szerző:
Domány András

Miért van a kormánynak bármikor, bármiért joga „eltérő rendelkezéseket” meghatározni? Vélemény.

Mi értelme a törvénynek, ha a kormány tetszése szerint eltérhet tőle? Ezt a kérdést egyre gyakrabban teheti fel magának, aki rendszeresen figyeli a Magyar Közlönyt. 2016-ban ugyanis 64, idén március 23-ig 12 kormányrendelet jelent meg „közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról”, amelyeknek ez a lényege.

2017-ben eddig három kecskeméti és egy-egy debreceni, szarvasi, győri, egri, székesfehérvári ügyről, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság fejlesztéséről, a jégesőkár megelőzésére szolgáló beruházásokról, a Ferencvárosi pályaudvaron megvalósuló Málenkij Robot Emlékhely létrehozásáról és a Belváros-Lipótvárosi Sportközpont kialakításáról, valamint a Budapest V. kerület, József nádor tér felszínrendezéséről mondták ki, hogy a gyorsítás érdekében el kell térni az általános szabályoktól.

„A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről” a Gyurcsány-kormány idején, 2006-ban hoztak törvényt, de az csak az európai uniós vagy központi költségvetési támogatásból megvalósítandó, és az utóbbi esetben legalább 5 milliárd forint költségigényű, vagy legalább 1000 új munkahelyet teremtő fejlesztéseknél írta elő a hatósági eljárások felgyorsítását. A kormány pedig csak arra kapott felhatalmazást, hogy megállapítsa az ilyen kiemelt jelentőségű ügyek körét és kijelölje az azokban eljáró hatóságokat.

A követelményt már a Bajnai-kormány idején jelentősen lazították, lehetővé tették a 2 milliárd forintba kerülő vagy legalább 50 új munkahelyet teremtő állami beruházások kiemelését is. De a teljes felvizezést 2010 után hajtották végre: ma már egy mindössze 90 millió forint költségű és 15 új munkahelyet létrehozó beruházás is lehet kiemelt, amelyet igazán nehéz nemzetgazdasági jelentőségűnek nevezni, és ezt kiterjesztették a tisztán magáninvesztíciókra is. Továbbá az Orbán-kormány idején összeghatár nélkül idesorolták a kiemelt nemzeti emlékhelyhez, illetve a világörökségi területen lévő műemlékek és műemlékegyüttesek fenntartásához, felújításához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó ügyeket is, ami egyebek közt nyilván a budai Várban zajló építkezésekre vonatkozik.

Fontos különbség még az eredeti, 2006-os törvényhez képest, hogy abban a környezet- és természetvédelmi hatósági ügyekre a gyorsítás nem vonatkozott, de ezt 2012-ben törölték. És miközben mindegyik rendelet legalább 15-20 pontban sorolja fel, hogy melyik hatóságokat kötelezi gyorsított eljárásra, a listák végére lazán odaírják: ugyanez vonatkozik a felsorolásban nem szereplő engedélyezési eljárásokra is, „amelyek a beruházások megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek”. Tehát bármire.

A jelenlegi parlamenti többség alaposan kiszélesítette a kormány hatáskörét is. Ma már joga van meghatározni a kiemelt jelentőségű ügyben „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénytől és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályoktól eltérő rendelkezéseket”, továbbá a törvényben foglaltnál rövidebb határidőket. Ez utóbbihoz még az is hozzátartozik, hogy ilyen esetekben „a közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható”, ami komolytalanná teszi a fellebbezési jogot. Hiszen mit ér egy ingatlantulajdonos azzal, ha a felső hatóság neki ad igazat, de közben már minden lezajlott, ami ellen ő tiltakozott?

Az idézett felhatalmazás következtében kerülhet bele csaknem mindegyik rendeletbe például az, hogy építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni és településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni. Nem vagyok szakember, nem tudom, hogy ezek a véleményezések általában mennyit érnek. Komolyak-e vagy formálisak? Ha fölöslegesek, töröljék el őket a nagy bürokráciacsökkentő kampányban. De ha van értelmük, akkor képtelenség, hogy a kormány éppen a kiemeltnek tekintett ügyekben mellőzze őket évente több tucatszor.

A kormányrendeletek rutinszerűen hivatkoznak több törvényi felhatalmazásra, például arra, hogy a kormánynak joga van meghatározni „a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsok … működési területére” vagy „a településképi véleményezési … eljárásra” vonatkozó szabályokat. Erősen kétlem, hogy ha a kormány jogot kapott bizonyos részletszabályok kidolgozására, az azt is jelentené, hogy mellőzheti az adott törvény alkalmazását. De ez mindegy, mert a korábban idézett másik felhatalmazás szerint bármitől „eltérő rendelkezéseket” lehet meghatározni.

A József nádor térről és környékéről hozott friss rendeletből azt sem felejtették ki, hogy a Műemlék Tanácsadó Testület szakértői véleményét nem kell kikérni. Továbbá az V. kerületi önkormányzatot is megfosztották egy fontos eszköztől: itt ugyanis „közterület-alakítási terv készítésének és alkalmazásának nincs helye”. Bár kicsit kacifántos a megfogalmazás, érdemes idézni, hogy ez mit jelent egy másik jogszabály szerint:

A közterület-alakítás célja, hogy elősegítse a településszerkezetileg, forgalom-technikailag együtt kezelendő, a településképi szempontból meghatározó vagy helyi területi védelemmel érintett területen lévő közterületek településökológiai, településképi és műszaki szempontból, valamint a zöldfelületi rendszer szempontjából egységes és összehangolt módon történő kialakítását és fejlesztését.

Szóval ez az, aminek a pesti Belváros közepén „nincs helye”.

Hasonlóképpen felsorolhatnám, hogy az átdolgozott államháztartási törvényre hivatkozva a kormány rendszeresen csoportosít át tíz-, sőt százmilliárdokat, ami a költségvetési törvényt teszi komolytalanná. A mai kormányzás lényege a parlament teljesen formálissá tétele, és erre példa a kiemelt beruházások ügye is.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Akár 15 év börtönt is kaphat a csaló közjegyző és testvére

Akár 15 év börtönt is kaphat a csaló közjegyző és testvére

Itt a világ leggyorsabb divatterepjárója, egy hegyomlásnyi Bentley

Itt a világ leggyorsabb divatterepjárója, egy hegyomlásnyi Bentley

Kérdések merültek fel a Lánchíd felújításánál, de az októberi kezdés nem csúszik

Kérdések merültek fel a Lánchíd felújításánál, de az októberi kezdés nem csúszik

Egyhetes influenzaszünet Szerbiában

Egyhetes influenzaszünet Szerbiában

Az MSZP listavezetője nem megy Brüsszelbe

Az MSZP listavezetője nem megy Brüsszelbe

Már járványszerűek az oroszországi gázrobbanások

Már járványszerűek az oroszországi gázrobbanások