesebbel való beéréssel - mondta az államfő hétfőn a Parlamentben a Kossuth- és Széchenyi-díjak, a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetéseinek átadásán.

A díjazottak Schmitt Pál szerint az alkotásban és cselekvésben megosztott tehetségükkel azt bizonyítják, hogy - Ottlik Géza szavaival - a világ mégis különb hely, az emberi élet mégis nagyszabásúbb dolog, mint amilyennek emberi ésszel látszik. Mint fogalmazott, egy díj voltaképpen nem más, mint tettenérés, a közösség észreveszi és értékeli, ha valaki a maga területén, a hivatásában olyan magasságban jár, hogy egyszerűen muszáj felnézni rá.

Idén 18 művésznek ítéltek oda Kossuth-díjat, 15 tudós részesült Széchenyi-díjban, míg a Magyar Köztársasági Érdemrend magasabb kitüntetéseit 21-en vehették át. A Kossuth-díjat Kovács Apollónia helyett unokahúga vette át, Reigl Judit pedig később kapja meg az elismerést. A Széchenyi Nagydíjat Oláh György nevében Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke vett át. A Széchenyi-díjjal kitüntetett Csíkszentmihályi Mihály később veszi át az elismerést. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével kitüntetett Kiss Imre helyett lánya vette át a díjat.

A nemzeti ünnep alkalmából odaítélt elismeréseket a köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök társaságában nyújtotta át. Az eseményen jelen volt Mádl Ferenc volt államfő és felesége is. A kitüntetettek a parlamenti díjátadó után ünnepi díszelőadáson vesznek részt a Nemzeti Színházban.

Kossuth-díjat kapott idén:

BERECZ ANDRÁS népdalénekes, mesemondó a magyar néphagyományok ápolásáért, a Kárpát-medencében élő magyar közösségek érdekében és annak körében végzett három évtizedes példaértékű, népdal- és népmesegyűjtői, műfordítói munkásságáért, varázslatos előadásaiért;

BLASKÓ PÉTER, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész több évtizedes művészi pályája során drámai, vígjáték- és filmszerepekben nyújtott hiteles, karakteres színészi alakításaiért;

CZAKÓ GÁBOR József Attila-díjas író, publicista, szerkesztő a magyar katolikus újságíróképzés megszervezéséért, a televíziós esszé műfajának megteremtéséért, sokoldalú, műfajgazdag irodalmi munkássága elismeréseként;

FÖLDES LÁSZLÓ "HOBO" előadóművész, dalszerző a magyar popzenei kultúrában egyéni hangú, maradandó értéket létrehozó több évtizedes munkássága, sokirányú zeneszerzői és előadóművészi tevékenysége, életpályája elismeréseként;

KRISTÓF ÁGOTA író világszerte nagy sikert aratott irodalmi munkássága, számtalan nyelvre lefordított, egyedi stílusú és szerkezetű alkotásai, életműve elismeréseként;

KOVÁCS APOLLÓNIA előadóművész énekesgenerációk számára példaképül szolgáló egyedülálló stílusú előadóművészetéért, a magyar nóta és a magyar népdal lélek mélyéig hatoló, magával ragadó szépségű, kivételes tisztasággal történő megszólaltatásáért, kulturális örökségünk részét képező népdalkincsünk ápolásáért (a díjat a művésznő unokahúga, Palotás Józsefné veszi át);

KUBIK ANNA Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész a legjobb színészi hagyományokat megtestesítő játékáért, a drámairodalom nagy szerepeinek emlékezetes megformálásáért, sokoldalú művészi munkássága elismeréseként;

MAKKAI ÁDÁM költő, író, műfordító, nyelvész, a chicagói University of Illinois nyugalmazott professzora a magyar költészetet világszerte népszerűsítő műfordítói munkásságáért, a rendkívüli formakultúrájú és páratlan nyelvi leleménnyel megírt költeményeiért, életpályája elismeréseként;

MEDVECZKY ÁDÁM, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas karmestere, érdemes művész a magyar zenei kultúra és oktatás ügyét szolgáló öt évtizedes tevékenységéért, az egész európai zeneirodalmat átfogó repertoárja nagy sikerű tolmácsolásáért, kortárszenei kompozíciók bemutatásáért, hangversenyéletünk fáradhatatlan szervezéséért, művészi pályafutása elismeréseként;

OROSZ ISTVÁN Balázs Béla- és Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, érdemes művész, a Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetének egyetemi tanára történelmi pillanatokat maradandóan megőrző műveiért, sajátos karakterű, klasszikus hagyományokban gyökerező, határainkon túl is nagyra becsült, sokoldalú művészi munkássága elismeréseként;

REIGL JUDIT festőművész az európai absztrakt expresszionista művészet képviselőjeként világszerte számon tartott művészi munkásságáért, művészi életútja elismeréseként (a művésznő a díjat később veszi át);

RÓFUSZ FERENC Oscar-díjas és Balázs Béla-díjas animációs- és rajzfilmrendező az életet és annak értelmét kutató, nemzetközileg is nagyra becsült animációs és rajzfilmrendezői munkásságáért;
 
SÁNDOR GYÖRGY Jászai Mari-díjas előadóművész, "humoralista" rendhagyó, a magyar kulturális életben egyedülálló, sajátos stílusú, sokszínű intellektuális humorral átszőtt előadóművészete, sokoldalú művészi pályafutása elismeréseként;

SZABADOS GYÖRGY Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész az improvizatív kortárs zene Európa-szerte elismert műveléséért, műfajok sokaságát érintő, folyamatos alkotói, zeneszerzői munkásságáért;

VIDNYÁNSZKY ATTILA Jászai Mari-díjas rendező, a debreceni Csokonai Színház igazgatója a magyar színjátszás legnemesebb hagyományait ápoló, a költészetet középpontba állító, társulatépítő, iskolateremtő munkásságáért, emlékezetes, méltán népszerű rendezéseiért.
   
Megosztott Kossuth-díjban részesül SZARKA TAMÁS zeneszerző, költő és SZARKA GYULA zeneszerző, a Ghymes együttes két alapító tagja a magyar és közép-kelet-európai népzenei alapokon nyugvó hagyományápoló, értékmegőrző, azt a legszélesebb környezetben megismertető és elfogadtató, népdalkincsünket megőrző és továbbadó, humanista szellemiségű, a magyar nyelvet virtuóz módon használó zeneszerzői, előadóművészi, költői, dalszövegírói munkásságukért.

[[ Oldaltörés (Széchenyi-díjasok) ]]

Oláh György 1927-ben született, 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott "a karbokation kémiához való hozzájárulásáért". A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozója. Világszerte számon tartott és nagyra becsült kémiai kutatásaiért és eredményeiért, azoknak ma már klasszikusnak számító tanulmányokban és könyvekben való közzétételéért, a kémiai tudományok fejlesztése érdekében végzett tudományos munkásságáért és az új tudósnemzedékek számára példaképül szolgáló életpályájáért Széchenyi Nagydíjat kap, az elismerést később veszi át.

Csíkszentmihályi Mihály 1934-ben született, pszichológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja világszerte nagyra becsült, a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás, továbbá az életmód- életminőség terén végzett tudományos munkásságáért, a pszichológiai fogalommá vált "flow-állapot" leírásáért, továbbfejlesztéséért kap Széchenyi-díjat, amelyet később vesz át.

É. Kiss Katalin 1949-ben született, nyelvész, egyetemi tanár. A magyar nyelv generatív szintaxisának kutatásában és a magyar nyelv szerkezete iránti nemzetközi érdeklődés felkeltésében, a magyar nyelvtan oktatásának megújításában, a generatív nyelvészet módszertanának újításában végzett iskolateremtő tudományos munkásságáért, egyetemi oktatói és szakmai-közéleti tevékenysége elismeréseként kapott Széchenyi-díjat.

Erdei Anna 1951-ben született, immunbiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Az immunválasz kialakulásának mechanizmusa, a természetes immunitás szerepe és az adaptív immunitással való kapcsolódása, az immunfolyamatok szabályozása terén végzett, nemzetközileg is számon tartott tudományos, kutatói munkássága, oktatói, tankönyvírói tevékenysége elismeréseként kapta meg a díjat.

Inzelt György 1946-ban született, a kémia tudományok doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Elektrokémiai és Elektroanalitikai Laboratórium vezetője, egyetemi tanár. Az elektrokémiai kutatásban elért eredményeiért, iskolateremtő tudományos munkássága, oktatói, egyetemvezetői, publikációs és szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként kapott Széchenyi-díjat.

Istvánfi Gyula 1938-ban született, a műszaki tudomány kandidátusa, Ybl Miklós-díjas és Forster Gyula-díjas építészmérnök, professor emeritus. Több mint négy évtizedes oktatói tevékenysége, az egyetemes, a magyar és a népi építészettörténet terén végzett iskolateremtő tudományos és kutatói munkássága, valamint a határon túli magyar műemlékek dokumentálásáért és helyreállításáért tett erőfeszítései elismeréseként kapott Széchenyi-díjat.

Kun Miklós 1946-ban született, a történettudomány kandidátusa, a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézet intézetvezető egyetemi tanára. Több évtizedes, az 1848-as forradalmak emigrációjának története, az egyetemes és a 19.-20. századi orosz történelem összefüggéseinek bemutatása, elemzése terén végzett több évtizedes, nemzetközileg is számon tartott tudományos, kutatói, oktatói munkássága elismeréseként vehette át a Széchenyi-díjat.

Lénárd László 1944-ben született, neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia Idegélettani Kutatócsoport vezetője. A motivációs és tanulási folyamatok, különösen az éhség- és testsúlyszabályozás neurokémiai és elektrofiziológiai mechanizmusainak feltárása, a tanulási mechanizmusok neurokémiai háttere kutatása terén elért eredményeiért, határainkon túl is nagyra becsült tudományos munkássága, oktatói és a hazai, továbbá a nemzetközi szakmai közéletben végzett tevékenysége elismeréseként kapott Széchenyi-díjat.

Makara B. Gábor 1939-ben született, neuroendokrinológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatóprofesszora. Endokrinológiai kutatásaiért, a központi idegrendszernek a hypophysis-mellékvesekéreg rendszer működésének szabályozásában betöltött szerepe, a stressz szervezetre gyakorló hatásainak vizsgálata terén elért eredményeiért, a tudományos-szakmai közéletben végzett tevékenysége elismeréseként kapott Széchenyi-díjat.

Monok István 1956-ban született, az irodalomtudomány kandidátusa, irodalom- és művelődéstörténész, könyvtáros, egyetemi docens. A 15-17. század könyv- és olvasmánytörténetének, a 16-17. század magyar művelődéstörténetének és a régi magyar irodalom történetének kutatásában elért eredményeiért, oktatói, szerkesztői, szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként vehette át a Széchenyi-díjat.

Pósa Lajos 1947-ben született, matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársa. A matematika oktatásban, különösen a matematikai tehetséggondozás terén kidolgozott, világszerte számon tartott módszereiért és eredményeiért, a pedagógusképzésben végzett tevékenysége elismeréseként kapott Széchenyi-díjat.

Sólyom Jenő 1940-ben született, fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Állami díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézete kutatóprofesszora. A szilárdtestek elméletében elért eredményeiért, elsősorban a renormálási csoport sokrétű alkalmazásáért, a több évtizedes oktatói tevékenységét összefoglaló, nemzetközi viszonylatban is jelentős három kötetes "A modern szilárdtestfizika alapjai" című tankönyvéért kapott Széchenyi-díjat.

Stépán Gábor 1953-ban született, gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar tanszékvezető egyetemi tanára, dékán. Az alkalmazott matematika és a mechanika határterületein elért, nemzetközileg is számon tartott kutatási eredményeiért, valamint az általa vezetett kutatói műhelyben végzett iskolateremtő tevékenységéért, kiemelkedő oktatói munkájáért kapott Széchenyi-díjat.

Szabó Miklós 1935-ben született, történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézet kutatóprofesszora, egyetemi tanár. Az egyetemes ókortudomány, ezen belül a klasszika-archeológia és a kelta tudományok terén elért eredményeiért, a hazai társadalomtudományi kutatások nemzetközi integrációjához való tevőleges hozzájárulásáért, határainkon túl is nagyra becsült tudományos munkássága, oktatói, egyetemvezetői és szakmai-közéleti tevékenysége elismeréseként kapott Széchenyi-díjat.

Szörényi László 1945-ben született, irodalomtörténész. A Magyar Tudományos Akadémia doktora, József Attila-díjas irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete igazgatója. Az antikvitás irodalmától a klasszikus korszakokon át a modern irodalomig terjedő, nemzetközileg is számon tartott irodalomtörténeti, irodalomelméleti és esztétikai munkásságáért, a neolatin irodalom oktatásában és kutatásában végzett iskolateremtő tevékenysége elismeréseként vehette át a díjat.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Független Hírügynökség Kult

Átadták a Kiváló és Érdemes Művész díjakat

A március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából hétfőn átadták a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjakat. Az elismeréseket Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztertől vették át a kitüntetettek a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban.

A Momentum az újságban olvasta a nyomozást, pikírten reagáltak

A Momentum az újságban olvasta a nyomozást, pikírten reagáltak

Hangulatos videóval csinálnak kedvet a teljesen ismeretlen 1750 lóerős autóhoz

Hangulatos videóval csinálnak kedvet a teljesen ismeretlen 1750 lóerős autóhoz

Zebrán ütötték el a képviselőt és kislányát a II. kerületben

Zebrán ütötték el a képviselőt és kislányát a II. kerületben

Gyilkosság Zuglóban, egy autóban találták meg az áldozatot

Gyilkosság Zuglóban, egy autóban találták meg az áldozatot

Mérce: február végéig dől el az MTA sorsa

Mérce: február végéig dől el az MTA sorsa

Újabb katasztrófa fenyeget? Zagytározó közeléből evakuáltak embereket Brazíliában

Újabb katasztrófa fenyeget? Zagytározó közeléből evakuáltak embereket Brazíliában