szerző:
Tóth Richárd

Hiába tesz meg mindent a kormány, 2001-től 2017-ig már a 400 ezer főt is meghaladta a népességfogyás – legalábbis ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének Demográfiai portré 2018 című tanulmánykötetéből. A legrosszabb forgatókönyv szerint 2070-re hatmillió magyar élhet az országban. Közben az elmúlt években stagnált a születésszám, pedig a gyermekvállalási kedv növekedett.

A rendszeresen publikált kötetben megvizsgálják többek között a párkapcsolat, a házasság, a válás, az idősödés, a halandóság, az egészségi állapot, valamint a külső vándorlás kérdését is. Az utolsó fejezet pedig a népesség szerkezetéről és jövőjéről szól. A korábbiakkal ellentétben idén már nem a rendszerváltástól, hanem a 2000-es évektől tekintették át a szerzők a változás trendjeit.

Külön aktualitást ad az idei Demográfiai portrénak, hogy a kormány bejelentette, nemzeti konzultációt indít a családok védelme érdekében. Alaptörvénybe emelhetik, hogy a család az anyából és apából áll, tehát az azonos nemű párokat kizárnák az örökbefogadásból; kétharmados többség dönthet a családtámogatásról; támogatást kaphatnak a fiatal házasok és anyák. Előbbi csoportnak akár 5-10 milliós kamatmentes kölcsön is járhat. A legalább három gyermeket nevelő anyáknak pedig tényleg jöhet az szja-mentesség. Cél az is, hogy miden lehetséges eszközzel megakadályozzák a népességfogyást.

Képünk illusztráció
©

Válásellenes közvélemény

A KSH NKI kötetének megállapítása szerint a házasságkötések száma 2010-re mélypontot ért el, azóta viszont évekig emelkedett. 2016-ban 51 805 házasságot kötöttek, ami a 2010-es szinthez képest 45,8 százalékos növekedés, tavaly viszont már nem folytatódott ez a tendencia, 2,3 százalékkal kevesebb igent mondtak ki (összesen: 50 600-at), mint 2016-ban. Kiderült, a nők átlagosan 29,7, a férfiak 32,5 évesen kötik első házasságukat.

Ma Magyarországon több mint egymillió ember él élettársi kapcsolatban, a 15 évnél idősebb népesség 13 százaléka, miközben ez a szám a 2000-es években mindössze 6,6 százalék volt. Azt egyre többen tartják jónak, ha egy pár a házasságkötés előtt összeköltözik, azonban a széles közvélemény továbbra is a házasságkötést tartja jónak. Tízből kilenc ember ezt javasolja a fiataloknak.

A Népességtudományi Kutatóintézet megvizsgálta a válások számát is, itt folyamatosan csökkenő tendenciát látni itt. 2010-ben közel 24 ezer, tavaly 18 600 válást mondtak ki Magyarországon. Emelkedik a váláskori átlagos életkor is, ahogyan növekszik a házasságtartam is, vagyis a párok egyre később válnak el. Elmondható, hogy 2016-ban a női népesség 12, a férfiak 9 százaléka, összesen 900 ezer ember volt elvált. Egyre kevesebb kiskorú gyermek érintett szülei válásában, 2016-ban ez a szám 16 700 volt, a válások 55 százalékában pedig nem volt érintve kiskorú gyermek. Ezt a folyamatot erősíti, hogy a közvélemény egyre inkább válásellenes, 2005-ben a férfiak 30 százaléka, a nők 28 százaléka értett egyet azzal, hogy a „házasság egy élethosszig tartó kapcsolat”, ez a szám 2016-ra a férfiaknál 41, a nőknél 35 százalékra emelkedett.

28 éves anyuka, 34 éves apuka

A KSH NKI a gyermekvállalás kapcsolatban megállapítja, az elmúlt években stagnál a született gyermekek száma, miközben a gyermekvállalási kedv növekedett. „Ez azért lehetséges, mert gyorsan csökkent a gyermekvállalási korban lévő nők száma” – jegyzik meg.

2011-ben az első gyermek vállalásának átlagos kora az anyák esetében 28,3 év volt, 2017-re 28,6-ra nőtt ez a szám. Tavaly egy tipikus apa gyermeke születésekor 34,4 éves volt, 2011-ben ez a szám még 33,7 év volt. Közben növekszik azon nők száma, akiknek a szüléskor csak 8 osztály volt a befejezett iskolai végzettsége. Ahogy a kutatás írja: igazi baby-boom következett be a 8 osztályt, vagy még azt sem végzett nők körében. „Az adatok arra utalnak, hogy a szakmunkás bizonyítványt sem szerző csoportnak a többsége 22 éves korára már anya lesz, míg például az érettségizetteknél ugyanez 29-30 éves korban következik be.”

  • Nőni látszik a gyermektelenség, mert az első gyermeküket vállalók aránya az ezredfordulón megfigyelhető 92 százalékról 84 százalékra csökkent. Azaz 8-ról 16 százalékra emelkedett a gyermektelenek aránya.
  • Csökken a kétgyermekesek aránya. 78-ról 67 százalékra csökkent azok aránya, akik az első gyerek után másodikat is vállalnak.
  • De növekszik a kétgyermekesből nagycsaládossá válók valószínűsége. A rendszerváltáskori 25 százalékról az ezredfordulóra 27 százalékra, majd 2016-ra 35 százalékra nőtt a két gyermek után harmadikat is vállalók aránya.

Nőtt a tervezett gyermekszám és a tényleges gyermekszám közötti eltérés, aminek következtében a késő harmincasok az eredeti gyermekvállalási szándékaikhoz képest ma összességében kevesebb gyermeket terveznek.

Mit várunk egy férfitől? Nem azt, hogy kövér legyen

Felmérés készült az apákról, apaszerepekről is. A 20-44 éves megkérdezettek 94 százaléka teljesen vagy inkább egyetértett azzal az állítással, hogy a „férfiak legfontosabb feladata, hogy biztosítsák a család megélhetését”. Kétharmaduk pedig azzal ért egyet, hogy „egy férfi számára sokkal fontosabb, hogy több időt töltsön családjával, mint hogy pluszmunkával mindenáron növelje családja bevételét”.

Közismert, hogy a férfiak rövidebb ideig élnek, a nők viszont többet betegeskednek életük során. 2015-ben a férfiak átlagosan 59,6, a nők 60,2 egészséges évre számíthattak, amelyhez a férfiak esetében átlagosan 12,8, a nők esetében pedig 19 nem egészséges életév társul.

2000 és 2014 között enyhén mérséklődött a dohányzás a fiatalabb korosztályban, a 65 év felettiek körében azonban emelkedett. Az alkoholfogyasztás stagnál az elmúlt években. Az elhízás is komoly probléma, a 15 évnél idősebbek között a nők legalább 48 százaléka, a férfiak legalább 61 százaléka elhízott vagy túlsúlyos. Az elhízás a gyerekek között is egyre aggasztóbb, minden 9. gyermek elhízott az iskolaorvosi vizsgálat szerint.

412 ezren 80 év felett

A betegség mellett az idősödést is megvizsgálta a KSH NKI, 2017-re 19 százalékra növekedett a 65 évesnél idősebbek aránya (ami 1990-ben csak 13 százalék volt), az előrejelzések szerint ez 2070-re el fogja érni a 29 százalékot. Ráadásul növekedett a 80 évesek és felettiek aránya és száma is, amíg 1990-ben 260 ezer, addig 2016-ban 412 ezer ilyen honfitársunk élt.

Képünk illusztráció
©

A magyar idősek egészségi állapota, illetve állapotuk szubjektív megítélése európai viszonylatban negatív képet mutat: a 65 év felettiek 18 százaléka rossznak, 10 százaléka pedig nagyon rossznak ítéli egészségi állapotát. 1993 és 2013 között a férfiak és nők születéskor várható élettartama átlagosan évi 0,35 évvel emelkedett, de azóta ez a szám stagnál. 72,3 év körül ingadozik a férfiak, 79,2 év körül a nők körében.

Egyre többen térnek haza külföldről

Sokszor és sokat olvasni az elvándorlásról, a Népességtudományi Kutatóintézet ezzel kapcsolatban azt írja, hogy:

  • tavaly év elején 151 ezer, idén év elején 162 ezer külföldi élt Magyarországon,
  • növekszik a külföldről hazatérők aránya, két éve 242 ezer olyan ember élt itthon, aki itt született, de élete során legalább 1 évet élt külföldön,
  • tavaly az EU-ban, Svájcban, Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában összesen 461 ezer ember élt, ez 2014-ben 330 ezer volt.

Az utolsó, a Népesség szerkezete és jövője című fejezetben a KSH NKI azt írja:

„hazánk lakossága a két legutóbbi népszámlálás (2001 és 2011) között több mint 200 ezer fővel csökkent, azonban a KSH NKI adatai szerint a népességveszteség 2001-től 2017-ig már a 400 ezer főt is meghaladta.”

Egyik oka a természetes fogyás, írják, másik ok az elvándorlás, előrejelzések szerint pedig tovább fog csökkenni a népesség. „A népességszám 9 millió fő körül fog stabilizálódni”, szögezik le, majd hozzáteszik: a legvalószínűbb (alap)változat szerint 7,75 millió, kedvezőtlen esetben (alacsony változat) pedig 6 millióra csökkenhet Magyarország népesség 2070-re.”

A HVG hetilapban pedig arról olvashat, hogy ma már minden tizedik magyar gyermek külföldön születik.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Csak egy apró jelölés, mégis nagyon fontos gumivásárláskor

Csak egy apró jelölés, mégis nagyon fontos gumivásárláskor

83 országból 452 "gülenista" kiadását kéri Törökország

83 országból 452 "gülenista" kiadását kéri Törökország

Ha Superman autót szeretne, vélhetően erre a különleges Teslára csapna le

Ha Superman autót szeretne, vélhetően erre a különleges Teslára csapna le

Megtalálták a trójai hadifoglyok elveszett városát

Megtalálták a trójai hadifoglyok elveszett városát

Malajziában kivágták az összes meleg jelenetet a Bohém Rapszódiából

Malajziában kivágták az összes meleg jelenetet a Bohém Rapszódiából

Embertelen körülmények között tartottak idősöket, hogy ügyvédi segítséggel elszedjék a lakásukat

Embertelen körülmények között tartottak idősöket, hogy ügyvédi segítséggel elszedjék a lakásukat