Várják a merülést, ezrével törlik az olcsó utakat - így látják a hajótragédia fejleményeit Dél-Koreából
A magyar nép együttérzése az első perctől hangsúlyosan megjelenik a dunai hajóbalesetről szóló dél-koreai tudósításokban, és az első pár napban megjelenő kritikák után most már pozitívabb kép alakult ki hazánkról az ázsiai ország közvéleményében – számolt be részletesen az ázsiai országban tapasztalható hangulatról egy ott élő magyar. A dél-koreai média információi szerint a meghalt turisták újabb rokonai érkeznek Budapestre, de két ügyészt is hazánkba irányítottak. Most viszont a legfontosabb számukra az áldozatok maradványainak megtalálása, és hazatérő külügyminiszterük szerint erre ígéretet is kaptak Szijjártó Pétertől. Ezért a búvároktól kapott információk alapján a hétfőt várják feszült figyelemmel az eltűnt státuszt a halálnál is rosszabbnak tartó dél-koreai emberek.
Még mindig első helyen, breaking news-ként és ennek megfelelő részletességgel követik Dél-Koreában az elsüllyedt Hableány turistahajóval kapcsolatos információkat – mondta a hvg.hu-nak Eugenia S. Lee, Dél-Koreában élő magyar publicista. A koreai férjével az ország közigazgatási fővárosának számító Szedzsongban élő magyar részletesen beszámolt lapunknak arról, mit és hogyan közölnek a Budapesten történt tragédiáról a dél-koreai médiában, és így mi csapódik le az ottani közvéleményben.
„Jelenleg azt várják leginkább az itteni emberek, hogy hétfőn sikerül-e lemerülniük a búvároknak a kishajóhoz, mert így kiderülhetne, vajon a holttestek a mélybe süllyedt hajótestben vannak-e” – mondta. A távol-keleti kultúrában ugyanis különös jelentősége van, hogy akkor lehet eltemetni a szeretteiket, ha annak valamilyen maradványa megvan, ezért különösen fontos számukra, hogy megtalálják a Dunában veszett áldozatok holttesteit, vagy legalább részeiket. „Ez egy kulturális eltérés, itt csak így tudnak elbúcsúzni. Az eltűnt státusz itt a család és a barátok szemében nagyobb tragédia a halálnál, ami ilyenkor nekik ’nem biztos’, így pedig nem tudják feldolgozni, elengedni, hanem amíg csak élnek, velük marad a veszteség. Ennek az a hitbeli háttere, hogy így nem biztosak abban, hogy az elvesztett ember lelke a megfelelő helyre került” – magyarázta Eugenia S. Lee, illetve magyarul jól beszélő, koreai férje.
Ahogy beszámoltunk róla, várhatóan hétfőn merülnek le a búvárok az elsüllyedt kishajóhoz, hátha addigra apad a folyó, és enyhül a sodrása. „Két nagy dél-koreai tévé stábja is folyamatosan tudósít a helyszínről, így itt is értesülünk a merülés minden technikai részletéről. Megszólaltak természetesen a Budapestre érkezett dél-koreai búvárok, akik elmondták, hogy mielőbb le szeretnének menni, ebben nem értettek teljesen egyet magyar társaikkal, de végül hétfőn lesz a közös akció” – tette hozzá.
Ügyészeket is küldenek, ezrével mondják le az utakat
A dél-koreai híradások szerint két koreai ügyészt küldenek Budapestre, egyikük Ausztriából, a másik jogász Németországból érkezik Magyarországra, mindketten állami megbízásból, de az nem derült ki, pontosan milyen feladatot kaptak. Arról is beszámoltak, hogy Szöul polgármestere üzent Tarlósnak Istvánnak, Budapest polgármesterének, és kérte a segítségét.
A kint élő magyar forrásunk megerősítette, hogy a tragédia miatt rengeteg utazást törölnek, erről is pontos adatokat osztanak meg a közvéleménnyel. „Elmondták, hogy a tavalyi számokhoz képest hogyan esett vissza az utazási kedv, már nagyjából 4000 csoport mondta vissza a lefoglalt utazását, van olyan cég, ahol ebből közel 1000 kelet-közép európai körutat vontak vissza. Itt ugyanis jellemzően nem Magyarországra utaztatnak csak, hanem ezek úgynevezett package-utak több helyszínre, amiket nagyon kedvező áron az itteni teleshopban lehet megvásárolni. Új foglalások pedig állítólag egyáltalán nincsenek, mindez egy meginterjúvolt turizmus szakértő szerint ilyen esetek után normális pánikreakció. Legalább 6 hónap – egy év, mire visszarendeződhet a piac, de ez nagyban függ attól, hogy a dél-koreai nyilvánosságban hogyan csapódik le, ami történt” – mondta.
Fordulat a beszámolókban
A hírek jellegében és így a közvéleményre gyakorolt hatásukban márpedig a magyar publicista szerint észrevehető volt egy váltás. „Először még nagyon kevés információjuk volt, ugyanazt a pár tényt ismételgették, így a halottak, túlélők és eltűntek számát, de például még azt sem lehetett tudni, hogy a magyar személyzet is meghalt. Az elején így inkább azt ismételgették, hogy ’nem kapnak újabb információkat’, és ezt úgy próbálták áthidalni, hogy Magyarországon élő koreaiakat próbáltak megszólaltatni. Így egy Budapesten tartózkodó diáklányt, aki elment fotózni a Dunához, aki – amúgy teljesen érthetően – a magyar rendőröket hiába kérdezte, neki nem adtak tájékoztatást arról, hogy mi történik. Ő viszont ezen nyilván felháborodott, és még az első napon ezt hozták a dél-koreai tévében.”
„Az is értetlenkedést váltott ki, hogy a Hableány hogy lehetett 70 évesen üzemben, mert ez itt elképzelhetetlen, de részletesen összehasonlították a Han folyón érvényes rendszerrel a tragédia körülményeit, miközben értelmezni próbálták ezeket. A Han folyó, pont mint a Duna Budapestet, kettészeli Szöult, ugyanúgy van rajta sétahajózás, csak jóval szélesebb. Korábbi problémák miatt viszont itt szigorú szabályok vannak, a riasztási és védelmi rend szerint 3 percen belül kell a helyszínre érniük a 24 órában rendelkezésre álló mentőcsapatoknak. Azt is összevetették, hogy az itteni előírások szerint a fedélzeten csakis mentőmellényben lehet tartózkodni, a hajó fedett részében viszont kizárólag e nélkül, és minden hajózó utasnak előzetesen kötelező oktatást kell kapnia. Mindenkit regisztrálnak is, hogy a különféle azonosítóikkal rögzítve számontartsák, ki tartózkodik a hajón” – mondta.
Virágok a rakparton – a magyarok gesztusai átjönnek
Azonban Eugenia S. Lee szerint az első megdöbbenés és felháborodás után változott a beszámolók jellege, és már nem a kritikus hang volt jellemző. Jóval több adat állt már rendelkezésre, a Budapestre érkező stábok is munkához láttak, azóta a dél-koreai csatornák folyamatosan és nagyon korrekten leadják a magyar megszólalókat, persze mindent koreai felirattal ellátva. „Nagyon furcsa, hogy magyarul beszélnek a tévében, és a Dunát látom” – jegyezte meg a kint élő magyar.
Szerinte ugyanakkor abban nem volt váltás, hogy a magyar emberek együttérzését kezdettől fogva hangsúlyozzák. "A híradók a mentés technikai részleteivel szinte azonos jelentőséggel mutatták be, hogyan fejezi ezt ki a lakosság, ismétlik, hogy a magyar nép mennyire őszintén és szeretettel mutatott gesztusokat, mutatták a követség bejáratát, vagy a rakparton a virágokat, mécseseket” – sorolta.
Miért a dél-koreai elnök telefonált?
Ezzel szemben a koreai csatornák feltűnően hallgatnak az együttérzés állami, illetve kormányzati jeleiről, nem kap hangsúly sem ennek kifejezése, sem ennek hiánya. Forrásunk szerint ennek talán az is oka lehet, hogy a koreai döntéshozók, politikusok sem ostobák, szembetűnő, hogy nem jöttek beszámolók az ilyenkor szokásos diplomáciai gesztusokról, például „ahogy Orbán Viktor bemegy a kórházba a sérültekhez”, de kint az is furcsán tűnhet fel, hogy nem ő kereste meg a dél-koreai elnököt a tragédia után, hanem ő hívta a magyar kormányfőt.
Orbán Viktor levélben fejezte ki együttérzését Lee Nak-yeon dél-koreai miniszterelnöknek és népének a Dunán szerencsétlenül járt turisták halála miatt, biztosítva őket arról, hogy a magyar hatóságok minden lehetséges erőfeszítést megtesznek a túlélők felkutatása érdekében. Ahogy megírtuk, a dél-koreai elnök valóban telefonon beszélt csütörtökön a magyar miniszterelnökkel, és arra kérte, a kormány továbbra is tegyen meg minden tőle telhetőt.
Dél-Koreában élő forrásunk szerint a helyi médiában azt többször is megismételték, hogy a Budapestre utazó Kang Kjung Vha külügyminiszter elmondta: Szijjártó Péter azt ígérte, hogy „megtalálják az összes eltűntet”, ezt szó szerint így közölték. Hazatérése után a fáradtnak tűnő, de már a reptéren nyilatkozó külügyminiszter arról is beszélt, hogy „nehéz szívvel jött haza, mert egy eltűnt sincs meg”. Beszámolt arról is, hogy együtt dolgoznak magyar, osztrák, szerb, koreai mentők, illetve miért nem lehet darut alkalmazni a híd közelsége, illetve a magas vízállás miatt.
Az áldozatok további szerettei a helyszínen
„A külügyminiszter Budapesten az áldozatok ideutazó hozzátartozóival is beszélt a kint beszámolója szerint, azt kérte tőlük, hogy ne bonyolódjanak összeesküvés-elméletekbe, csak a hivatalos tájékoztatást figyeljék, miután nyilván elsősorban a felelősség kérdésére voltak kíváncsiak” – mesélte a kinti híreket a magyar publicista, aki szintén ezek alapján úgy tudja, hogy az áldozatok további közel 50 rokona jön Magyarországra.
A dél-koreai tévék is bemutatták azt az újabb videófelvételt, amin látszik, hogy turistahajóval ütköző szállodahajó, a Viking Sigyn visszaereszkedett a baleset helyszínére, majd továbbindult. Ezt a magyar sajtóra hivatkozva úgy kommentálták, hogy ez alapján felmerülhet a szándékosság gyanúja is.
Heten meghaltak, és 21-en eltűntek a balesetben, amelyben összeütközött két hajó múlt szerdán este a Dunán, és az egyik elsüllyedt. A kisebb hajó, a Hableány fedélzetén 35-en tartózkodtak, ebből ketten a magyar legénységhez tartoztak. A turisták legtöbbje 40 és 50 év közötti volt, egy hatéves gyerek, és egy hetvenes éveiben járó férfi is volt közöttük. A dunai hajóbalesetről szóló percről percre tudósítást ITT találja, itt pedig minden ezzel kapcsolatos hírt megtalál összegyűjtve.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
