szerző:
Csikász Brigitta

Úgy tűnik, a rendőrség nem annyira a drogterjesztők elleni harcra fókuszál, inkább az iskolai drogprevencióban tudja le a Nemzeti Drogellenes Stratégiában rá testáltakat. Drogstratégiáját nem egyezteti a szakmai szervezetekkel, pedig azok épp azt mondják, a rendőröknek nem osztályfőnöki órákra kellene bejárniuk. Tőlünk nyugatra nem rendőrök végzik a fiatalok droghasználat elleni nevelését, és a szociális ellátórendszer kiépítésére is nagy hangsúlyt fordítottak – miközben nálunk a fogyasztókat üldözik.

A 2013 júliusában elfogadott Nemzeti Drogellenes Stratégiában az állam fontos szerepet szánt a rendőrségnek a terjesztés elleni küzdelemben. Az eltelt bő másfél év tükrében megvonható a mérleg: a rendőrség leginkább ott küzd a drog ellen, ahol a civil szervezetek szerint semmi keresnivalója nincs, azaz az iskolai prevencióban. A szervezethez testhez állóbb területeken – mint például a terjesztők üldözése – már harmatosabb eredményeket ér el a hatóság, és a büntetőügyek nagy része is a fogyasztók ellen indul meg.

A kormány drogellenes stratégiájában többek közt az is szerepel, hogy meg kell erősíteni "a bűnszervezetek elleni fellépésért", továbbá "a bűnügyi szakértői tevékenységet végző szerv személyi, anyagi és technikai bázisát". Ehhez képest 2012-ben a BRFK-nál megszüntették a terültért felelős részleget, majd miután a vezetés szembesült azzal, hogy a kínálatcsökkentés területén (terjesztőkkel szembeni fellépés) nagyon alacsony a felderítés aránya, néhány nyomozót azért odavezényeltek.

Kiss Zsolt törzszászlós, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársa tanórát tart ''Az iskola rendőre'' címmel a Rumi Rajki István Általános Iskolában 2013 szeptemberében
©

Drog? Irány az iskola!

Mi az az ártalomcsökkentés?

Gyakorlati beavatkozások összefoglaló neve, amelynek célja a kábítószer-fogyasztás okozta egyéni és makroszintű egészségügyi, szociális és gazdasági károk mérséklése. Ártalomcsökkentő programok közé sorolják a tűcsereprogramokat, a helyettesítő kezelést, az ellenőrzött fogyasztói szobákat, és a party service-t (bulisegély).

Az ORFK a hvg.hu-nak küldött válaszaiban is a rendőrség megelőzési munkájára összpontosított. Előhozta a 90-es évek első felében indított általános iskolai ártalomcsökkentő programot, a D.A.D.A.-t (Dohányzás – Alkohol – Drog – AIDS), melynek keretében a 2013/14-es tanévben 157 rendőr 33 128 diák részvételével tartott – általában osztályfőnöki óra keretében – foglalkozást. Ennek a programnak a középiskolás célcsoportra (10–11. évfolyamos tanulók) szabott verziója, az ELLEN-SZER, ezen tavaly 7098 fiatal vett részt.

Működnek ezen kívül – szintén a rendőrség kötelékében dolgozók kollégák közreműködésével – bűnmegelőzési tanácsadók. Belőlük jóval kevesebb van: 195 iskolában 99 szakember ajánlotta fel diákoknak, szülőknek és tanároknak a segítségét. Rajtuk kívül 2800 – többnyire alapfokú – intézményben az "iskola rendőre” program keretében 2200 iskolarendőr teljesít szolgálatot. (Az iskolarendőr alapvető feladata, hogy segítsen az iskolák környékén a balesetek megelőzésében, de részt vesznek a kábítószer elleni küzdelemben is.)

A prevenciót máshol nem a rendőrök csinálják

Névtelenséget kérő nyomozói forrásaink szerint a prevenció területén inkább addiktológus szakembereket, mint rendőröket kellene bevonni, miközben a kábítószer elleni harcnak össztársadalminak kellene lennie. "Attól, hogy egy évben egyszer az osztályfőnöki órán beszélgetnek a drogfogyasztás veszélyeiről, következményeiről, és hogy 2200 iskolarendőr le van osztva 2800 iskolára, még nem lehet kipipálni a megelőzést" – mondta egyik forrásunk.

Külföldön, Ausztriában, Németországban vagy Angliában a rendőrség nem folyik bele a drogprevencióba. "Ezekben az országokban az ellátó rendszert is jobban kiépítették. A németeknél például nemcsak tűcsereprogram van, hanem olyan belövő helyek, ahol ha kell, még azt is megvizsgálják, milyen a heroin minősége, nehogy az ember túllője magát. Az iskolások számára kidolgozott egészséges életmódra oktatást, azon belül is a droghasználat veszélyeire való felhívást nem rendőrök tartják."

Az egykori kábítószer elleni nyomozó elmondta azt is, hogy kint vannak olyan szórakozóhelyek, amelyeket a rendőrség minősít biztonságosnak, de fizikailag nincs ott jelen. "Nálunk is hasonló dolgokban kellene gondolkodni, a 2000-es évek elején indult biztonságos szórakozóhely programot is vissza lehetne hozni, a D.A.D.A. programot pedig ideje volna már elfelejteni." Összességében úgy látja, hogy a nyugat-európai országokban a szerfogyasztók leszoktatására erős támogató szociális szervezetrendszer működik. A drogkereskedelemmel összefüggő szervezett bűnözés megakadályozására mindenütt országos hatáskörű kábítószeregység van felállítva – kivéve nálunk. A legfontosabb különbség, hogy nálunk a fogyasztókat üldözik, míg kint inkább betegnek tekintik őket, és aszerint viszonyulnak hozzájuk.

Fordítva ülnek a lovon a rendőrök?

A rendőrségi kábítószer-stratégia elkészítésébe szakértői civil szervezeteket nem vontak be. Demetrovics Zsolt, a Magyar Addiktológiai Társaság (MAT) elnöke (ők sem véleményezhettek) a hvg.hu-nak elmondta, a drogstratégia egyáltalán nem törődik az ártalomcsökkentés területével, holott itt fontos lenne a rendőrség együttműködése a különböző programokkal. Különösen mivel az ártalomcsökkentés egyik központi célja a szerhasználattal összefüggő bűncselekmények minimalizálása.

Szerinte a rendőrségnek az erőit a kínálatcsökkentésre (bűnüldözésre) kellene koncentrálnia, drogprevencióval egyáltalán nem kellene foglalkoznia, a biztonságos szórakozóhelyek tekintetében vagy a tűcsereprogramok esetében (melyek sorban szűntek meg az anyagi támogatás hiányában) pedig lenne mód a civil partnerekkel való együttműködésre. "Az iskolában nincs igazán helye a rendőrnek. A drogfogyasztás üldözőjeként nem is hiteles a megelőző szerepben. A kutatások szerint az általános és középiskolások számára a kortársak a hiteles kommunikátorok, akik közelebb állnak hozzájuk. Ha az iskolák drogprevenciós foglalkozásra hívnak minket, akkor a tanszékről is mindig a fiatalabb kollégák mennek, vagy az egyetemi hallgatók. Ráadásul a rendőrök által kedvelt D.A.D.A. program is felvet szakmai kérdéseket. Ugyan egy kétségtelenül jó szándékú projektről van szó, de – mint azt külföldön megállapították – eredményessége vitatható, itthon pedig még ennél is kevesebbet tudunk erről."

A MAT elnöke hozzátette: a jó nemzetközi gyakorlatok minden esetben szakértők, civilek, egészségügyisek, önkormányzatok és rendőrök közös munkájával jöttek létre. Ez az együttműködési beágyazottság az, ami leginkább hiányzik a stratégiai anyagból a MAT elnöke szerint.

©

Nincs jó véleménnyel a rendőrség drogprevenciós munkásságáról Fazekas Tamás ügyvéd sem, aki egy sor kábítószer-fogyasztó ügyében lépett fel védőként. "Az egész drogellenes stratégia egy tévedésen alapul, abból indul ki, hogy a drogfogyasztást meg lehet szüntetni, fel lehet számolni, minden drog rossz és egyaránt ártalmas a társadalomra. Ebből indul ki a rendőrség stratégiája is, bár annak alkalmazkodnia kell az országos irányhoz, ami nagyjából a nixoni drogellenes háborúra hasonlít" – mondta Fazekas, aki szerint a kormány a drogháborút nem is a kereskedők, hanem a társadalom ellen vívja. A számokból látszik, a legtöbb büntetőeljárás a társadalomra többnyire teljesen veszélytelen marihuána-fogyasztók ellen indul, feleslegesen és igazságtalanul, rengeteg forrást elvesztegetve. "Ezt a megelőzésre és a drogfogyasztás ártalmainak csökkentésére kellene fordítani."

"Kábszeres" ügyek az adatok tükrében

2013-ban a kábítószerrel való visszaélés miatt megindult négyezer eljárásból minimális volt a drogkereskedelemmel kapcsolatos, az ügyek nagy része fogyasztás miatt indult – írta a hvg.hu tavaly. Megdöbbentő, hogy a terelés törvényi lehetősége ellenére több mint ezren a bíróságon végzik: majdnem minden második droghasználónak lesz priusza.

Jellemző adatok:

Kábítószerrel történő visszaélés bűntette miatt évente 4-8 ezer eljárás fejeződik be.

2012-ben 4913, 2013-ban pedig 4994 kábítószerrel való visszaélést követtek el hazánkban.

Új pszichoaktív anyaggal való visszaélést három éve hármat regisztráltak, az azt követő évben pedig 88-at.

Az elkövetők száma 2012-ben 4577, 2013-ban pedig 4814 volt.

A kábítószerrel való visszaélést elkövetők közel háromnegyede büntetlen előéletű volt.

Az új, 2013 júliusától hatályos büntető törvénykönyv alapján külön kezelik a kábítószer-fogyasztást és a drogterjesztést; annak az évnek a második felében 15 dílerrel szemben indult eljárás.

2012-ben az elterelés alkalmazása következtében a nyomozások 58,3 százaléka fejeződött be úgy, hogy az illetőnek nem kellett bíróság elé állnia, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közölése szerint ez 1151 embert jelentett, 2013-ban pedig 1301-et.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A tudósok sem értik, hogyan nőhetett 88 méteresre ez a fa

A tudósok sem értik, hogyan nőhetett 88 méteresre ez a fa

Főzzön velünk! – argentin empanada

Főzzön velünk! – argentin empanada

Terry Black a hétvégén még a hazatérésre készült

Terry Black a hétvégén még a hazatérésre készült

Többmilliós bírságot kapott Rubint Réka a posztjai miatt

Többmilliós bírságot kapott Rubint Réka a posztjai miatt

Kövér: Magánügy, hogy Orbán Csányiék horvát szigetére ment-e nyaralni

Kövér: Magánügy, hogy Orbán Csányiék horvát szigetére ment-e nyaralni

Visszatér Budapestre a Simply Red

Visszatér Budapestre a Simply Red