Windisch Judit
Windisch Judit
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az új oktatásért felelős miniszter eddigi nyilatkozatai nem túl bizalomgerjesztők, szakértők azt mondják, Kásler Miklós nem ért az oktatáshoz. Legutóbbi nyilatkozatáról az egyik kutató azt mondta, ezért a tanárjelölteket megbuktatnák.

"Kásler miniszter úr az egészségügyből érkezik, nagytekintélyű professzor, aki komoly intézetet vezet Magyarországon, Palkovics László pedig az elmúlt években a felsőoktatás és részben a közoktatás megújításán dolgozott, és elismert szakember. Kettőjük együtt munkálkodása jót fog tenni a magyar egészségügynek és az oktatásnak is" – ezt mondta Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke az RTL Klubnak április 28-án, egy nappal aztán, hogy hivatalossá vált a kormánynévsor. A nyilatkozat pillanatában még az sem volt biztos, hogy az oktatásnak egyáltalán lesz-e önálló államtitkára.

Rogán nyilatkozatával csak egy baj van: Palkovics Lászlóhoz nem a köz- és felsőoktatás tartozik, "csak" a kormány és a Parragh Lászkó gazdasági kamarai elnök által preferált szakképzést kapta meg, amely az előző ciklusban a Nemzetgazdasági Minisztériumnál volt. Miniszterjelölti meghallgatásán Palkovics elismerte, a szakképzésben vannak hibák, a legutóbbi lapinterjúban viszont megismételte a kormányzati álláspontot, amely szerint nem csak a gimnázium a jó irány. A Magyar Hírlapnak azt mondta,

"ne riogassuk a gyerekeket és a szülőket azzal, hogy csak a gimnázium a jó irány. Ugyanakkor az is lényeges, hogy ha a szakképzésben részt vevők később egyetemre akarnának menni, ne zárjuk ki ennek a lehetőségét. A cél, hogy a szakgimnáziumok pozíciója megegyezzen a gimnáziumokéval, és egymás versenytársai legyenek."

©

Nem egy sikersztori

Az oktatásban súlyos gondok vannak, a diákok számos nemzetközi teszten alulteljesítenek. A magyarok húsz százaléka funkcionális analfabéta, a PISA-felméréseken alig akad kiválóan teljesítő diák, és ha marad a romló tendencia, hamarosan a fejletlen országok között találhatjuk magunkat a tanulói teljesítménymérés nemzetközi listáján. Csapó Benő, a PISA igazgatóságának magyar tagja szerint a „helyzet súlyos, de nem reménytelen”. Pozitív példa akad bőven, a kérdés, hogy a magyar oktatáspolitika tud-e és akar-e olyan hatékony választ adni a problémára, amilyet a német vagy a lengyel adott néhány éve. Az elmúlt hónapokban a Magyar Tudományos Akadémia sorra hívta fel a figyelmeket a problémákra:

  • Szinte esélytelenek a hátrányos helyzetű családokból érkező gyerekek, az esélyegyenlőtlenség az OECD-országokhoz képest kiemelkedően magas
  • Jelentős a lemorzsolódás veszélye

Hiába propagálja a kormány a szakképzést, a diákok inkább gimnáziumba mennének. Az elitgimnáziumokba - különösen a 6. és 8. osztályosokba nehéz bejutni, Budapest egyes kerületeiben túljelentkezés és kapacitásprobléma is van. A munkaerőpiac sem igazolja vissza a kormányzati törekvést: a kötet szerint az érettségivel rendelkező 35 év alatti fiatalok közel a dupláját keresik annak, amennyit egy – az érettségivel nem egyenértékű – középfokú végzettséget szerzett fiatal vihet haza. Az olló még tágabbra nyílik a főiskolai és egyetemi végzettséget vizsgálva: egy mesterdiplomás fiatalnak akár ötször akkora lehet a fizetése, mint egy érettségizettnek.

©

Bírálták a szakképzést is. Lovász László MTA-elnök áprilisban beszélt arról, "az utolsó pillanatban vagyunk, hogy tegyünk valamit az oktatás érdekében". Azt, hogy a diákok és tanárok túlterheltek, elismerte a kormányzat, emiatt kezdtek dolgozni egy új Nemzeti Alaptanterven.

Kérdés, mit lát ebből Kásler

Kásler Miklós jelöltként és miniszterként adott nyilatkozataiban ugyan említi a versenyképes oktatás szükségességét, mégis, arányaiban többet beszél a hazaszeretetre nevelés fontosságáról, az oktatás értékalapú átalakításáról, a magyar kultúra és történelem jobb kiaknázásáról. Legutóbb a Magyar Hírlapnak adott interjúban beszélt arról, gyorsabb ütemben kell átadni a tananyagot, az aktuális NAT kiváló, a gyerekeknek pedig már az óvodától kezdve abban kell segíteni, hogy szép párkapcsolatra törekedjenek, amelyből házasság lehet. De örül a kötelező hit- és erkölcstanoktatásnak is.

Megkérdeztünk két szakértőt, a miniszter eddigi nyilatkozatai alapján mit valószínűsítenek az oktatásban. Nem sok jót, a jelek szerint az új miniszter nem ért az oktatáshoz, nem látja a problémákat. Trencsényi László iskolakutató azt mondta, "a miniszter oktatáspolitikával összefüggő első nyilatkozatai olyanok voltak, mintha én elmondtam volna véleményem a rákgyógyításról. Szerencsére én nem vagyok olyan helyzetben, hogy miniszteri sapkában kelljen válaszolni dilettáns módon a kérdésekre.”

Bízik abban, hogy Kásler idővel beletanul a miniszterségbe, szerinte ezek a nyilatkozatok arra utalnak, hogy eddig egyedül a megbízójával konzulált.

„Ezek olyan nyilatkozatok, amivel a megbízást akarja megszolgálni, olyan dolgokról beszél, amelyek a miniszterelnök uralkodó ideológiájába beleférnek. Beszél a keresztény vagy vallásos nevelésről, ami nyilván apaként, nagyapaként a személyes meggyőződése, de ezek nem oktatáspolitikai megnyilatkozások. Várjuk meg a miniszter által először benyújtott törvénytervezetet vagy az első szakmai egyeztetést. Lehet, hogy idővel magára talál, és miniszterként kezd el viselkedni. Eddig az látszik, hogy a ki mond nagyobbat versenyben neki csacsiságokat sikerült mondania.”

Ahogy a NAT-ról mondott vélemény sem szakmai megnyilatkozás.

„Tanárjelöltek megbuknának a vizsgán egy olyan mondatért, hogy gyorsítani kell a tananyag elsajátíttatását.”

Nem csak a szóhasználat kifogásolható, hiszen az összes elmélet szerint nem gyorsítani, hanem lassítani kell. „Nyilván hallott valamit orvosi körökben arról, hogy a gyerekek agya nincs optimális mértékben kihasználva, és ebből levonta a következtetést. De legalább konzultált volna Csépe Valériával, a NAT megújításáért felelős miniszteri biztossal, aki ennek pont az ellenkezőjét mondja.”

©

A Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének docense, a Taní-tani Online főszerkesztője, Knausz Imre szerint is ijesztő, ha a miniszter valóban azt gondolja, az aktuális NAT alapjaiban rendben van. A korábbi alaptantervekről sem volt jó véleménye – noha volt, amelynek a kidolgozásában részt vett –, a mostanit viszont nagyon elhibázottnak tartja:

„a most érvényben lévő NAT nagyon beszigorítja, kilistázza a tananyagot, amit mindenkinek meg kell tanulnia.”

Ez szerinte tévút. Ha a pedagógusok nem gondolhatják végig szabadon, mivel tudják leginkább felkelteni a diákjaik érdeklődését, melyek a leghatékonyabb módszerek, hogyan motiválhatók a tanulók, mindegy, mit szeretne a miniszter, vagy mi lesz a NAT-ban, az legfeljebb csak látszatra fog megvalósulni, tartalmi változás nem várható.

„A kilátások nem túl vidámak. Alapvetően fontos lenne, hogy a pedagógusok széles körű szakmai döntéseket hozhassanak a diákok motivációjával, tanításával kapcsolatban. Az irány, amely felé most megyünk, az autonómiát, mozgásteret csökkenti. Ha ezt folytatjuk tovább, csak a legrosszabbra számíthatunk.”

Így lesz még fenyegetőbb a migrációs válság

A hazaszeretetre nevelést és a nemzeti identitás erősítését is lehet szakmai és politikai oldalról nézni. Előbbire igaz, amiről Knausz az előbb beszélt:

„A nyilatkozat azon a közkeletű tévedésen alapul, hogy azt hiszik, ha valaki központilag kimondja, hogy hazaszeretetre, erősebb nemzeti identitásra kell nevelni a diákokat, és ez bekerül az alaptantervbe, már tettek valamit, holott ez nem igaz. Ettől nem történik semmi.”

A nemzettudat erősítését amúgy fontosnak tartja, amiért tehet is az oktatás, csak nem mindegy, ki mit ért alatta.

„Magyarország multikulturális közösség, multikulturális nemzet, etnikailag is. A különböző kultúrák megértése az állampolgárok közösségét és összetartozását erősíthetné. Nagyon fontos lenne végiggondolni ennek előfeltételeit, de ezek radikális változást feltételeznek az oktatásban.

A nemzettudat egy dolog, a másik fontos szempont, hogy a nemzetek megértsék egymást.

„A migrációs válság fenyegető, a különböző kultúrák éles összecsapása veszélyes. Ha nincs fogalmunk arról, hogyan kell egy másik kultúrával kijönni, életveszélyes helyzet alakul ki. Ez legalább annyira fontos, mint a nemzeti identitás erősítése.”

Egyáltalán, ki a főnök?

Trencsényi László szerint Kásler nyilatkozatainál jóval ijesztőbb és fenyegetőbb az egész környezet, például az, hogy "a bizonyos kérdésekben vitathatatlanul felkészült és rutinos Palkovics László miniszter felveti a szakképzés erősítését, szemben a gimnáziumi oktatással, és erre Kásler nem szól egy szót sem". Ahogy a leventemozgalom visszahozásának igénye is megmutatkozik, de Kásler ez ellen sem szólal fel. Vagyis, fontos döntések az ő háta mögött, megkerülésével születhetnek. Azt, hogy a hazafias nevelést komolyan gondolja a kormány, mi sem mutatja jobban, mint hogy épp most nevezték ki Simicskó Istvánt az ezért felelős kormánybiztossá.

©

Knausz Imre szerint a szakképzés erőltetése életveszélyes, "minél műveltebb valaki, annál hatékonyabban lehet egy szakmára képezni, annál jobb munkaerő. Ha itt lemondunk arról, hogy konvertálható tudást adjunk, a későbbiekben nehezebb lesz pótolni."

A liberális oktatáspolitika sem volt sikertörténet, de legalább nem akarták erősíteni azt a tendenciát, hogy megfossza a tudástól, műveltségtől a felnövekvő generációt.

„Az elitiskolákon kívül a fiatalok legnagyobb része tudatlanul kerül ki a rendszerből. A jó családból származó gyerekek komolyabb felkészítést kapnak, hogy bejussanak az elit középiskolákba, a diákok nagyobbik része inkább megúszni akarja az iskolát, az iskola pedig ebben partner.”

Knausz nem gondolja, hogy a diákok jobban meg akarják úszni az iskolát most, mint mondjuk 30 évvel ezelőtt, de most kevésbé eredményes az iskola, romlott a helyzet.

Trencsényi László azt is ijesztőnek tartotta, hogy napokig nem tisztázták, lesz-e oktatásért felelős államtitkár vagy sem, amibe szerinte az is belefért volna, hogy az iskolaügyet megkapja az egyház. Úgyis elindult a kereszténydemokrácia kiépítése, és az is kiderült, az egyházi iskolák döntő része a legjobb gyerekeket vitte el. Bár oktatási államtitkárt kineveztek, ez a félelme azóta sem oszlott el. Ráadásul "a Pécsi Tudományegyetem eddigi rektora, Bódis József biztos nem az óvodások párkapcsolatra nevelésével fog foglalkozni, hanem az értelmiség pacifikálása lesz a feladata".

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!