Újra nekifutnak az elmeszelt egyházügyi törvény módosításának

Újra nekifutnak az elmeszelt egyházügyi törvény módosításának

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
HVG

Az egyházügyi törvény kijátszásával vádolta meg Semjén Zsolt az Iványi Gábor vezette Evangéliumi Testvérközösséget. Az egyházi státusától 2011-ben megfosztott gyülekezettel kapcsolatban a miniszterelnök-helyettes, a Fidesz-szatellit KDNP elnöke azt fejtegette Szabó Szabolcs ellenzéki képviselőnek adott válaszában, hogy „a hazánk biztonságát és jövőjét veszélyeztető Soros Györgyöt Nobel-békedíjra jelölő” Iványiék olyan helyeken vettek át anyagilag bajba került iskolákat, ahol nem is voltak követőik. Így – Semjén szerint – valószínű, hogy az átvételek „nem a lelkiismereti és vallásszabadság intézményi biztosításának az elősegítése”, hanem az egyházi iskoláknak járó kiegészítő normatíva igénybevétele érdekében történtek.

Kormánykörökben már korábban felmerült, hogy azokon a helyeken, ahol a történelmi felekezetek részéről nem mutatkozott igény vagy kapacitás a forráshiány miatt ellehetetlenült önkormányzati iskolák, óvodák átvételére, ott a kisebb gyülekezetek térhódításának megakadályozására vezessenek be felekezeti kvótát. Azaz a kisegyházak csak olyan mértékben vehessenek át közfeladatokat, amilyen arányban az adott településen jelen vannak. Ami lényegében a vallások terjesztésének egyik klasszikus útját, a misszionálás lehetőségét szűkítené. Ha ezek után mégsem lesz e javaslatból semmi, az azzal is magyarázható, hogy a katolikusok és a reformátusok is sok településen abból a megfontolásból vállalkoztak a helyi iskola átvételére, hogy ezáltal „könnyebben terjeszthetik az igét”.

Az egyházügyi törvény 2015-ös módosítási tervezetébe – amely a Fidesz akkor épp kétharmados többsége híján a parlamenti szavazáson végül is elbukott – a kormánypárti képviselők olyan passzust is becsempésztek, amely alapján az egyszázalékos adófelajánlásokat is figyelembe kell venni annak eldöntésekor, hogy egy vallási tömörülés milyen jogi kategóriában működhet. Ami kifejezetten rosszindulatú, politikai húzás volt a Fidesz–KDNP részéről, hiszen korábban épp ők vonták meg – az Alkotmánybíróság szerint is alaptörvény-ellenesen – az állampolgároknak azt a jogát, hogy egyházi egyszázalékos felajánlásaikat a tetszésüknek megfelelő vallási közösségekhez irányítsák. Ráadásul – bár az AB 2017 végét határozta meg ennek az alkotmányellenes helyzetnek a megszüntetési határidejeként – a parlament azóta sem lépett az ügyben. Mint ahogy az Egyesült Államok kormányának figyelmeztetésére sem hederítettek, és pláne a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának a magyar államot elmarasztaló döntésére (ez utóbbiban 9 kisegyháznak több mint 5 milliárd forintos kártérítést is megítéltek, amit azóta sem fizettek ki nekik).

Vallásszabadságért tüntető Krisna hívők. Türelemjáték
©

Az újabb kétharmados parlamenti többség birtokában azonban már ősszel az Országgyűlés napirendjére kerülhet az egyházügyi szabályozás. Az még nem eldöntött, hogy ez a 2015-ben a Trócsányi László vezette igazságügyi tárca által kidolgozott, ám végül mégsem a tárca, hanem kormánypárti képviselők indítványaként benyújtott tervezet felmelegítése lesz-e, vagy új normaszöveg.

Abban politikai és szakmai egyetértés van, hogy az egyik legfőbb kifogást, miszerint mindenfajta EU-s normával ellenkezik, ha az egyházak nyilvántartásba vételéről a politika dönt, úgy kell orvosolni, hogy a kérdésben független bíróság határozhasson. Éspedig kizárólag annak alapján, hogy az adott közösség megfelel-e az egyházzá válás kritériumainak: vannak-e a tanításának lényegét tartalmazó hitelvei és rítusai, tevékenysége elsődlegesen vallási jellegű-e.

Az állam azonban az egyházként nyilvántartott vallási közösségek között is különbséget tehetne, igaz, csak objektív kritériumok alapján. A megkülönböztetés olyan kritériumoktól függene, mint a felekezet létszáma, magyarországi jelenlétének kezdete (legalább 20, illetve 100 év), vagy értékelhető nemzetközi jelenléte. A más és más jogokat, kedvezményeket garantáló kasztrendszer legalsó szintjén a civil egyesületekhez hasonló jogállású „vallási közösség” állna; a szigorúbb tagsági kritériumoknak megfelelni képes közösségek úgynevezett „nyilvántartásba vett egyházaknak” minősülnének. A vallási szervezeti kategória csúcsába soroltakat bejegyzett egyházaknak neveznék. Ez utóbbi kategóriába „alanyi jogon” beletartozna az a 32 egyház, amelynek 2012 után is meghagyta, illetve megadta az egyházi státust a parlament. Ezek tovább élvezhetik az őket megillető jogokat és állami támogatásokat, míg a többiekkel egyedi megállapodást kötne a kormány.

Hozzászólások