szerző:
Serdült Viktória
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Fidesz-kormány családtámogatási rendszere eddig összességében keveset segített abban, hogy több gyerek szülessen az országban - állapította meg az Európai Bizottság tanulmánya.

Ha valamitől sem energiát, sem pénzt nem spórolt a kormány az utóbbi években, az a családpolitika: Orbán Viktor sosem csinált titkot abból, hogy egyik fő feladatának tartja, hogy több gyerek szülessen Magyarországon. A „vágyott magyar gyermekek” kérdése a migrációellenes harcnak is sarokköve lett, hiszen ahol elég gyermek születik, ott nincs szükség bevándorlókra sem – legalábbis a Fidesz retorikája szerint.

Népesedési kutatók ugyanakkor már régóta figyelmeztetnek: egyáltalán nem biztos, hogy a Fidesz családpolitikája hosszú távon meghozza a várva várt eredményt. Ezt a következtetést vonta most le egy átfogó kutatás is, melyet az Európai Bizottság magyarországi képviselete rendelt meg, és amely a 2000 és 2014 közötti évek magyarországi családpolitikák születésszámra gyakorolt hatását értékeli. (A kutatás teljes szövege erről a linkről tölthető le.) Bár a vizsgált 14 évben természetesen nem csak a Fidesz volt kormányon, az eredményekből az látszik, hogy van mit módosítani a jelenlegi, pénzosztáson és adókedvezményeken alapuló rendszeren, ha tényleg azt akarjuk, hogy a leendő szülők szívesen vágjanak bele a családalapításba.

A kormányzati vészharangok zaja mellett kevesen tudják, hogy Magyarország termékenységi mutatói egyáltalán nem rosszabbak, mint az Európai Unió átlaga, sőt az erős középmezőnyben szerepelünk. Hazánk termékenységi mutatója jelenleg 1,53 körül alakul, ez azt jelenti, hogy egy magyar nőnek átlagosan ennyi gyereke születik életében. (Ugyanez a szám 2011-ben még csak 1,24 volt.) Európában a franciák rendelkeznek a legjobb mutatókkal, náluk ez a szám 1,9, de még így is alatta vannak annak, amit ahhoz szükséges, hogy egy ország népessége újratermelje saját magát (2,1).

©

A tendenciák alapján szakértők azt valószínűsítik, hogy 2050-re Európa népessége 120 millióval fog csökkeni, ami hazánkat is érinti majd. Magyarországon 1981 óta haladja meg a halálozások száma az élve születésekét, a nyolcvanas évek óta 932 ezerrel csökkent a népesség.

Az erre adott reakció világszerte többféle lehet: van, ahol megpróbálnak beavatkozni a népesedési mutatókba (a születésszám emelésével, a bevándorlás ösztönzésével, vagy a várható élettartam növelésével), máshol inkább a fenntarthatóságra törekszenek. Utóbbi országokban a nőket és az addig inaktív népességet bevonják a munkaerőpiacra, támogatják a rugalmas munkavégzést, megtesznek mindent, hogy csökkenjen a nemek közötti bérkülönbség és energiát nem kímélve vágnak bele a nyugdíjrendszer reformjába.

Az európai folyamatokat ismertető Dérer Patrícia, a Göteborgi Egyetem tudományos munkatársa ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy egyre több kutatásban veszik azt is figyelembe, hogy a népesedés erősen befolyásolja a széndioxid kibocsátást is. A legújabb felmérések szerint, ha világszerte minden nőnek fél gyermekkel több utódja születik, akkor a következő évtizedekben a globális széndioxid-kibocsátás 60 százalékkal nő. Ha viszont fél gyermekkel kevesebbet szülnek, akkor a károsanyag-kibocsátás 40 százalékkal csökken.

Ami – elsőre akármilyen rosszul is hangzik – nem mást jelent, minthogy hosszú távon a klímaváltozás megelőzésére a leghatékonyabb módszer, ha mindenki egy gyermekkel kevesebbet vállal.

©

Ha van munka és biztonság, szülünk

Magyarországon egyelőre az okozza a legnagyobb problémát, hogy a kevés gyerek miatt hosszú távon jelentősen csökkenhet a népesség. Hogy ez jó-e, vagy kevesebb emberrel akár még fenntarthatóbbá is válik az ország, jelenleg is vita tárgya. Az viszont biztos, hogy a Fidesz-kormány az előbbit helyezi előtérbe, és az elmúlt években intézkedések tömegével próbálja segíteni a gyerekvállalást. Csak nem feltétlenül eredményesen.

A HÉTFA kutatóintézet és elemző központ tanulmányából, melyet az Európai Bizottság megrendelésére készített, az derült ki, hogy bár a Fidesz családpolitikának vannak olyan elemei, amelyek pozitívan befolyásolják a születésszámot, a teljes rendszernek összességében igen alacsony a hatása, sőt sok olyan elemet is tartalmaz, ami egyáltalán segít rajta.

„A női foglalkoztatást segítő intézkedések, a bölcsődei férőhelyek növelése, az elérhető munkajövedelem növekedése, a lakásvásárlási támogatások, vagy akár a családi adókedvezmény, ha nem is kiugró mértékben, de pozitív hatással vannak a születésszámra” – ismertette a tanulmány csütörtök délelőtti bemutatóján Szabó-Morvai Ágnes, az intézet vezető kutatója.

©

Ugyanez már nem mondható el a rendszer egészéről, vagy akár az olyan támogatásokról, mint a családi pótlék, vagy a GYES. Sőt, más támogatások, például a CSED akár enyhén késlelteti is az első gyermek vállalásának az idejét, márpedig ez létfontosságú ahhoz, hogy megszületnek-e a későbbi gyerekek.

Ehhez kapcsolódóan a kutató arra is rámutatott, hogy a jelenlegi családtámogatások leginkább a harmadik gyermek megszületését ösztönzik, az első gyermek vállalásában viszont nem az állami támogatás, hanem az anya munkahelyi helyzete a döntő.

„Ha az anyának van biztos állása és jók a kilátásai arra, hogy vissza tud térni a munkaerőpiacra, sokkal bátrabban vállalják be az első, majd a második gyermeket” – tette hozzá.

Nem a harmadik, az első a lényeg

Ennek azért is nagy a jelentősége, mert a népességfogyás egyik fő oka Európában, és így hazánkban is az, hogy a nők egyre későbbre halasztják első gyermekük megszületését. Márpedig minél idősebben válnak anyává, annál kisebb a valószínűsége, hogy az elsőszülöttnek testvérei lesznek.

Éppen ezért a tanulmány legfontosabb megállapítása az volt, hogy nem a harmadik gyerek után kapható ingyen autó, vagy a többgyerekeseket előnybe helyező támogatások miatt fog több gyerek születni. A gyermekvállalási döntés fókuszában sokkal inkább a nők foglalkoztatása áll: a leendő anyák akkor fognak gyermeket vállalni, ha biztosított a későbbi megélhetésük.

Szabó-Morvai Ágnes szerint a nők többségének választania kell, ha anya akar lenni: vagy gyermeket vállal vagy munkát. Sok család életében a kettő között alapvető ellentmondás áll, mert a szüléssel a nők hosszú időre kiesnek a munkaerőpiacról, és minél később mennek vissza, annál alacsonyabb lesz a keresetük. (Ugyanezt bizonyította egyébként a tavaly kiadott Nőügyek 2018 című kutatás is, amely szerint a magyar nők számára feloldhatatlan probléma a munka és a gyereknevelés összeegyeztetése.)

©

Nem véletlen, hogy a tanulmány a kormány pozitív intézkedései közé sorolta az elérhető és megfizethető bölcsődék létrehozását és a rugalmas foglalkoztatást (ami nem egyenlő a részmunkaidővel). Ehhez képest szinte labdába sem rúgnak a készpénzes családpolitikai támogatások, a kutatás eredményei szerint talán csak a természetbeni családi juttatásoknak van némi kimutatható pozitív hatása.

Szabó-Morvai Ágnes erre egy példát is felhozott: a most tavasszal meghirdetett családvédelmi akcióterv egyik célja az, hogy a bölcsődei férőhelyek száma 45 ezerről 70 ezerre nőjön. A kutatók becslése alapján ennek köszönhetően körülbelül 5400 gyermekkel születhet majd több az országban. (Összehasonlításképp: Magyarországon 2018-ban 89 900 gyermek született.) Hasonlóan pozitív hatása lehet a lakásépítési támogatásoknak, és a nettó jövedelem emelésének is, a készpénzes támogatások esetében azonban nem tudtak ilyen hatást kimutatni.

Mihez kezd a nő egyedül?

A kutatást bemutató konferencián felvetődtek még olyan kérdések is, melyekre a jelenlegi kormányzat lépései szinte semmilyen formában nem reagálnak. Hazánkban a gyermekek 45 százaléka házasságon kívül születik, és a családok stabilitása is sokkal lazább, mint korábban. Emiatt gyerekvállalás előtt egy nőnek arra is fel kell készülnie, hogy mi lesz, ha egyedül marad a gyerekkel. Cáfolhatatlan tény, hogy az egyszülős családok esetében több mint duplája a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázata, mint ott, ahol mindkét szülő jelen van. Éppen ezért is létkérdés a nők foglalkoztatottsága és visszatérésük a munkaerőpiacra.

Az sem mellékes, hogy a magyar családok fele hitellel terhelt ingatlanban él, amin megfelelő bérlakás programmal lehetne segíteni, hiszen sok pár azért nem vág bele a gyerekvállalásba, amíg nincs saját lakásuk.

A konferencián felvetődött az apák szerepe, sőt a mesterséges megtermékenyítés és az inszemináció jelenlegi szabályozása is, amely annyira szigorú, hogy sok érintett inkább külföldön végezteti el a procedúrát, ami óriási anyagi terhet jelent számukra.

Végül, de nem utolsósorban Makay Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet tudományos titkára arra is emlékeztetett, hogy úgy nehéz lesz demográfiai fordulatot elérni, hogy Magyarországon évente 20 ezerrel csökken a gyermekvállalási korban lévő nők száma.

„Hacsak hirtelen nem kezd el mindenki gyermeket vállalni, a születésszám a jelenlegi helyzetben vagy stagnál, vagy enyhén csökkenni fog. Ha pedig az ő gyermekvállalási kedvük is visszaesik, semmiképpen nem kerülhetjük el a jelentős csökkenést” – figyelmeztetett a szakértő.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Kis Miklós Gazdaság

A családpolitikai csomag valódi oka

Orbán Viktor családpolitikai csomagjának részleteiről sok szó esik, az okairól kevesebb. Miért pont most, miért épp ekkora csomagot jelentett be a kormányfő, és hogyan maradhatott ki a főállású anyaság?

bankmonitor.hu Gazdaság

Öt helyzet, amikor nem a Babaváró hitel a legjobb megoldás

A Babaváró támogatás kivételes lehetőség, hiszen elég egyetlen gyermeknek megszületnie július 1. után ahhoz, hogy kamatmentes legyen a teljes futamidő alatt. Ráadásul a második gyermek megszületését követően elengedik a fennálló tőketartozás 30 százalékát, a harmadiknál pedig a teljes még fennálló összeget. Ennek ellenére vannak olyan helyzetek, amikor a Babaváró hitellel drágábban jövünk ki végül, ugyanis néhány támogatás a Babaváró esetében nem használható fel.

A Volánbusz huszonnégy városban vezet be kötelező jegyelővételt

A Volánbusz huszonnégy városban vezet be kötelező jegyelővételt

Milliárdosnál is nagyobb veszteséget hozott össze Rogán és Habony barátainak gyorskölcsöncége

Milliárdosnál is nagyobb veszteséget hozott össze Rogán és Habony barátainak gyorskölcsöncége

És akkor a kasszások már többet nézik az órát, mint az árut

És akkor a kasszások már többet nézik az órát, mint az árut