Legalább három törvénytelenséget kell találnia a címzett ítélőtáblai és törvényszéki elnököknek az Országos Bírói Tanács működésében

– a hvg.hu birtokába jutott levél szerint ezt kéri Handó Tünde azoktól a bírósági vezetőktől, akiknek a kinevezése az ő hatáskörébe tartozik. Handó meg is indokolja, miért van erre szükség, és kifejti, hogy szerinte törvénytelen módon és bizonyos esetben a tagok egyéni érdekei alapján működik a testület, amely amúgy egyetlenként ellenőrizhetné az ő működését.

Különösen figyelemre méltó a levél annak fényében, hogy az OBT-hez – amelynek működését egy sarkalatos törvény szabályozza – az égvilágon semmi köze a törvényszéki elnököknek. Az OBT ugyanis nem őket, hanem kizárólag Handó működését felügyeli, ráadásul az elnökök sem a bírókat képviselik, hanem az őket kinevező, beszámoltató munkáltatójukat: magát Handó Tündét.

Csak higgadtan a feljelentésekkel

Egy csellel Handó még az utóbbi idők kudarcát is megpróbálja az OBT-re kenni, nevezetesen, hogy időtlen idők óta most először fordul elő, hogy nem egyidejűleg emelkedik a bírák és az ügyészek fizetése. Míg előbbiek semmit nem kapnak, a vádhatóság képviselőinek beosztási pótlékait alaposan (legalább 7-15 százalékkal) megemelték. „Önmagában az is sérti a bírói függetlenséget, hogy egy ügyész többet keres, mint egy bíró” – fogalmazott egy forrásunk. Márpedig ezt Handó csakis magának köszönheti, hiszen ő maga tárgyalt a költségvetésről.

A leveléből – amelyhez az igazgatási szempontból kifogásolhatónak és a törvénytelennek gondolt OBT-megnyilvánulások feljegyzéséhez külön táblázatokat is mellékeltek – kiderül az is, hogy a „feljelentgetéseket” a házon belüli „higgadt és nyílt” kommunikáció jegyében kéri az OBH elnöke. Miközben mindez arra utal, hogy Handó valóságos háborút indított legfőbb kritikusai ellen.

Handó január óta neheztel az OBT-re. Azóta, hogy a bírósági körökben forradalminak nevezett választás nyomán egy kritikusnak ígérkező testület állt össze, amely már az alakuló ülésen leszögezte, hogy nem fog mindenre bólogatni. „Alkotmányos kötelezettségeink teljesítése során elsődleges feladatunknak tekintjük a bírósági igazgatásban a törvényesség, a kiszámíthatóság és a szakmaiság érvényre juttatását” – ez állt az év elején megválasztott új OBT tagjainak a nyilatkozatában. Handó a levelében elvben ezt a hozzáállást hiányolja, a valóságban viszont nagyon ijesztően hathatott rá az elszántság.

Párbeszéd Handó-módra

Az OBH-elnök mindenesetre hónapok óta nem jár az OBT-ülésekre, miközben sajtóközleményben a párbeszéd fontosságáról értekezik, de időről időre megtalálja a módját annak, hogy törvénytelennek minősítse az OBT munkáját. Adatokat – például a kinevezési gyakorlatáról vagy a bírósági munkatehermérések eredményeiről – viszont azóta sem küld az OBT-nek. Ahogy egyébként egyre komolyabbra fordult Handó beszámoltatása, úgy komolyodott a kommunikációs hadviselés is: előbb csak hivatalos közleményben tudatta Handó, hogy törvénytelen a testület, majd egy interjúban hazaárulónak nevezte mindazokat, akik kritikát merészelnek megfogalmazni.

A nyáron viszont megszaporodtak azok a lejárató cikkek is, amelyeknek az alapja kivétel nélkül a bíróságokról kiszivárgott szolgálati titok. Például, hogy kivel szemben, mikor és miért indult fegyelmi eljárás.

Az egyre elmérgesedő helyzetben kezdődtek a hirtelen, de voltaképpen cseppet sem meglepő lemondások is az OBT-ben: volt olyan tag, akinek a lemondása miatt szűnt meg a megbízatása, míg másnak az előléptetése okán. Ezért kezdődött a számháború Handó és az OBT között arról, hogy hány tag kell a működéshez. „Az OBT-tagokat megválasztásuk óta – részben dr. Handó Tünde, részben az általa kinevezett igazgatási vezetők részéről – folyamatos támadások érik, amelyek lemondásokhoz is vezettek. Az OBT-tagok elleni fegyelmi kezdeményezések is valamennyi esetben az OBH elnökéhez köthetők, mindezek azonban csak eszközök arra, hogy a közbeszéd ne az OBT határozataiban tett megállapításokról szóljon. Az OBT felhívja a figyelmet arra is, hogy az OBH elnöke az OBT által felügyeleti jogkörében megfogalmazott kritikákra érdemben a mai napig egyetlen alkalommal sem reagált” – értékelte a helyzetet a megtámadott testület.

És bizonyára csak véletlen egybeesés, hogy az OBT meghekkelni nem tudott ülésén került terítékre az a bizottsági jelentés, amely szerint Handó kinevezési gyakorlata nem volt törvényes. S miután Handó a bírósági vezetők vizsgálatára vonatkozó kötelezettségének teljesítéséről kért tájékoztatást sem teljesítette többszöri felszólítás ellenére, az OBT belengette Handó kirúgatását is.

„Különösen aggályos és a demokratikus működéssel összeegyeztethetetlen, hogy az OBH elnöke önkényes jogértelmezéssel illegitimnek nevezi az őt Alaptörvény alapján felügyelni hivatott közjogi testületet, és erre hivatkozva nem szolgáltatja a testület felügyeleti jogkörének ellátásához szükséges adatokat, megtagadja az iratbetekintést” – fogalmazott az OBT, amely azóta is rendre megtartja az üléseit.

Ez nem hadsereg – elvileg

Ugyanakkor Handó is bekeményített. Lenne például ötlete a jogértelmezési vitára is: az igazságügyi tárcának – amely igyekszik pártatlan maradni a Handó és az OBT közötti vitában, miközben az igazságügyi államtitkár rendszeres résztvevője az OBT-üléseknek – megküldött javaslat szerint egy ideiglenes OBT-t kellene választani, méghozzá a meg nem választott tagokból. Arra viszont nem tér ki a javaslat, hogy az így bekerülő tagok miért lennének legitimebbek azoknál, akik szabályos választáson nyerték el a megbízatást.

Mindeközben sikerült már olyan hangulatot teremteni, hogy gyakorlatilag nincs olyan épeszű bíró, akik vállalná az OBT-tagságot és az azzal járó folyamatos vegzálást.

Handó egyébként nem először hívja segítségül a kinevezettjeit. Májusban az elnökök – de csak látszólag spontán –, közös nyilatkozatban tudatták, hogy „az OBT tagjainak eddigi tevékenysége nem szolgálja a magyar bírói kar érdekeit, ezért nyílt levélben felszólították őket, hogy "ne veszélyeztessék a magyar bírósági szervezet jövőjét". Azt írták: a bírói önigazgatás és vívmányai feletti aggodalmuk, valamint közjogi felelősségük alapján fogalmazták meg nyilatkozatukat. Erre utóbb az érintettek kicsit másként emlékeznek.

Az egyik aláíró, Makai Lajos – a Pécsi Ítélőtábla eddigi elnöke – például nem tudta megmondani az OBT júniusi ülésén, hogy miben volt törvénytelen a testület működése. „De volt olyan elnök is – Rendeki Ágnes, a Pécsi Törvényszék elnöke – a szerk. – aki saját maga ellenében írta alá ezt a levelet” – fogalmazott Makai. Hozzátéve, „biztos van olyan, aki meggyőződésből írta alá, gondolom és van, aki azért, mert nézte, hogy a másik mit ír alá”. Az azóta tanácselnökké "lefokozott" volt táblaelnök – aki egyébként a Magyar Bírói Egyesület mostanában feltűnően hallgatag elnöke is – egyébként maga is elismerte, hogy az elnökök nem a bírákat képviselték például a Handó melletti kiálláskor. „Nincs ilyen felhatalmazása, hogy a bírák képviseletében járjon el” – mondta. Ez pedig amúgy tökéletesen egybevág azzal is, ahogy Handó egyik legfőbb kritikusa, az OBT eddigi elnöke, Hilbert Edit értékelte a kialakult helyzetet.

„Egy jogi vitában nem lehet hadsereget toborozni. Nem lehet bevonni az elnököket csak azért, mert munkáltatói jogkör gyakorlójaként, pályázat elbírálójaként eljár valaki, azonnal maga mögé állíthatja őket, azt a látszatot keltve, hogy egyébként a bírói kar is mögöttük áll”

– fogalmazott a júniusi ülés jegyzőkönyve szerint.