szerző:
hvg.hu

Megint sorosozott egy sort Kósa Lajos, és arról beszélt, hogy a magyaroknak tudniuk kell, ha egy civilszervezet külföldi pénzből működik. Ezzel csak az a gond, hogy a legnagyobb és politikailag legaktívabb civilszervezetekről évek óta tudni törvény nélkül is, hogy valóban külföldi pénzekből működnek. Ugyanis kiteszik a honlapjukra.

Módosítani fogják a civiltörvényt, amely az amerikai szabályozási mintát követi majd, a cél pedig az átláthatóság a Magyarországon "érzékelhető arányú" külföldi támogatással működő civil szervezetek között – mondta Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. Szerinte ezzel kapcsolatban arról beszélt, a magyaroknak érdemes tudniuk például arról, ha egy itteni civil szervezet a tevékenysége finanszírozására a teljes költségvetésének 5-10 százalékánál nagyobb arányú külföldi támogatást kap.

Ilyen amerikai szabályozás azonban nincs és még a többször (korábbi cikkünk szerint hibásan) hivatkozott, egyébként szigorúnak számító izraeli jogszabály is csak 50 százalék feletti külföldi támogatás esetén írja elő a szervezeteknek, hogy ezt jelezzék a nyilvánosság felé és akkor is csak abban az esetben, ha ez kormányoktól, külföldi államoktól érkezik. A magyar szabályozás tehát nem az amerikai, vagy az izraeli példákra, sokkal inkább az orosz szabályozásra hasonlít. Az orosz "külföldi ügynökökről", vagy a "nem kívánt szervezetekről" szóló törvények nem is írnak elő támogatási arányhatárt. Minden szervezetnek, amely kap külföldi támogatást és politikailag aktív tevékenységet folytat, "külföldi ügynökként" kell regisztrálnia magát.

Az amerikai rendszerben pedig csupán részletes pénzügyi kimutatást kell leadniuk időközönként a szervezeteknek, ebben valóban jelezniük kell a külföldi forrásokat is, de sem megkülönböztető jelzést nem alkalmaznak a külföldi pénzből támogatottakra, sem a vezetőiknek nem kell vagyonnyilatkozatot leadniuk. Az amerikai szervezeteknek legfeljebb akkor kell külön anyagot készíteniük a nyilvánosság számára és regisztrálniuk "külföldi ügynökként" az amerikai igazságügyi minisztériumnál, ha külföldi államok, egy külföldi politikai párt vagy személy érdekeit képviseli. Ehhez a kormánynak bizonyítani kell, hogy a szervezet egy külföldi érdek parancsára, kérésére vagy ellenőrzése alatt tevékenykedik, a jogszabály pedig nem a támogatásra alapozza a definíciót, és nem tartoznak ide azok a szervezetek, amelyek nem elsősorban külföldi érdekek képivseletében működnek, vagy vallási, tudományos, segélyezési tevékenységet végeznek – áll a Foreign Agents Registration Act nevű jogszabályban. Az amerikai civilszervezetek helyzetéről a legnagyobb amerikai szervezet, az ACLU vezetője a hvg.hu-nak is beszélt korábban.

Amerikai TASZ: Németh Szilárdnak igaza van

Az egyik legrégebbi és legnagyobb amerikai civil jogvédő szervezet vezetője szerint a megváltozott nemzetközi környezet valóban alkalmassá válhat a civil szervezetek megzabolázására, ahogyan azt a Fidesz alelnöke állítja. Ő és több másik amerikai szervezet képviselője is beszélt a hvg.hu-nak arról, mit gondolnak a magyar kormányzati szereplők kijelentéseiről.

Kósa azt is mondta, hogy az a civilszervezet, amely nem közli ezeket az adatokat, nem folytathatná tevékenységét, amíg ezt nem teszi meg. Hangsúlyozta, a külföldi támogatás elfogadása nem lenne büntetőjogi kategória, szankció – például adószám-felfüggesztés – csak azért járna, ha erről nem tájékoztatják a nyilvánosságot. Ilyen kimutatást viszont a Magyarországon tevékenykedő szervezetek most is készítenek, a TASZ-ról pélául most is lehet tudni, hogy döntően külföldi támogatásokból működik, ehhez nem kell külön jogszabály.

A frakcióvezetőt megkérdezték, hogy a Soros Györgyhöz kötődő Közép-európai Egyetem (CEU) a rendelkezés hatálya alá esne-e, amire azt válaszolta: meg kell nézni a CEU jogi formáját, és ha a civiltörvény hatálya alá tartozó szervezetként működik, akkor "feltétlenül". Az egyetemet deklaráltan az alapító Soros György és alapítványai finanszírozzák, nem lehet tudni, hogy a jogszabály alkotói ezzel milyen titkot akarnának felfedni.

Kósa a civilszervezetek pirítása mellett kiállt a menekültügyi őrizet visszaállításának terve mellett is, vagyis hogy a magyar hatóság döntése ellen fellebbező migránsoknak egy "meghatározott zónában" kellene megvárniuk a másodfokú döntést. Az esetleges második déli határvédvonal felépítését firtató kérdésre azt mondta: nincs döntés róla, de ha a jogalkotási megoldások nem lesznek elegendők, akkor szükség lehet rá.

 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megint elköltenek 2,9 milliárdot kormányzati kampányokra

Megint elköltenek 2,9 milliárdot kormányzati kampányokra

A világ legnagyobb emberszabású kövületét vizsgálták a kutatók, áttörő eredményt értek el

A világ legnagyobb emberszabású kövületét vizsgálták a kutatók, áttörő eredményt értek el

Így került egy platformra a Fidesz és a Momentum Baranyi Krisztinával szemben – videó

Így került egy platformra a Fidesz és a Momentum Baranyi Krisztinával szemben – videó

A Vodafone lett Magyarország legegészségesebb nagyvállalata

A Vodafone lett Magyarország legegészségesebb nagyvállalata

Zsiday Viktor elmondta, mibe bukhat bele az Orbán-kormány

Zsiday Viktor elmondta, mibe bukhat bele az Orbán-kormány

Radar360: Várhelyit ma meghallgatják, milliókkal távoznak polgármesterek

Radar360: Várhelyit ma meghallgatják, milliókkal távoznak polgármesterek