Az indítvány lényege szerint Fenyő János sértett és Gyárfás Tamás médiavállalkozó között az 1990-es évek közepétől üzleti vita, hatalmi harc és személyes ellentét alakult ki. Gyárfás 1997-ben elhatározta, hogy megöleti a sértettet, ezért az év szeptemberében először egy harmadik személyt bízott meg a feladattal, aki azonban nem teljesítette azt.

Gyárfás ezután Portik Tamáshoz fordult, aki Jozef Rohácot vette rá a sértett megölésére, aki 1998. február 11-én Budapesten gépfegyverrel kivégezte a gépkocsijában várakozó Fenyőt.

Az alapeljárásban a bíróság Rohácot részben az Aranykéz utcai robbantás, részben a Fenyő-ügy marasztalta el több emberen elkövetett emberölés bűntette miatt.

A jogerős ítélet szerint az Aranykéz utcai robbantás kapcsán Portik Tamás adott megbízást Rohácnak Boros József Károly megölésére, míg a Fenyő János sérelmére elkövetett emberölés felbujtója ismeretlen maradt.

A Fenyő-gyilkosság felbujtóját kutató nyomozás során beszerzett új bizonyítékok – az alapügyben felmerült korábbi bizonyítékokkal együttesen értékelve – azt támasztják alá, hogy az Aranykéz utcai emberölés felbujtójaként jogerősen elmarasztalt Portik adott utasítást Rohácnak a vállalkozó megölésére is.

Portik büntetőjogi felelősségre vonására perújítási eljárásban kerülhet sor. Az ügyészség közleményében ennek okát is elmagyarázta. Mint írták, a több ember sérelmére elkövetett emberölés törvényi egység, megállapításának pedig akkor van helye, ha ugyanazon tettes akár egyetlen akaratelhatározásból fakadóan, egy időben, illetőleg egymást követően, akár különböző időpontokban és eltérő akaratelhatározásból hajtja végre vagy kísérli meg több ember megölését. A felelősségre vonásnak egy eljárásban kell megtörténnie.

A felbujtó felelőssége a több emberen elkövetett emberölésért akkor állapítható meg, ha az egymással kvázi halmazati viszonyban álló emberöléseknek tettese egyugyanazon személy, és a felbujtói magatartás e tettes által elkövetett legalább két emberölési részcselekményhez társul.

Az e tárgyban irányadó büntető jogegységi határozat szerint, amennyiben a bíróság a vád tárgyává tett és a bűncselekmény egységébe tartozó cselekményt jogerősen elbírálta, határozata e bűncselekmény tekintetében ítélt dolgot eredményez. Nincs helye újabb vádemelésnek olyan részcselekmény miatt, amely a már elbírált bűncselekmény egységébe tartozik, de nem képezte a jogerős határozatban megállapított tényállás részét. Ebben az esetben a terhelt terhére perújításnak lehet helye.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az iratok áttanulmányozását követően úgy látta, hogy Portik Tamással szemben fennállnak a perújítás elrendelésének törvényi feltételei.

A perújításról a Fővárosi Ítélőtábla dönt.