Harangozó Gábor és Szabó Vilmos országgyűlési képviselők közös, az MTI-nek megküldött nyílt levelükben azt írják: az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének magyar tagjaiként a nézetkülönbségek ellenére egy dologban egyet kell érteniük, abban, hogy az európai Magyarország érdekeit szolgálják.

"Az európai Magyarország egyet jelent a demokrácia, a jogállamiság, a népfelség elveinek elfogadásával és tiszteletben tartásával. Az európai Magyarország Európa része, képviselői által őrzi és biztosítja az európai demokráciák biztonságát" - fogalmaznak.

Mint írják, amellett, hogy az alaptörvény megalkotásának és elfogadásának módja már önmagában sértette ezen elveket, a tervezett negyedik módosítás ismét átlép egy határt: Orbán Viktor gyakorlatilag lebontja a rendszerváltás óta a jobboldal által is felépített alkotmányos kultúrát, elvágja a magyar közjogi fejlődés köldökzsinórját egy olyan jogszabály önkényes és mindenek felett álló értelmezése érdekében, amelyet hatálybalépése óta eddig háromszor módosított megalkotója.

"A kérdés az, tisztelt képviselőtársak, hogy akkor is tiszteletben tartjátok-e a hatalom önkorlátozását, ha azok akadályt jelentenek politikai céljaitok elérésében?" - írja Harangozó Gábor és Szabó Vilmos.

A módosításból nemcsak a magyar közvélemény meghatározó része, de – amint ez a hét végére kiderült – valamennyi külföldi megfigyelő és a nemzetközi szervezetek képviselői is azt olvasták ki, hogy ilyen korlátok nem léteznek: ha mégis, azokat Orbán Viktor teljhatalma megsemmisíti - írja a közleményben a két politikus.

Az alaptörvény negyedik módosításáról várhatóan hétfőn szavaz majd az Országgyűlés. A parlament keddi ülésén elfogadott módosító javaslatokkal több ponton is átírták a korábban tervezett szöveget.

Az elfogadott módosító javaslatok egyike egyértelművé teszi az alaptörvény hatályba lépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályvesztését, rögzíti azonban, hogy ez nem érinti az ezek által kifejtett joghatásokat. Az alkotmányügyi bizottság indoklásában hangsúlyozta, a módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az Ab egy korábbi határozatával azonos következtetésre jusson, de lehetővé teszi azt is, hogy korábbi döntéseivel ellentétes megállapításokat tegyen.

Törölték a tervezett alkotmánymódosítás szövegéből azt a passzust, amely alapján a legfőbb ügyész jogosult arra, hogy az általános illetékességűtől eltérő, azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adjon utasítást bizonyos ügyekben.

A fideszes Lázár János javaslatára elfogadták azt is, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban politikai reklámot csak a közmédia tehessen közzé, a listát állító pártoknak egyenlő feltételekkel. A politikai hirdetések alkotmánybeli szabályozásának előzménye, hogy az Ab január elején a sajtószabadság súlyosan aránytalan korlátozásának minősítette, hogy a választási eljárási törvény szerint a kampányidőszakban kizárólag a közmédiában lehet politikai reklámokat közzé tenni.

Rögzítették azt is, hogy alkotmányjogi panasz kezdeményezhető az egyházügyi törvény rendelkezéseivel szemben.

A parlament döntése alapján a rokkantság és a fogyatékosság kifejezés is szerepelni fog az alaptörvény azon bekezdésében, amely jelenleg úgy szól: anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.