Álljanak ki a keresztények a kvótakampányügyben, kéri egy tanár

Álljanak ki a keresztények a kvótakampányügyben, kéri egy tanár

Utolsó frissítés:

Dercsényi Dávid Szerző:

Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Tetszett a cikk?

Megunta a tétlenséget, az egyházi elöljárók hallgatását, félrenézést, és állásfoglalást kér-vár a magyar keresztényektől kvótakampányügyben egy pedagógus. Gondolatait, kérdéseit egy petícióban fogalmazta meg.

Nézhetjük-e tétlenül, hogy egy földrészeken átívelő humanitárius katasztrófa áldozatait, gyerekeket, nőket, férfiakat emberi szolidaritást mellőzve, a propaganda eszközeivel veszélyes tömeggé próbálnak alacsonyítani? Szabad-e csöndben maradni, amikor nem definiált, kereszténynek mondott értékekre hivatkozva, kereszténynek mondott kultúra védelmében kerítések és falak épülnek körülöttünk? Hogyan juthattunk odáig, hogy a hazáját elhagyni kényszerülő, szenvedő, segítségre szoruló embertársban nem Krisztust látjuk?

Ilyen kérdéseket tesz fel a keresztény magyaroknak egy nemrég közzétett petíció. A nyílt levél ötletadója, a szöveg egyik megfogalmazója, Csapody Barbara pedagógus elmondta a hvg.hu-nak, egy püspöknek egyszer márt írt egy nyílt levelet a Facebookon a keresztény felelősség témájában, de arra nem kapott választ. Belelendült a kvótanépszavazás kampánya, Csapody pedig úgy gondolta, "valamit tenni kell", mert folyamatosan a kereszténység ürügyén szólt a gyűlöletkeltés a kormányzati propagandagépezetből.

Csapody egy franciaországi taizei közösség mellett élő barátjával, Hardi Orsival és a győri Melengető nevű, menekülteket támogató közösséget létrehozó Horányi Borival közösen megírták a levelet.

©

A lényeg, hogy a magyar keresztények "tegyék fel maguknak a kérdést". Mindezt úgy, hogy a katolikus püspöki kar nem adott ki állásfoglalást, csupán egy-egy püspök, plébános, pap vitatkozik, vagy próbál elgondolkodni a menekültkérdésen, migrációs problémákon. A szerzetesrendek állásfoglalása a pozitív, de kis számú ellenpélda táborát erősíti. A végső lendületet a petícióra egy rendkívül negatív prédikáció adta meg a tanárnőnek.

"Úgy gondoljuk, az Evangélium tanítását követve lelkiismereti kötelességünk, hogy irgalmassággal, nyitott szívvel és segítőkész tenni akarással forduljunk vallástól, kultúrától, gazdasági helyzettől, bőrszíntől függetlenül bárki felé, aki hozzánk érkezik, addig is, amíg jogi döntés nem születik arról, hogy Magyarország be tudja-e fogadni" áll a petícióban. A menekültkérdés összetett probléma, de csak összefogással és a nemzetek közötti együttműködéssel lehet megoldani. Ugyanakkor a magyar társadalmat megosztó, félelmet keltő népszavazási kampány okozta sebek a válság után is itt maradnak velünk: “a felszított megosztottság és gyűlölet új célpontokat fog keresni és találni.” “A 'gyűlölj és félj' üzenet mostanra már az ország minden szegletébe eljutott, olyan helyekre is, ahol még soha nem találkoztak más bőrszínű vagy vallású emberekkel.”

©

Egy darabig kérdés volt, hogy az egyházi vezetőket vagy "mivel az egyház mi vagyunk" a híveket szólítsa-e meg a levél, végül az utóbbi győzött. Így a magyar keresztényeknek kellene ilyen kérdésekkel szembenézni:

-Elfogadható-e számunkra bármilyen körülmények között a gyűlöletkeltés, a közvélemény félelmekre alapuló manipulációja? Elfogadható-e a hozzánk érkező menedékkérőkkel szembeni embertelen bánásmód a határainkon és a menekültügyi eljárásban?

-Nézhetjük-e tétlenül, hogy egy földrészeken átívelő humanitárius katasztrófa áldozatait, gyerekeket, nőket, férfiakat emberi szolidaritást mellőzve, a propaganda eszközeivel veszélyes tömeggé próbálnak alacsonyítani?

-Szabad-e csöndben maradni, amikor nem definiált, kereszténynek mondott értékekre hivatkozva, kereszténynek mondott kultúra védelmében kerítések és falak épülnek körülöttünk?

Aki egyetért a kérdésekkel tarkított levéllel, ezen a linken aláírásával erősítheti meg a petíciót.

Hozzászólások