Windisch Judit
Windisch Judit

Első ígéretei között említette a sürgősségi ellátás rendbetételét Kásler Miklós miniszter, ám kiderült, a januártól bevezetett, újnak beharangozott rendszer 10 éve működik. Hónapokig tarthat, mire a betegek érzékelnek bármit is a kötelező besorolásból, vagyis a triázsból.

35 beteg, besorolásra vár 28, azonnali ellátást igénylő nincs, az egy kritikus állapotú beteg „vizsgálat alatt van” – hirdette vasárnap este a Honvédkórház Sürgősségi Centrumának két színes kijelzője is. Nem tudni, mikori állapotról számolt be, a számok ugyanis akkor sem frissültek, mikor három beteg végzett az úgynevezett „triage” vizsgálóban, abban a helyiségben, ahol állapotuk szerint rangsorolták őket. (A szó franciául osztályozást jelent.)

Öt kategória van: azonnali, kritikus, sürgős, halasztható és nem sürgős. Az első kategóriába tartozó beteget értelemszerűen azonnal, a másodikba tartozót 15, a harmadikba tartozót 30 percen belül elkezdik vizsgálni, a többiek ellátása a tájékoztatás szerint „betegforgalomtól függ”.

Egy ottjártunkkor, vasárnap este legkevesebb fél órát várakozó nő az utolsó – vagy az utolsó utáni – kategóriába tartozhatott: a triázs vizsgálat után csalódottan hagyta el a sürgősségit.

A Honvédkórházban továbbra is két triage vizsgáló van, az egyik azok számára, akiket a mentő hoz be – az előtt hordágyon fekszenek az emberek, és – értelemszerűen – jóval gyorsabb az ellátásuk, mint azoknak, akik a „járó” triage előtt várakoznak besorolásra. A laborra másfél-két órát továbbra is várni kell.

Kásler szerint gyorsabb, jobb

Az ország legforgalmasabb és legnagyobb sürgősségijét azután néztük meg, hogy január elsejétől új rendet vezettek be a sürgősségi osztályokon. Valójában nem igazán új, az Emberi Erőforrások Minisztériuma december 21-én mindenesetre ezzel a közleménnyel harangozta be: „januártól változik a sürgősségi ellátás rendje, amely a Magyar Sürgősségi Triázs Rendszernek köszönhetően gyorsabb és biztonságosabb lesz”.

©

Az újítás tehát arról szól, hogy az év elejétől kötelező a kórházaknak használni azokat a kategóriákat, amelyek meghatározzák, mennyi időn belül kell ellátást kapnia a betegeknek.

A cél az, hogy a lehető legrövidebb időn belül rögzítsék a beteget a sürgősségi ellátás informatikai rendszerében, majd 10 percen belül sorolják be a triázs rendszerben állapotának súlyossága szerint.

Az új rendszer része a sürgősségi osztályos diszpécser – aki többek között összeköti a betegeket az ellátókkal, és időpontot egyeztet további ellátásra –, valamint a triázs ápoló is, aki elsődleges állapotfelmérést végez. Ha a páciensnek azonnali beavatkozásra van szüksége, ő az, aki azonnal a megfelelő kezelőhelyiségbe irányítja. Az új rendszerre a sürgősségi ellátást végző 59 fekvőbeteg-szakellátó intézmény éves szinten 677 millió forintos többletfinanszírozásban részesül. Amelyik nem végzi el a besorolást, az nem kap pénzt.

A minisztérium szerint „a Magyar Sürgősségi Triázs Rendszer (MSTR) bevezetésével ki tudják emelni a magas kockázatú betegeket a kevésbé sürgős ellátást igénylők közül, csökkentik az ellátó egységek terhelését, a magyar sürgősségi ellátás pedig egyszerűbb, biztonságosabb és költséghatékonyabb lesz”.

©

A minisztérium január 4-én köszönetet is mondott a kórházaknak a „zökkenőmentes bevezetésért”, hétfőn reggel pedig Kásler Miklós miniszter egy szűk körre meghirdetett sajtótájékoztatón elmondta, a sürgősségi osztályok többsége, 56 tartani tudta a január elején bevezetett rendeletben megkövetelt ellátási időket. Mint fogalmazott:

A magyar egészségügy kritikus pontja volt a sürgősségi ellátás, azonban az új triázs rendszerrel csökkenteni tudták a várakozási időket.

Előírni nem elég

Csakhogy ez nem ennyire egyszerű. Beszéltünk egy, a Honvédkórház sürgősségi ellátását is ismerő szakemberrel, aki úgy véli, orvoshoz ettől nem jutnak el hamarabb a betegek. Annyit azért érzékelnek, hogy

kevesebb idő telik el teljesen eseménytelenül, hiszen így már kétszer kérdezik ki őket.

Egy honvédkórházas betegforgalomhoz szerinte legalább 3-4 helyiségben kellene a triázst végezni, de se helyiség, se ember, sem eszköz nincs hozzá, így az időkorlátok sem igen tarthatók.

Abban önmagában nincs semmi új, hogy egy sürgősségi osztályon triázs rendszer működik – a legtöbb helyen eddig is volt rangsorolás. Az az új, hogy országosan ugyanazt a rendszert kell kötelezően használni, illetve magát a tevékenységet elektronikusan kell dokumentálni. A Magyar Rezidens Szövetség elnöke, Sipka Balázs átfogó felmérés hiányában konkrét számot nem tudott mondani arra, hány helyen nem működött megfelelően a rendszer, ám a fővárosi kórházakban ugyanúgy előfordult ez, mint vidéki kisebb kórházakban. Gond volt például, hogy a beteg nem került be a triázs rendszerbe, vagy hozzá nem értő, gyakorlatlan személyzet végezte az osztályozást.

©

A Honvédkórházban korábban is rangsorolták a betegeket, igaz, ez nem mindig került a gépbe, többször csak a papíron jelezték a besorolást – mondta a hvg.hu-nak Zacher Gábor, a Sürgősségi Centrum korábbi vezetője, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnökségi tagja. Hozzátette: amíg a kórházban dolgozott, hiába használták a triázs rendszert, olyan mennyiségű beteg érkezett a sürgősségire, hogy az ellátási idő nem tudott rövidülni.

A beosztás elkészítésében hozhat szerinte jelentős változást a kötelezővé tett adminisztráció. Bár egy hónap is sokatmondó, a negyedéves adatokból szerinte már komoly következtetéseket lehet levonni a sürgősségi ellátásra vonatkozóan, pontosan látszik majd, mely időszakokban van szükség több orvosra és ápolóra. Kérdésünkre, hogy eddig hogyan lehetett ilyesfajta átláthatóság nélkül dolgozni, Zacher azt mondta,

sokkal nehezebben.

Mentőorvos is vizsgálhat

Nem ez volt az egyetlen új előírás. Kötelezővé tették az „akut alapellátási egység” létrehozását is, ami azt jelenti, hogy a nem annyira súlyos betegeket felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek, például mentőápolók is elláthatnak. Ennek a gyorsaságán Zacher meglepődött: úgy volt, hogy azt kísérleti programként vezetik be, ehelyett elsejével kötelezővé tették mindenhol. Zacher nem biztos benne, hogy mindenhol egy épületen belül meg tudják majd oldani az egység felállítását, ahogy a szakembergárda léte is kérdéses lehet.

Névtelenséget kérő forrásunk szerint 6-12 hónap is kellhet ahhoz, hogy bizonyos helyeken a „semmiből” létrehozzanak ilyen egységeket, illetve kialakítsák a szükséges, új triázs vizsgálókat. Szerinte a túl rövidre szabott határidő destruál. Most egyébként többféle szoftvert használnak a kórházak, azokat is harmonizálni kell.

©

A Magyar Kórházszövetség megkeresésünkre azt mondta, a kórházak visszajelzései alapján működnek a triázsok, a többség azt jelezte, meg tudnak felelni az előírásoknak, de el kell telnie legalább egy évnek, hogy lássák a problémákat, hiányosságokat, van-e elég munkaerő, mit hova kell csoportosítani.

Ennyi nem elég

Sipka Balázs azt mondja, a triázs rendszer az egyik fontos beavatkozási pont, ám önmagában ennek átalakítása nem megoldás, sok más mellett betegedukációra is szükség van.

El kell ugyanis érni, hogy a betegek valóban csak sürgős eset miatt keressék fel a sürgősségi osztályt, hiszen anélkül továbbra is megmarad a jelenlegi elégedetlenség.

Olykor előfordul, hogy a beteg nem önszántából, hanem indokolatlan orvosi beutalóval érkezik a sürgősségire, ezen is változtatni kell.

Az nem ismert, hogy a betegek besorolásáról döntő szakember kap-e bármikor olyan jogosítványt, hogy a biztosan indokolatlan eseteket hazaküldje. A legszűkebb keresztmetszet azonban a megfelelő szakképzett személyzet jelenléte, Magyarországon ugyanis nagyon magas a sürgősségi szakorvos-hiány.

„A betegedukáció, az alapellátás alapvető átgondolása, a humánerőforrás szükségletek feltérképezése, a megfelelő képzés indítása, az infrastrukturális problémák megoldása és a bérek rendezése” mind szükséges, önmagában ez az intézkedés egy lépés a rendszer átalakításában, de nem elég a sürgősségi rendszer problémáinak megoldására – véli a Rezidens Szövetség elnöke.

A szövetség a sürgősségi és alapellátás átalakításával kapcsolatos minisztériumi egyeztetéseken nem vesz részt, nem hivatalos információik vannak a további változtatási tervekről. A minisztériumot erről megkérdeztük, válaszukkal a cikket frissítjük.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Itthon

Tömegével távozhatnak orvosok a Honvédkórházból, mert honvédségi állományba veszik őket

És nemcsak orvosok, hanem ápolók, műtősök, adminisztratív dolgozók is lázadnak ellene, hogy honvédelmi alkalmazottként katonákra vonatkozó szigorú szabályok alá essenek – előre bejelentsék például, ha külföldre akarnak utazni vagy honvédelmi továbbképzésre kényszerítsék őket. Van olyan osztály, ahol minden orvos a felmondását tervezi. Újra a működésképtelenség szélére érhet a sürgősségi centrum is.

Sört és hangrendszert rejtegettek a lovaskocsijukban az amisok – elszaladtak a rendőrök elől

Sört és hangrendszert rejtegettek a lovaskocsijukban az amisok – elszaladtak a rendőrök elől

Kiakadtak a nézők egy menstruációs betét reklámja miatt, de a cég nem hagyta magát

Kiakadtak a nézők egy menstruációs betét reklámja miatt, de a cég nem hagyta magát

Ki gondolná, hogy Európában nálunk autóznak a legkevesebbet az emberek

Ki gondolná, hogy Európában nálunk autóznak a legkevesebbet az emberek

Négy medve erőszakkal tört be egy erdélyi hotelbe – videó

Négy medve erőszakkal tört be egy erdélyi hotelbe – videó

Több budapesti szakrendelőben is hónapokat kell várni a hasi ultrahangra

Több budapesti szakrendelőben is hónapokat kell várni a hasi ultrahangra

Tiborcz István elmerült a budai vendéglátásban, az Origó átjátszásánál bizonyított barátja segíti

Tiborcz István elmerült a budai vendéglátásban, az Origó átjátszásánál bizonyított barátja segíti