szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Fidesz képviselőivel, a párt elnökségi tagjaival, kormánytagokkal, de még saját kulturális tanácsadójával sem osztotta meg tapasztalataink szerint Orbán Viktor, hogy milyen jellegű változtatásokra készül a kultúrában szeptembertől. A tusványosi előadásban beharangozott átalakításoknak csak a motivációja tűnik biztosnak: a 2009-ben Kötcsén vázolt időszaknak vége, a kultúra kitörhet a szűk kulturális elit köreiből, ahová akkor maga Orbán utalta, és a politika fókuszába kerülhet.

„Új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség a harmadik kétharmad után, és mi tagadás, szeptembertől nagy változások előtt állunk!” – fogalmazott a Bálványosi Szabadegyetem szombati zárónapján tartott előadásában Orbán Viktor. A tervezett változásokról a miniszterelnök részleteket nem árult el, de azt helyénvalónak nevezte, hogy a választások utáni időszak legizgalmasabb vitái a kulturális politika területén robbantak ki. (Azt nem tudni, hogy Orbán a kormánypárti Magyar Időkben a kulturális támogatásokkal, egyes intézmények irányításával vagy épp műsorával és ideológiájával kapcsolatban indult vitákra, vagy az időközben kiszélesedett vita három – szinte – állandó szereplőjének, L. Simon László volt kulturális államtitkárnak, a Petőfi Irodalmi Múzeumot vezető Prőhle Gergelynek és a lap kultúrarovatát irányító Orbán János Dénesnek a két nappal korábbi, éppen Tusványoson lezajlott ütközetére gondolt-e, a tényről azonban, hogy a vita zajlik, azt mondta: jól van ez így.)

Az előrevetített változásokról és az új szellemi-kulturális megközelítésről a miniszterelnöki beszéd óta tucatnyi kormánypárti politikusnál és kormánypárti értelmiségi szereplőtől érdeklődtünk, ám egyikük sem tudta megmondani, „mire gondolt a költő”. Saját elképzelései viszont szinte mindenkinek voltak arról, hogy hol, illetve min kellene változtatni.

©

Volt, aki a fent említett tusványosi L. Simon–Prőhle–Orbán János Dénes vitában is hangsúlyos szerepet kapó támogatási ügyek rendezését tartotta fontosnak, vagyis hogy a polgári oldal elkötelezett hívei közt tudható művészek kapjanak direktebb, hangsúlyosabb támogatást, míg mások épp a kereszténydemokrata szellemiséget hiányolták az áprilisban meghirdetett kereszténydemokrata kormányzásból és a kultúrairányításból.

Kurzus? Kell!

A kevés, véleményét névvel is vállalkozó megkérdezett közül L. Simon László, az Emmi volt kulturális államtitkára (a Fidesz országgyűlési képviselője 2012 júniusától 2013 februárjáig volt hivatalban – a szerk.) egy-egy részterület helyett viszont átfogó átalakításokat javasolt. A politikus a hvg.hu-nak azt mondta: bár a beharangozott változások részleteit nem ismeri, maximálisan egyetért a miniszterelnökkel: a könyvkereskedelemtől a képzőművészeti és színházi életen át a filmgyártásig szerinte mindenhol gyökeres átalakításokra van szükség, és a kormánynak komoly adósságai, illetve rengeteg feladata van még a területen.

A parlament kulturális bizottságának fideszes alelnöke megerősítette azt a korábbi véleményét is, hogy igenis kurzusépítésre van szükség, mert a baloldali-liberális ideológia rendszerváltás utáni, közel 25 éves túlsúlyának hatásait, az abból eredő versenyhátrányt az elmúlt nyolc év konzervatív kormányzása ellenére szerinte még mindig nem sikerült ledolgozni.

©

L. Simon László szerint ennek nem mond ellent az a múlt heti, tusványosi vitában elhangzott érvelése, hogy a kulturális élet egyetlen, értéket teremtő szereplője sem zárható el a forrásoktól csak azért, mert másként gondolkodik, vagy más politikai értékrendet vall, mint a kormányon lévő, konzervatív szellemi közösség.

Orbán Viktor tusnádfürdői gondolatai a volt államtitkár szerint egyben azt is jelentik, hogy eljött az idő, hogy túl lehessen lépni a kilenc éve Kötcsén megfogalmazott elveken: a 2009-es eseményen Orbán Viktor emlékezetes módon arról beszélt, hogy a centrális erőtér kialakításához szükséges értékvitákat nem a politikai erőtérben, hanem a kulturális elit szűk körein belül kell lefolytatni. A centrális politikai erőtér azonban L. Simon László szerint időközben kialakult (sőt, az ellenzéknek hála jó eséllyel hosszabb távon fent is maradhat), így már nemcsak, hogy nem kell a kulturális elit szűk körein belül tartani a kultúrpolitikát, hanem épp hogy a politikai fősodorba kell emelni:

„Egy ilyen rendkívül stabil politikai-gazdasági helyzetben a kultúrát a politika fókuszába helyezni teljesen helyénvaló. Abszolút egyetértek a miniszterelnökkel: itt az ideje távlatos kultúrpolitikai célokat megfogalmazni, és a felszínen tartott identitásvitákat mélyebben is lefolytatni. Úgy is mondhatnám: Na, végre! Sokan vártunk erre”

– érvelt a hvg.hu-nak a politikus, hozzátéve: bizonyos jelentésbeli változással, de ma is érvényesnek gondolja a Bethlen-kormány kultuszminisztere, Klebelsberg Kunó szellemi honvédelemről vallott nézeteit: a most zajló (kulturális) identitásharc alakulása szerinte ugyanis ugyanúgy hosszú távon befolyásolhatja Magyarország sorsát, mint a Trianon utáni időszakban.

Andy? Háát...

Hogy mit értett pontosan Orbán Viktor Tusnádfürdőn új szellemi és kulturális megközelítés alatt, azt L. Simon László állítása szerint szintén nem tudja, de azt igen, hogy hol lenne leginkább szükség a beavatkozásra: az egyik legfontosabb a visszaélésekre alkalmas kulturális tao-rendszer átalakítása lenne szerinte (ennek átgondolására már Tusványoson felkérte Fekete Péter kulturális államtitkárt, a szombati Magyar Időkben pedig egyenesen a megszüntetését javasolta), de fontosnak nevezte a magyar könyvkereskedelem egyoldalúságának enyhítését, és a nemzeti identitás szempontjából fontos események filmes feldolgozásának ösztönzését is.

©

Ez utóbbit említette némi indulattal a hangjában a hvg.hu-nak egy magas kormányzati tisztséget is betöltő kormánypárti politikus is, aki szerint bár a 2011-ben kinevezett filmügyi kormánybiztos, Andy Vajna alapvetően jól „gatyába rázta” a magyar filmipart, az értékrenddel kapcsolatos elvárásoknak nem felelt meg, mert bántóan kevés magyar történelmi vonatkozású film készült az elmúlt években.

„Ez egy lehetetlen dolog, hogy kormányon vagyunk nyolcadik éve, nemzeti, ráadásul kereszténydemokrata kormányzás van, Mindszenty boldoggá avatása a küszöbön áll, volt egy több milliárd forintból megvalósuló 56-os emlékév, és mégsem készült egy Mindszenty-film! Márton Áronról tervezték, de nem készült el, ahogy Attiláról, Nándorfehérvárról például, vagy Gábor Áronról sem – pedig az tényleg kulcsfontosságú lett volna a székely autonómia vonatkozásában, de Vajna és Havas (Havas Ágnes, a Nemzeti Filmalap vezérigazgatója – a szerk.) levertek minden ilyen típusú dolgot. Gondolom, ilyenre célozhatott Viktor"

– dohogott a politikus.

Bár Andy Vajna „hollywoodi professzionalizmusához” és a minőségi magyar filmek elmúlt évekbeli nemzetközi sikereihez szerinte sem fér kétség, igenis nagyobb teret kellene szentelni „a nemzeti kultuszfilmeknek”, ha kell, állami megrendelésre.

Igaz, a nemzeti/történelmi filmek hiányához az elmúlt években az is hozzájárult szerinte, hogy nem készültek jó minőségű forgatókönyvek sem – ő maga is látott, olvasott néhányat, de többüket egyenesen borzalmasnak találta.

©

Az elvárások alatt teljesítő területekhez sorolta a filmipart a hvg.hu-nak a második Orbán-kormány első kulturális államtitkára is. A 2012-es leváltása óta Orbán Viktor kulturális tanácsadójaként ténykedő Szőcs Géza állítása szerint egyébként szintén nem beszélt még a miniszterelnökkel a tervezett változásokról. Sőt, szerinte más sem. Ahogy fogalmazott:

„Az egész még csak Viktor fejében van meg.”

A volt államtitkár saját – a miniszterelnökkel nem egyeztetett – véleménye szerint az átgondolást érdemes akár onnan kezdeni, hogy a jelenlegi minisztériumi rendszer mennyire rugalmas, hogy reagál az időközben felmerülő folyamatokra és technológiákra, és nem utolsósorban: mennyire alkalmas a politikai szándék közvetítésére.

Szőcs Géza szerint ideje szakítani azzal is, hogy az ország (a kulturális vezetés) csak a múlt szempontjából közelítsen a kultúrához: szerinte modern nemzeti önképre van szükség, a teendők újragondolásának pedig egyik leghangsúlyosabb része kell legyen a fiatal nemzedékek integrálása – már iskoláskortól, az alaptanterv részeként, de akár filmekkel vagy korszerű telekommunikációs eszközök alkalmazásával is.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Államilag akkreditált képzés lett a TV2 Akadémiából

Államilag akkreditált képzés lett a TV2 Akadémiából

A 86 éves Sophia Loren ismét főszerepben – kijött az új filmjének előzetese

A 86 éves Sophia Loren ismét főszerepben – kijött az új filmjének előzetese

Jakab Péter egy zsák krumplit vitt Orbánnak, Kocsis Máté vette el tőle

Jakab Péter egy zsák krumplit vitt Orbánnak, Kocsis Máté vette el tőle