Windisch Judit
Windisch Judit

Szeptembertől már csak elméleti vita lesz, hogy a magán- vagy az állami kiadó tankönyve jobb-e, közismereti tárgyaknál döntő részben csak állami könyvek közül lehet majd választani, ingyen. A magánkiadók a szakképzésben teljesedhetnek ki.

Elviekben mintegy 3,5 millió tankönyv tűnhet el az iskolákból szeptembertől: az új tanévben ugyanis a magánkiadók úgynevezett közismereti tankönyveinek (a biológiától a matematikán át a történelemig) a 90 százaléka lekerül a tankönyvjegyzékről, ahogy a nyelvkönyvek harmada is. Ezek azért tűntek el, mert az Oktatási Hivatal nem hosszabbította meg a könyvek engedélyét, ezért a kiadók pereltek is. Ami pedig nincs a tankönyvjegyzéken, azt nem lehet térítésmentesen rendelni. Pénzért igen, de kérdés, hány szülő hajlandó a zsebébe nyúlni azért, hogy gyereke a megszokott, vagy esetleg a tanár által jobbnak tartott kiadványból tanuljon.

A 3,5 millió nem csak önmagában nagy szám: az iskolák megrendelése alapján a Könyvtárellátó (KELLO) Nonprofit szolgálat magánkiadóktól rendelte meg a közismereti könyvek több mint 30 százalékát. Az onnan kikért adatok alapján a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) kiszámolta, hogy a néhány éve fejlesztett kísérleti tankönyvek aránya mindössze 17 százalék, a többit a két, pár éve államosított kiadó könyvei adják. A KELLO üzleti titokra hivatkozva nem közöl túlságosan részletes adatokat, a magánkiadók azt sem tudják, mely iskolákból rendeltek eddig tőlük – mondja Kereszty Péter, a TANOSZ elnöke.

©

A változás hatása egyelőre megjósolhatatlan. A hivatalos listát megkerülve a szülők, iskolai alapítványok eddig is rendelhettek tankönyveket a magánkiadóktól, azonban Kereszty Péter nem tudta megmondani, az ilyen rendelések eddig milyen arányt tettek ki. Pár éve próbáltak egy statisztikát készíteni, de a magánkiadók többsége nem volt hajlandó adatot adni. Pár kisebb kiadó válaszolt, volt, ahol a forgalmuk 20-50 százaléka is az ilyen kerülőutas megkeresésekből érkezett.

A tankönyvlistán nyelvkönyvek, sajátos nevelési igényű és nemzetiségi tanulók számára készített könyvek mellett a szakképzésben marad még tér a magánkiadók számára.

Csökkenő színvonal?

Szülők és tanárok képviselőjével is beszéltünk arról, hogy milyen következményekkel járhat a szabályok változása. Az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének elnöke, Szekszárdi Júlia azt mondja, az elmúlt időszakban az interneten korlátlanul beszerezhető információk jelentősen megváltoztatták, csökkentették a tankönyvek jelentőségét, de azért egyáltalán nem mindegy, milyen tartalmú és színvonalú könyvek kerülnek a diákok kezébe.

„Egy magára valamit adó pedagógus a tankönyvet felkészült, önálló értelmiségiként kritikával és felelősséggel használja”

– mondja, hozzátéve, hogy a tankönyvlista szűkülése azokat érinti rendkívül erősen, akik feltétel nélkül ragaszkodnak a kiadott tankönyv tartalmához, szövegeihez. Vagy azért, mert olyan tárgyat tanítanak, ahol ezt feltétlenül szükséges (matematika, fizika, idegen nyelv stb.), vagy pedig azért, mert ez a legkényelmesebb megoldás.

Szekszárdi színvonalesést vár, méghozzá azért, mert „az állami könyveket – a szakmából érkező visszajelzések alapján – még mindig nagyon sok jogos kritika éri. Az eddigi tapasztalatok szerint ezeknek a központi egyentankönyveknek rendkívül hullámzó a színvonala: vannak köztük jobbak, de felháborítóan rosszak, szakmai hibákat tartalmazók is.”

A választási lehetőség az elmúlt időszakban folyamatosan szűkült, most gyakorlatilag meg is szűnik.

Ez pedig nagyon nagy baj, hiszen a széles választék lehetővé tenné, hogy a pedagógusok megtalálhassák a saját tanítványaik számára legmegfelelőbb taneszközöket. Az iskolák – ameddig tehették és még tehetik – rendeltek tankönyvlistán kívüli könyveket, de kérdés, hogy ez hosszú távon és széles körben gyakorlat marad-e. Már csak azért sem, mert az ingyenesség nagy vonzerő – teszi hozzá.

Nem tudni biztosan azt sem, hogy a különböző szintű felvételiken vajon milyen tananyagot kérnek majd számon, valóban ezeknek az egyentankönyveknek az alapján bonyolódik majd a vizsga.

„Annak idején a tankönyvpiac teljes liberalizációjával sem értettem egyet, boldog-boldogtalan tankönyveket csinált, és az anyagi szempontok sok esetben megelőzték a szakmaiakat.

De egy idő múlva konszolidálódott a helyzet, megszilárdultak azok a kiadók, amelyek valóban keresett, jó tankönyveket adtak ki, elmondható, hogy kialakult egy kiegyensúlyozott nívós tankönyvpiac. Ebbe lépett bele a mindent központosítani akaró állam.”

©

Egy szülői közösség tiltakozik

Az egyik szülői szervezet, a Szülői Hang Közösség szerint áprilisban sokan meglepődnek majd, mikor szembesülnek ezzel a változással. A csoport kiáltványban tiltakozik a tankönyvpiac állami monopolizálása ellen, és áll ki a tanárok szabad tankönyvválasztása mellett. A kiáltványt több mint 2500 ember írta már alá, ami a közösség egyik létrehozója, Miklós György szerint siker. Egy szülői aktivista programot is meghirdettek, amely arról szól, hogy az állami könyvek mellé az osztályközösségek – ha erre van pénzük – rendeljenek olyan könyvet, amit a tanár szívesen használna. A tanár ezt nyíltan nem kérheti, de a véleményét elmondhatja.

Miklós azt mondja, nem kell az egész tankönyvcsomagot megvenni, szerinte 1-2 ezer forinttal – vagyis egy-két plusz tankönyvvel – már javítható a helyzet. Ebből azért sok konfliktus lehet: előfordulhat, hogy egy-egy szülő nem tud vagy egyszerűen nem akar költeni erre. Az anyagi okokra könnyebb megoldást találni, meg lehet kérdezni, van-e ilyen könyv a könyvtárban, kérni plusz iskolakezdési támogatást az önkormányzattól, illetve végső esetben a tehetősebb szülők kipótolhatják az összeget.

„Ez egy kísérlet, hogy a szülők ne hagyják magukat, ne törődjenek bele abba, hogy csak állami kiadású tankönyveket lehet választani.”

Miklós hangsúlyozta, nem gondolják, hogy az összes állami tankönyv rossz lenne, van, aki elégedett az egyes könyvekkel, ám összességében rossz a vélemény ezekről.

Rétvári szerint olcsó és minőségi

Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy a tankönyvválaszték szűkülésének milyen előnyeit, illetve hátrányait látják, de egyelőre nem kaptunk választ, így Rétvári Bence államtitkár egy pár nappal ezelőtti, Magyar Időknek adott nyilatkozatát idézzük vissza. Rétvári szerint a kormány azért államosította a tankönyvellátást 2014-től, hogy ne dráguljanak a tankönyvek, illetve hogy

"egységes és magas minőségű kiadványok jussanak az oktatókhoz és diákokhoz.”

Rétvári a magánkiadók érdekhálójáról is beszélt, illetve arról, hogy valójában szerinte annak idején nem tudtak a pedagógusok szabadon tankönyvet választani. Kiállt a kísérleti tankönyvek mellett, szerinte az állami tankönyvfejlesztéssel „minőségi, új generációs tankönyvek jöttek létre”.

©

Minőségháború mellett számháború is folyik

Az említett interjúban Rétvári arról is beszélt, a könyvkiadók 123 könyv engedélye miatt perelték be az Oktatási Hivatalt, a hivatal (vagyis az állam) 92 ügyben nyert és csak egy esetben veszített. A TANOSZ elnöke nem tudja, Rétvári honnan veszi az egy vesztett ügyet, Kereszty szerint ugyanis a bíróság 31 ügyben adott nekik igazat, 5 kiadvány esetében az Oktatási Hivatal fellebbezni sem tud. Az viszont tény, az öt esetet leszámítva minden ügy a Kúria előtt van, onnan várják a jogegységi határozatot.

Erre szükség is van, az ügyet tárgyaló bírók ugyanis háromféleképpen döntöttek. Minden kiadó amiatt perelt, mert a hivatal nem tekintette őket jogalanynak a tankönyvek engedélyének hosszabbításakor. Az OH ugyanis úgy látja, a vonatkozó rendelet alapján csak állami kiadó tankönyvének engedélyét hosszabbíthatja meg.

  • Voltak olyan bírók, akik szerint az Oktatási Hivatal helyesen értelmezte a rendeletet,
  • volt olyan, aki szerint viszont jogalanynak kell tekinteni a magánkiadókat is,
  • és volt olyan is, aki nem ez alapján döntött, hanem azt kifogásolta, hogy az Oktatási Hivatal nem adott fellebbezési lehetőséget a döntése ellen.

A bíróság azonban hiába adott zöld utat 5 tankönyvnek – ezek elutasítását felül kell vizsgálni –, a helyzetük nem oldódott meg. Kereszty az Oktatási Hivatallal folytatott levelezés alapján azt mondja, teremthet olyan helyzetet az állam, hogy a bírósági döntés ellenére sem kerülhetnek fel az érintett kiadványok idén tavasszal a tankönyvjegyzékre. Az Oktatási Hivatal ugyanis egy korábbi levelében azt írta, február 15-e után már nem tudnak módosítani a listán. Kerestük az Oktatási Hivatalt, hogy jól értelmezik-e a választ, illetve miért nem kerülhetnek fel ezek a könyvek, de egyelőre nem válaszoltak. Kereszty viszont csütörtök reggel azt mondta, kaptak egy újabb levelet az Oktatási Hivataltól, amely alapján lehet, hogy mégis felkerül az öt tankönyv a listára.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Feltárult a rejtélyes Inka Birodalom egy újabb sírja

Feltárult a rejtélyes Inka Birodalom egy újabb sírja

Curtis pótolta az elfelejtett interjút: beszélt Balázsékkal

Curtis pótolta az elfelejtett interjút: beszélt Balázsékkal

Ferencvárosi parkolómutyi: távozik a kerületi kincstárnok

Ferencvárosi parkolómutyi: távozik a kerületi kincstárnok

Végre megfejthették, miért csíkosak a zebrák

Végre megfejthették, miért csíkosak a zebrák

Tíz borász – egy műhely

Tíz borász – egy műhely

Brexit: Theresa May pártjából is menekülnek az EU-pártiak

Brexit: Theresa May pártjából is menekülnek az EU-pártiak