Windisch Judit
Windisch Judit
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az ukrán konfliktus miatt volt érdeke Putyinnak megfogni a paksi bővítésen keresztül Magyarországot, előtte szemmel láthatóan bizalmatlan volt – mondta Sz. Bíró Zoltán történész azon a konferencián, ahol a putyini és orbáni hatalom közti különbségeket és hasonlóságokat elemezték. Jeszenkszy Géza korábbi külügyminiszter, történész egészen különös véleményeket is hall arról, miért jó Oroszországhoz közeledni.

A 2013-as ukrán konfliktus hozott fordulatot Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök viszonyában – mondta Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő a Republikon és az Athenaeum Kiadó közös konferenciáján. A rendezvényen a 2006-ban meggyilkolt orosz újságírónő, Anna Politkovszkaja naplója apropóján elemezték a hasonlóságokat a kétezres évek eleji Oroszország – az új putyini hatalom kiépítésének időszaka – és a mai magyar rendszer között. Orbán és Putyin személyes viszonya is szóba került, illetve az, hogy az orosz geopolitikai játszmában milyen szerepet játszik Magyarország.

Sz. Bíró emlékeztetett: Orbán a 2009-es szentpétervári útja után a Duna Tv-nek adott interjúban bejelentette, a paksi atomerőmű bővítéséhez orosz segítségre lesz szükség. Ezt követően a leendő külügyminiszter, Martonyi János egy lapinterjúban arról beszélt, az Egyesült Államokkal stratégiai szövetségre törekszenek, Oroszországgal pedig barátságra.

Oroszország fontos gazdasági és politikai szereplő, a barátság célkitűzésként furcsának tűnt.

Orbán fokozatosság nélkül váltott, Putyin azonban akkor még bizalmatlan volt. A kormányfő többször járt kint Moszkvában, és érezhetően a paksi bővítés volt a legfontosabb neki, azonban még 2013 januárjában sem volt alku, holott akkor arra lehetett számítani, hogy egymás tenyerébe csapnak.

Putyin láthatóan bizalmatlan volt, neki nem volt fontos az ügy, nem felejtette el, mint mondott róla ellenzékben a Fidesz.

A fordulópont egy évvel később következett be: 2014 januárjában Orbán ismét Moszkvában járt, és ekkor már összejött az egyezség. Akkor már javában zajlott az ukrán válság, Viktor Janukovics ugyan még nem hagyta el Ukrajnát, de a Kremlben szerinte tudták, meddig akarnak elmenni. Putyin akkor gondolhatta így:

lehet, hogy mondott ezt-azt a Fidesz régen, de ha elmélyül az ukrán válság, nem közömbös, hogy van egy uniós ország, amelyet Pakson keresztül fogva tud tartani, és eszközként felhasználni az unión belül.

Az érdek ugyanaz

Győrffy Dóra, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Corvinus tanára szerint Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor ugyanarra játszik: mindkettő érdeke az EU gyengesége. Putyin a szankciók miatt akarja megtörni az uniót, Orbánnak pedig azért előnyös a tétovázás, hogy ne induljon el a hetes cikkely szerinti eljárás.

Putyin támogatja az euroszkeptikus pártokat, Orbán pedig arról beszél, jó lenne, ha ezek a szervezetek megerősödnének, győznének.

©

A Political Capital ügyvezető igazgatója, Krekó Péter szerint Orbán cinikus okokból szemet huny az orosz provokációk fölött. Példaként a 2018-as kárpátaljai támadások, illetve az a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári épületének felgyújtási kísérletét hozta. Utóbbiról a lengyel nyomozás kiderítette, oroszbarát, a titkosszolgálattal kapcsolatban lévő lengyel extremisták próbáltak gyújtogatni, egy oroszbarát német újságíró segítségével. Lehet benne magyar szál is, de az még nem ismert pontosan.

Megállapították, hogy orosz provokáció volt, ám a magyar kormány egy szót sem szól, nem vetik fel, hogy valakik az ukrán–magyar viszonyt akarják befolyásolni. Hol szolgálja ez Magyarország érdekét?

Krekó a hvg.hu-nak adott év eleji interjúban is elemezte a magyar–orosz viszonyt, akkor arról beszélt, az adatokat nézve politikai-gazdasági szempontból nem indokolható az oroszbarát politika – amely ráadásul reputációs veszteséget okoz a szövetséges NATO és EU körében –, a magyarázatot máshol, az Orbán-elit környékén kell keresni.

Balázs Péter volt külügyminiszter, a CEU Nemzetközi tanulmányok szakának igazgatója szerint fontos partner Oroszország, de

a dúló forró szerelem semmivel sem indokolható,

Magyarország helyzetével, érdekével és hagyományaival nem támasztható alá, szerinte sem a haszna, inkább a kára látszik a kapcsolatnak.

Senki sem ápol olyan szoros és sűrű kapcsolatot Putyinnal, mint Orbán Viktor.

Balázs szerint Orbán Nyugatot provokáló stratégiájának a része az is, hogy elmegy a brazil elnök, Jair Bolsonaro beiktatására.

©

Figyelmeztető jelek

Az Anna Poltikovszkaja Orosz napló című könyvének magyar szerkesztője, Filippov Gábor politológus arról beszélt, a könyvet olvasva izgalmas játék a két ország közti egyezőségekre bukkanni. Oroszország ma már máshol tart, mint 2003-ban – mára kiépült az autokrácia –, ám a magyarok számára "aktuális, gyakorlati és fontos" figyelmeztetések olvashatók ki. Látszik, hogyan alakult a putyini rendszer, ahogy tudott az is, hova jutottak 12 évvel később.

Az autokráciánknak van egy fejlődési íve, a lejtődinamika érvényesül. A hatalom hógolyója gurul le a lejtőn, egyre nagyobb lesz, amíg nincs ellenereje, addig terjeszkedik a hatalma, átlépve a vörös vonalakat.

Filippov szerint nagyon fontos kérdés, hogy a konszolidált demokráciából az autokrácia felé haladó Magyarországon van-e esély a politikai erőszak rendszerszintűvé válására, vagy marad az erőszakmentes úton. Azt mondja, az MTVA-ban az ellenzéki képviselőkkel történtek jelenthetik egy új szakasz kezdetét. Szerinte "nem feltétlenül igaz", hogy az unió korlátokat állítana az autoriter eszkaláció elé.

©

Anne Applebaum amerikai történész a civilek kriminalizálása, a média átvétele és a hatalomközeli oligarchák alapján vont korábban párhuzamot Magyarország és Oroszország között, ám Balázs Péter óvott a szoros párhuzamoktól, szerinte érdemes a különbségekre is figyelni, és abból levonni a tanulságokat.

"Ha a hatalomgyakorlás szinte azonos eszközeit látjuk, akkor sem biztos, hogy ugyanaz lesz az eredmény." Oroszországot és Magyarországot nagyjából úgy lehet összehasonlítani, mint egy pótkocsis kamiont és egy használt trabantot. "A kamionnal jobban kell vigyázni a kanyarban", míg egy 10 milliós, az unióba kényelmesen beágyazott országban

a kormányzati kalandorság területén sokkal többet lehet megengedni.

Sz. Bíró Zoltán szerint is nagyon sok különbség van a két rendszer között, a parlament és az ellenzéki pártok tekintetében például radikálisan más a helyzet. Oroszországban ugyanis már csak rendszeren belüli ellenzék létezik, amely folyamatosan imitálja a szembenállást. "A magyar ellenzék is gyenge, de nem imitatív szerepben van", ahogy az oroszok "jócskán előttünk járva" manipulálják stratégiailag a választást is. Az orosz propaganda viszont "nem olyan repetitív", mint a magyar.

©

A saját Krímünket add meg nekünk

Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár korábbi külügyminiszter szerint nagy kérdés, hogy erőszak szempontjából merre megy tovább a magyar rendszer, követi-e a török modellt. "A zord időjárás ellenére ezrek tiltakoznak, ami egyrészt nagy öröm számomra, másrészt a rendszert valóban az erőszak felé lökheti." A kulcs szerinte a miniszterelnök. "Az ellenzék erejével együtt a hatalom veszélyérzete is nő, ha azt érzi, hogy veszélyben van, amit felhalmozott, a kesztyűs kézről leveheti a kesztyűt."

Jeszenszky arról is beszélt,

a társadalom naiv, hiszékeny része úgy gondolja, jó, ha jóban vagyunk Putyinnal, mert akkor Kárpátalját, esetleg Erdélyt is vissza lehet kapni.

A döbbent tekintetekre reagálva Jeszenszky ráerősített: "ezt a hangulatot lehet érezni".

Putyin nem mer lelépni

Sz. Bíró szerint a putyini rendszer legsúlyosabb problémája már jó ideje, hogy az elnök kockázat nélkül nem tud a rendszerből kilépni. "Azért nem is akar, mert nem érzi magát biztonságban." A második ciklusa végén, 2008-ban jogi és fizikai kockázat nélkül távozhatott volna, ám 2012 után már az esetleges utódja sem tud a védettségét valóban biztosító garanciát adni neki. A szakértő arra számít, Putyin politikáját a jövőben ennek a dilemmának a kezelése határozza meg, bár Balázs Péter nem lát olyan erőt, ami kikezdhetné a hatalmát.

Mindeközben Putyin népszerűsége zuhan: a Krím visszacsatolása utáni 90 százalékról 60 százalékra esett. "Nem kergetik el, de egy sokkal nehezebb politikai időszaka van" – mondja Krekó, aki szerint a népszerűségvesztésre Putyin katonai akciókkal reagál, de most erre sem mozdult el a népszerűsége.

Ez lehet, hogy visszajelzést ad a rendszernek, hogy más irányba kellene próbálkoznia, vagy épp ellenkezőleg: pont erőszakosabbá válik befelé, és kifelé is.

Az elmúlt hónapokban nemcsak Putyin, de kül- és védelmi minisztere bizalmi indexe is beszakadt, egyre többeket nyugtalanít a harcias politika miatti szankció és az ország elszigetelődése. Szintén új elem a felmérésekben, hogy az emberek többsége már nemcsak a jóért, de a hibákért és a rossz körülményekért is Putyint tartja felelősnek.

Sz. Bíró szerint a putyini rendszer újabb válság felé tart, "nem lesz pikk-pakk összeomlás", de szerinte is új helyzet van. A végkifejletről még korai lamentálni, de a politikai osztály retteg egy kaotikus végkifejlettől, ha másért nem, hát azért, mert a nukleáris arzenál 45 százaléka mégiscsak orosz felügyelet alatt van.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Tüntetők okoztak kilométeres dugót Pécsett hétfő reggel

Tüntetők okoztak kilométeres dugót Pécsett hétfő reggel

"A gerincsérv komoly dolog" – reagált Hadházy Ákos a kikerült MTVA-s videónkra

"A gerincsérv komoly dolog" – reagált Hadházy Ákos a kikerült MTVA-s videónkra

Váratlan fordulat: ma elbukhat az EU-s szabály, ami megváltoztatná az internetet

Váratlan fordulat: ma elbukhat az EU-s szabály, ami megváltoztatná az internetet

Úgy tűnik, bekeményítettek a szabálytalankodó kamionosokkal szemben

Úgy tűnik, bekeményítettek a szabálytalankodó kamionosokkal szemben

Itt egy új Pajor Tamás-klip, amiben ráadásul feltűnik Geszti, Szikora és Varga Miklós is

Itt egy új Pajor Tamás-klip, amiben ráadásul feltűnik Geszti, Szikora és Varga Miklós is

Nemsokára újra leszakad a hó, a fél országra kiadják a figyelmeztetést

Nemsokára újra leszakad a hó, a fél országra kiadják a figyelmeztetést