Mizsur András
Mizsur András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Pontról pontra vitatkozott kedden egymással Palkovics László közoktatási államtitkár és miniszteri rangú elődje, a szocialista Hiller István. Kiderült, hogy szakpolitikai kérdésekben nem kell egyetértés ahhoz, hogy minden fél gazdagodjon a beszélgetésből.

A magyar oktatási rendszer jövője – Lehetőségek és korlátok címmel tart konferenciát kedden a Republikon Intézet és a Friedrich Naumann Stiftung. A rendezvény legnagyobb “durranásának” Palkovics László oktatásért felelős államtitkár és Hiller István korább oktatási miniszter vitája ígérkezett, amelynek moderátora Ónody-Molnár Dóra újságíró volt. A beszélgetést érthető módon felfokozott érdeklődés előzte meg, hiszen finoman szólva is szokatlan, hogy egy kormányzati szereplő nyílt vitára vállalkozzon egy ellenzéki szakpolitikussal (vagy igazából bárkivel).

Mi az a három dolog, amit megtartana az elmúlt hét év oktatási intézkedései közül? – így szólt az első kérdés Palkovicshoz. Hillernek arra kellett felelnie: mi az a három dolog, amit kormányra kerülés esetén azonnal megszüntetne?

Palkovics listája:

  • Elsőként az iskolák állami fenntartását említette, szerinte ez növelte az esélyegyenlőséget.
  • A másik dolog az egyetemi rendszer átalakítása.
  • A szakképzési rendszer átalakítása pedig a harmadik.

Hiller válasza:

  • kidobná a köznevelési, a szakképzési és a felsőoktatási törvényt.
  • A Klik utódjával is leszámolna Hiller.
  • Káros és hibás a lex CEU, tette hozzá a korábbi miniszter.

Viszont Hiller megtartaná a pedagógusok fizetésének központosítását. "Sok tapsot nem fogok kapni" – kezdte viszontválaszát az államtitkár. Palkovics szerint a Kliket nem kidobták, hanem átalakították, ez az iskolák érdeke volt.

©

Az államosítás célja valós, de a megoldás rossz volt, mondta Hiller. “Az esélyegyenlítés megtörtént” – Hiller ezzel arra utalt, hogy a sikeres iskolák rosszabbak lettek a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően, vagyis csökkent a különbség a jó és a rossz intézmények között. Ezt nem tudta értelmezni Palkovics; szerinte több pénzt költenek az iskolákra, mint korábban az önkormányzatokra. Lesz nyelvtanár a falusi iskolákban – ez lesz az államosítás egyik haszna Palkovics szerint.

Az elmúlt évek kormányzati intézkedéseinek eredményének tartja Palkovics, hogy 10 ezerrel többen jelentkeztek a felsőoktatásba.

Te vagy az egyetlen fék

– mondta az államtitkár felé fordulva Hiller, a kormány hatalomgyakorlási technikáját kárhoztatva, vagyis hogy egyeztetések nélkül nyomta át a reformokat. Az MSZP-s politikus véleménye szerint a kormány kifejezett célja, hogy egyre kevesebb fiatal tanuljon a felsőoktatásban. Igenis csökkent a felsőoktatási létszám, hangsúlyozta. Ezután Orbánt idézte: a miniszterelnök 255 ezer hallgatóról beszélt tegnap, ami Hiller szerint 110 ezres csökkenést jelent. Főleg azok hagyták el az országot, akiket nem sikerült átnyomni a szakképzésbe.

©

Palkovics érdemben nem reagált a Hiller által hivatkozott számadatra. Legfeljebb a súlyokat tekintve van nézetkülönbség köztünk – mondta az államosításra utalva. Egy 2010-es interjúból is idézett, amelyben Hiller az államosítás előnyeiről beszélt. Akkor a Fidesz ezzel egyet értett. Hiller elismerte, hogy az állami szerepvállalásra a kisebb településeken igenis szükség van, de nem úgy, ahogy a kormány azt megvalósította.

Túl korai még értékelni a tankötelezettség leszállításának következményeit, válaszolta Palkovics az ezt firtató kérdésre. Szerinte nem egyértelmű, hogy emiatt nőtt az iskolaelhagyás mértéke, már értékelik. Ausztriát megnézték, ott működik a hasonló reform, tette hozzá.

Ez nem szakmai, hanem politikai döntés volt

– reagált erre vitapartnere. Ezeknek a gyereknek a sorsa a társadalom jóindulatán múlik: “ez gyalázat”. Palkovics állította: vannak olyan programok, amelyek segíthetnek rajtuk.

Vissza fogjuk állítani a tankötelezettséget 18 évre – jelentette ki Hiller. Kész is vannak az erre vonatkozó programok, tette hozzá. A szegregáció problémája nem a Fidesz kormányzása alatt kezdődött, ezt a szocialista kormányoknak sem sikerült megoldaniuk, ismerte el Hiller. Palkovics szerint az iskolaelhagyás mértékének csökkenése azon múlik, hogy milyen a 16 éves kort megelőző oktatás minősége. Ezt szolgálja a kötelező óvodába járás bevezetése.

“Ezen érdemes vitatkozni, nem az életkoron.”

Hiller állította: a kormányváltás számos olyan intézkedést tört derékbe, amelynek eredményei mostanában érnének be. Az iskolafelújítást említette; azt a Bajnai-kormány kezdte le, aztán az Orbán-kormány leállította.

Csépe Valéria 90 szakértővel dolgozik az új NAT kidolgozásán, számolt be Palkovics. Ebből ki fog derülni, hogy a magyar iskola mennyire készíti fel a gyerekeket a 21. század kihívásaira.

Hiller egyelőre biztosan nem látja az elmúlt hét év kormányzásának eredményeit. Közben a környező országok lehagynak minket, Észtországot, Litvániát, Romániát említette a korábbi miniszter. Palkovics a kritikákra azt mondta: évek kellenek, hogy látszódjanak az intézkedések eredményei. A pedagógusbér-emelést említette példaként.

Hiller szerint a kormány nem tartotta be ígéreteit: a béremelést nem kötötték hozzá a minimálbérhez. Az életpálya nem motiváló, mondták a szakszervezetek (például a PDSZ), ezért vezették be, hogy az igazgatók dönthessenek a bérek differencializálásáról, állította viszont Palkovics. Hiller közbevetette: a kormány nem hallgat a szakma es a szülők véleményére. Szerinte

“nem lehet beszélni iskolaigazgatói szabadságról. Olyanok, mint a janicsárok.”

A kormánynak fontos az oktatás, de nem a gyerekek, hanem a hatalom miatt – mondta Hiller, mire az államtitkár közbeveti: 450 igazgató megbízatása járt le idén, ezek közül 3 esetben volt visszhangja az új iskolavezető kinevezésének. Nem volt egyetértés ezekben az esetekben, magyarázta Palkovics.

Az amerikai iskolákkal szemben a magyar iskolák ajtaján nincs ablak – Palkovics ezzel érvelt az ellen, hogy a politika beavatkozik az iskolák életébe.

Miért a miniszter dönt a soproni iskolaigazgató kinevezéséről? – kérdezte Hiller. Palkovics szerint ez csak technikai kérdés.

A járás lenne a megfelelő egység a tanigazgatásban, véli Hiller. Palkovics szerint a járás túl kicsi, nem lehetne megoldani ügyeket. Eltűntek a Klikkel kapcsolatos korábbi problémák, működik az 59 részre darabolt szervezet.

Erre Hiller: a Klik 19 századi reflexeket hozott vissza: nem vállalok felelősséget semmiért, majd a központ eldönti. Arra is utalt, hogy a Klikről Orbán dönthetett, neki pedig nem lehetett ellentmondani.

Miért nem hallgat a kormány azokra a szakértőkre, akik megmondták, hogy nem fog működni a Klik, vagy hogy téves a szakképzés átalakítása? – szólt a kérdés.

Palkovics szerint az oktatásban nehéz megmondani előre mi fog történni. Ezért vannak a korrekciók. Nem tüntetni és könyveket kell küldözgetni, hanem a köznevelési kerekasztalnál kell megbeszélni az ügyeket, a kormány mindenkit meghívott. Mint ismert, sem a PDSZ, sem pedig a PSZ nem vett reszt ezen.

Késő visszaállítani a bizalmat – mondta erre Hiller.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Mizsur András Itthon

A budapesti gyors átgázolt a magyar iskolákon, és elérte a lengyeleket

Terjed a magyar modell! – a Kaczynski-kormány kísértetiesen hasonló módon, de rövidebb idő alatt alakította át az oktatást Lengyelországban, mint ahogy ez Magyarországon lezajlott az elmúlt hét évben. Pedig nem feltétlenül bölcs dolog azt a magyar oktatási rendszert másolni, amelyik minden szempontból szembemegy a jelenleg érvényes nemzetközi trendekkel.

Szokatlan eljárással gyorsítja a kormány a 14 milliárdos kispesti stadion építését

Szokatlan eljárással gyorsítja a kormány a 14 milliárdos kispesti stadion építését

Szenzációs felfedezés: nem is akkor pusztult el Pompeji, mint évszázadokig gondoltuk

Szenzációs felfedezés: nem is akkor pusztult el Pompeji, mint évszázadokig gondoltuk

A nap videója: kicentizett száguldás fák és házak között

A nap videója: kicentizett száguldás fák és házak között

Először kapta észak-írországi szerző a Man Booker-díjat

Először kapta észak-írországi szerző a Man Booker-díjat

Újra kinyit a Déli pályaudvar, megnéztük, mi változott, és mi nem

Újra kinyit a Déli pályaudvar, megnéztük, mi változott, és mi nem

Fellázadtak az idősotthon lakói, mert duplájára emelték a díjat

Fellázadtak az idősotthon lakói, mert duplájára emelték a díjat