Mizsur András
Mizsur András

A hétfői rendkívüli EU-csúcson egyértelművé vált: az uniónak nincs más választása, minthogy Törökország segítségével oldja meg a menekültválságot. A törökök által követelt vízummentességen és a több milliárd eurós pénzügyi segélyen túl ennek az ára a menekültek befogadása és az uniós tagállamok közti szétosztása lenne – ez az, amit Orbán Viktor nagyon nem akar.

“Ma az unió azokat az elveket fogadta el, amit a magyar kormány eddig is képviselt” – jelentette ki győzedelmesen Orbán Viktor a magyar Országgyűlésben az előző, február végi EU-csúcs után. Diadalittas kijelentését azonban némiképp árnyalja, hogy az akkori csúcstalálkozó záródokumentuma a menekültek áramának általa preferált visszaszorítása mellett a menekültek szétosztását is célul tűzte ki.

Lényegében a mostani, hétfői rendkívüli EU-csúcs sem szólt másról, mint a menekültek elhelyezéséről. A most tárgyalt akcióterv értelmében Törökország vállalná, hogy megerősíti határai védelmét és fellép az embercsempészek ellen, de ami a legfontosabb, hogy visszafogadná az unió területére illegálisan érkező embereket. Ez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy ha egy csónakon valamelyik görög szigetre érkezik egy csapat vízum nélküli menekült, például 10 szíriai, 20 afgán és 5 iráni, akkor a görög hatóságok azonnal visszatoloncolják őket Törökországba. Cserébe viszont a visszaadott tíz szíriai menekült helyett az EU vállalja, hogy a Törökországban tartózkodó szír menekültek közül befogad tízet. Olyanokat, akiket azonosítottak, és megállapították róluk, hogy valóban menekültek.

Orbán Viktor, Robert Fico szlovák, Bohuslav Sobotka cseh és Beata Szydlo lengyel miniszterelnök (háttal) a visegrádi csoport vezetőinek megbeszélésén, amelyet az Európai Unió és Törökország vezetőinek rendkívüli migrációs csúcstalálkozója előtt tartottak Brüsszelben 2016. március 7-én.
©

Bár a csúcstalálkozó záródokumentumában nem szerepel, de a fenti megoldás alkalmat adhatna az EU-nak arra, hogy olyan szíriai menekülteket fogadjon be, akik megfelelnek bizonyos szempontoknak. Tehát például a tengeri útra bátrabban vállalkozó fiatal, egyedülálló férfiak helyett befogadhatna ellenőrzött családokat, végrehajthat családegyesítéseket, vagy akár a feltehetően a menekülttáborban is vegzált melegek közül fogadhat be.

A helyzet bonyolult és nem minden részletében tisztázott. Ugyanis e forgatókönyv szerint ahhoz, hogy ellenőrzött szíriai menekültek érkezhessenek Európába, mégiscsak az kell majd, hogy az embercsempészek újabb szíriai menekülteket indítsanak útnak. Vagy az, hogy a görög szigetekre érkezzenek menekültek hamis szíriai papírokkal.

A rájuk testált feladatot persze nem ingyen vállalnák a törökök: bár a hétfői záródokumentumban csak annyi szerepel, hogy az ősszel az EU által nekik ígért három évre 3 milliárd eurós támogatást elkezdik folyósítani, a hétfői tárgyalásokról kiszivárgott, hogy Törökország a korábbi összeg dupláját szeretné megkapni, továbbá a török állampolgárok uniós vízumkötelezettségének eltörlését kéri, és újrakezdené az EU-csatlakozásáról szóló tárgyalásokat.

Az már a csúcstalálkozó előtti egyeztetések során kiszivárgott, hogy az EU kimondaná a nyugat-balkáni illegális menekültútvonal lezárását, viszont a megoldást Törökországgal együtt képzeli el. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha előbb megszületik az uniós döntés a menekültek befogadásáról és kvóta szerinti szétosztásáról, vagyis épp az, amit a magyar kormányfő a legkevésbé akar. "Szó sem lehet semmifajta közvetlen áttelepítésről Törökországból Európába, Magyarországra semmiképpen" – jelentette ki korábban a magyar miniszterelnök.

A török megoldásról szóló javaslat hétfőn még nem készült el, de nem Orbán Viktor vétója miatt, mint ahogy azt Kovács Zoltán kormányszóvivő állította a Twitteren, számtalan részletkérdésben voltak ugyanis különvélemények. Matteo Renzi olasz miniszterelnök például a török kormány sajtószabadság elleni támadása miatt utasította el a megállapodást, de helyszíni tudósítók szerint Franciaország és Ciprus is nemet mondott az akciótervre. És elutasíthatta ugyan Orbán a menekültek áthelyezését, a kedd hajnalban az Európai Tanács honlapján megjelent nyilatkozat gyakorlatilag azokat a feltételeket tartalmazza, amelyekről előző nap tárgyaltak az EU vezetői.

A megállapodás elvileg idén júniusban lépne érvénybe. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint az Európába tartó illegális bevándorlásnak vége. Áttörésnek nevezte a megállapodástervezetet, de hozzátette, hogy a részletek kidolgozásában még körültekintőnek kell lennük a tagországoknak. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke értékelése szerint végre világossá tették, hogy csak legálisan lehet bejutni az unióba. Angela Merkel német kancellár úgy nyilatkozott, hogy a schengeni szabályokat (amelyek a betartását Orbán többször is hangsúlyozta) csak a török–EU együttműködéssel lehet visszaállítani.

Ahmet Davutoglu török kormányfő és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az Európai Unió és Törökország vezetőinek rendkívüli migrációs csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón Brüsszelben 2016. március 8-án.
©

A tanácskozást Brüsszelben folytatják jövő hét csütörtökön és pénteken, de az idő a törököknek dolgozik, gyakorlatilag napról napra javul tárgyalási pozíciójuk az unióval szemben. A görög partokhoz naponta több ezer menekült érkezik, a lezárt macedón–görög határon több mint tízezer ember rostokol. Ezeket az embereket még nem fogják egyenesen visszaküldeni Törökországba, tehát új útvonalakat kereshetnek maguknak, ha Nyugat-Európába akarnak jutni. Az egyik ezek közül a bolgár–román–magyar, a másik az albán–olasz útvonal lehet.

Az EU pedig több szempontból is kellemetlen helyzetben van, hiszen amellett, hogy több tagország (például Magyarország is) elsietettnek tartja a török vízummentességet, egy olyan Ankarával kell egyezkedniük, amely egyre nyíltabban veszi semmibe a jogállamiságot és a sajtószabadságot.

Két és fél év szerencsétlenkedés

Az afrikai és közel-keleti menekültek kérdése valójában 2013 óta ott van az Európai Unió vezetőinek napirendjén – kisebb, nagyobb hangsúllyal. A Politico összegyűjtötte, miként jelent meg a kérdés az EU-csúcsok napirendjét, és ennek mi lett az eredménye.

2013. október 24-25.: Három héttel a csúcs előtt 360 afrikai menekült fulladt meg Lampedusa szigete környékén, majd nyolc nappal később további 34. A csúcs előtt egy nappal azonban kiderült, hogy az NSA lehallgatta Merkel telefonját, így a találkozó után a menekültekről mindössze annyi hangzott el: lépéseket kell tenni azért, hogy megelőzzék az ilyen katasztrófákat.

A Lampedusai tragédia áldozatainak koporsói 2013. október 5-én.
©

2013. december 19-20.: Ismét a háttérbe szorult a kérdés, előbbre kerültek a bankállamok bankjairól, illetve a közös európai hadseregről szóló vita. Málta ugyan erőltette a menekültvitát, de végül csak üdvözölték a bizottság 38 pontos intézkedéstervét a migránsok áradatának kezelésére, illetve a Földközi tengeri tragédiák megelőzésére. Igaz, itt már szóba került a Frontex, az EU határvédelmi ügynökségének megerősítése.

2014. március 20-21.: Ukrajna mindent vitt, a menekültekről gyakorlatilag szó sem esett. Annyi mégis, hogy majd az EU–Afrika-csúcson beszélnek erről.

2014. április 2-3.: Az olasz hatóságok éppen az EU–Afrika-csúcs napján mentettek ki 730 észak-afrikai menekültet. A migránsválság nyilvánvalóan napirendre került, de összemosódott olyan ügyekkel, mint a Közép-afrikai Köztársaságban kialakult krízishelyzet, illetve a melegek jogai a földrész államaiban. A résztvevők abban azonban megállapodtak, hogy közösen kell fellépniük az emberkereskedőkkel szemben, illetve a menekültek visszatérése módjainak kidolgozásában.

2014. június 26-27.: Juncker bemutatta ötéves tervét, erről szólt a csúcs. Tény, ő szót ejtett a menekültekről, olyan meglepő fordulatokkal, mint az, hogy együttműködne az ENSZ-szel, pénzgyűjtést tartana jónak, meg fellépést az emberkereskedőkkel szemben, és tárgyalna a migránsok visszafogadásáról.

2015. március 19-20.: A csúcs a közös energiapolitikáról, illetve az orosz szankciókról szólt, no meg a magát Tom Cruise-hoz hasonlító David Cameronról. Igaz, egyesek meg pedzegették, hogy nagy menekülthullám várható, de egyetlen eredeti gondolat sem fogalmazódott meg.

2015. április 23.: Április 15-én mintegy négyszáz menekült veszett a tengerbe, rá négy napra pedig 800. Az Európai Tanács felvetette, hogy megháromszorozzák a kutatásra és mentésre szánt összegeket, állást foglaltak a hírszerzési és a rendőrségek közötti együttműködés erősítése mellett, és először vetődött fel a menekültek önkéntes alapú elosztása a tagállamok között.

2015. június 25-26.: először volt egy EU-csúcs központi témája a menekültkérdés. Az EU elindította a tengeri akciót az embercsempészek ellen, és először került napirendre a migránsok elosztásának politikája. Itt hangzott el először, hogy úgynevezett hotspotokat kell létrehozni a menekültek regisztrálására, és 60 ezer migráns uniós elhelyezéséről beszéltek. Megjelentek az első repedések – nyugat és kelet, illetve Juncker és Tusk között – abban, hogy legyenek-e kötelező kvóták.

2015. szeptember 4.: alakul a V4-ellenállás. A négy ország itt egyelőre ott tartott, hogy az EU-nak elsősorban a menekültek elindulásának megakadályozásán kell dolgoznia, szülőföldjükön javítva az életkörülményeiket.

2015. szeptember 23.: A tagállamok belügyminiszterei megszavazták a menekültek elosztásának elvét. Feszült ülésükön végül 120 ezer migráns sorsáról döntöttek – több keleti tag, köztük Magyarország, a megállapodás ellen voksolt.

2015. október 15-16.: Törökország is belépett a képbe. Az uniós vezetők célja az volt, hogy vegyék rá az éppen néhány nappal korábban terrortámadást elszenvedő Ankarát a nagyon szerepvállalásra. Elvben megállapodtak abban, hogy a törökök igyekeznek kezelni a menekültek áradatát, cserébe felgyorsulnak a tárgyalások az EU-csatlakozásáról, illetve a vízummentességről.

2015. október 25.: Juncker újabb csúcsot hívott össze, ezúttal Merkel kérésére, aki a balkáni államokat akarta rávenni a menekültek áradatának megfékezésére, így a nyugati országokra nehezedő nyomás csökkentésére. Megállapodtak, hogy az úgynevezett Balkáni útvonalon lévő országok megosztják a migránsokról szerzett információkat, illetve nem engedik/szállítják át őket regisztráció nélkül. Egyben ígéretet kaptak anyagi segítségre a helyzet kezelésére.

2015. november 11-12.: Valettában találkoztak az afrikai és európai vezetők, majd utóbbiak folytatták a megbeszéléseket külön is. Európa 1,8 milliárd eurót ajánlottak azért, ha Afrikában visszafogadnak menekülteket, a második megbeszélésen pedig 3 milliárdot szavaztak meg Törökországnak, amely ezt pár nap múlva meg is kapta a Szíriából érkezők életkörülményeinek javítására.

2015. december 17-18.: Röviddel a párizsi támadások után érezhetően csökkent a menekültek befogadását támogatók tábora Európában, ez pedig rányomta a bélyegét a csúcstalálkozóra is. A fő téma itt már a közös határvédelem felállítása volt, amely adott helyzetekben felülírhatja a helyi hatóságok döntéseit is.

2016. február 15.: Ismét a V4-csoport jelentkezett be: a Brexittel foglalkozó csúcs előestéjén közös nyilatkozatban sürgették a közös határvédelem mielőbbi megvalósítását, valamint a szorosabb együttműködést Törökországgal. Felvetették, hogy a macedon–görög határt az unió külső határaként kellene kezelni.

2016. február 18-19.: A csúcs megint csak nem hozott nagy változást: ismét a török szerepvállalás fontosságáról és a hotspotok szükségességéről volt szó, illetve a vezetők hitet tettek Schengen megvédése mellett. Üdvözölték a NATO bejelentését, hogy bekapcsolódik az Égei-tengeri járőrözésbe.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Tényleg szép lehet majd: újabb koncepcióvideó a Samsung Galaxy S10-ről

Tényleg szép lehet majd: újabb koncepcióvideó a Samsung Galaxy S10-ről

Így teheti sokkal szebbé a Chrome vagy Firefox böngészőjét

Így teheti sokkal szebbé a Chrome vagy Firefox böngészőjét

Segítettek a nézők, sikerült albérletet találni a vakvezető kutyás fiatalnak

Segítettek a nézők, sikerült albérletet találni a vakvezető kutyás fiatalnak

15 millió tesztelője van a Microsoftnak, mégis tönkrevághatja a gépet egy Windows-frissítés

15 millió tesztelője van a Microsoftnak, mégis tönkrevághatja a gépet egy Windows-frissítés

Brexit: már csak az ír-északír határkérdésre nincs válasz?

Brexit: már csak az ír-északír határkérdésre nincs válasz?

Itt megtalálja a YouTube legjavát

Itt megtalálja a YouTube legjavát