Németh András
Németh András

Régi szövetségesként tárgyalt Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő, úgy tűnik, a két illiberális állam mindenben azonos álláspontot képvisel. A tárgyalás után nyolc megállapodást írtak alá, a jelek szerint kőolaj-, gáz- és atomfronton is minden rendben van. A kétoldalú kapcsolatok egyébként nem a Fidesz kormányzása idején javultak meg, már a szocialista kormányfők is rendszeresen találkoztak a 2000 óta hatalmon levő Putyinnal. Igaz, 2010 előtt Oroszország nemzetközi megítélését nem rontotta a Krím bekebelezése, illetve az orosz titkosszolgálat által elkövetett több külföldi merénylet.

“Magyarország nem változtathat házszámot, az ország ott marad, ahova az isten teremtette. Évszázadok óta három hatalmi központ, Berlin, Moszkva és Isztambul vonzásában létezik az állam, és Magyarországnak elemi érdeke, hogy együttműködjön ezekkel a központokkal” - magyarázta Orbán Viktor miniszterelnök azt, hogy Budapest miért kíván jó viszonyt ápolni Moszkvával.

A 2010 óta sokadik Orbán-Putyin találkozó fő üzenete a magyarázkodás volt: miközben a két vezető, illetve a két ország miniszterei több egyezményt fogadtak el és írtak alá - egyebek mellett a kőolajszállítások növeléséről szólót - Orbán végig azt igyekezett bizonygatni, hogy nincs alapja azoknak a vádaknak, amelyek szerint Budapest Oroszország “trójai falova”, s a magyar kormány rendre az orosz érdekeknek megfelelő politikát folytat.

Kiderült: maradunk az EU-ban

A miniszterelnök - miközben azt hangsúlyozta, hogy Magyarország a NATO és az EU tagja, és az is marad - arról beszélt, azért próbál javítani a NATO és Oroszország közötti, meglehetősen fagyos viszonyon, mert a történelem során egyértelművé vált, Magyarország mindig vesztese annak, ha rossz a kapcsolat Moszkva és a Nyugat között. Azt is közölte, Magyarország nem azért akadályozza Ukrajna NATO-integrációját - és vétózta meg éppen Putyin érkezésének a napján az újabb NATO-Kijev találkozó megrendezését -, hogy ezzel is segítse az ukrán államiságot is sokszor kétségbe vonó Oroszországot, hanem azért, mert ez Magyarország nemzeti érdeke. “A korábbi, nyíltan magyarellenes ukrán vezetés politikája miatt diszkrimináció sújtja a kárpátaljai magyarárságot, s néha az ottani magyarok fizikai létükben is fenyegetve élnek. A mi célunk az, hogy Ukrajna az integráció feltételeit szabályozó dokumentumokban legalább annyit tegyen meg, hogy elkötelezi magát a Velencei Bizottság ajánlásainak elfogadása mellett. Ha ezt nem tennénk meg, magára hagynák a kárpátaljai magyarokat” - magyarázta.

©

Olaj- és gázügyek

A magyarázkodás mellett azért fontos gazdasági ügyek is napirendre kerültek: biztosnak tűnik, hogy Magyarországot is érinteni fogja a jövőre elkészülő Török Áramlat gázvezeték, s a Mol, a Lukoil és a Transznyefty vezetői aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében Oroszország tovább növeli az olajexportot. A gázügyekben is teljes volt az egyetértés, Putyin azt hangsúlyozta, Oroszországnak érdeke, hogy tele legyenek a magyarországi gáztározók, mert így lehet szavatolni a nyugati ügyfelek akadálymentes ellátását.

Putyin arra is késznek mutatkozott, hogy csökkentsék a magyar-orosz kereskedelmi forgalmat jellemző magyar negatívumot: miközben az Oroszország elleni EU-szankciók 2014-es életbe lépése óta tavaly nőtt először a kétoldalú forgalom, az energiahordozók túlsúlya miatt jelentős az orosz többlet: a KSH adatai szerint 2018-ban a behozatal 3,9 milliárd eurót tett ki, a kivitel ehhez képest alig haladta meg a másfél milliárd eurót. Az egyensúlytalanságot "két módon, oroszországi beruházásokkal, illetve exportképes áruk előteremtésével lehet orvosolni” - mondta Orbán, miközben Putyin bólogatott.

Miközben Orbán mondatai egységes logikai rendszert alkottak, a mások kirtizálásától általában nem tartózkodó miniszterelnök arra nagyon vigyázott, hogy ezúttal ne érintse azokat az ügyeket, amelyekért a Nyugat rendszeresen elmarasztalja Oroszországot: a Krím elfoglalását, a kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtott segítséget, az orosz titkosszolgálatok külföldi merényleteit, vagy éppen a külföldi választásokba való beavatkozási kísérleteket. És amikor a kárpátaljai magyarokat ért fizikai fenyegetéseket említette, nem szólt arról, hogy az eddigi ukrán vizsgálatok szerint a két legsúlyosabb incidens - az egyik helyi párt székháza elleni két robbantásos merénylet - éppen oroszpárti személyekhez köthetőek.

©

A hatalom és az ellenzék szerepcseréje

Vlagyimir Putyin 2010 óta minden évben legalább egyszer, de néha kétszer is találkozik Orbán Viktorral, ami már csak azért is figyelemre méltó eredmény, mert a Fidesz kormányra kerülése előtti években igencsak fagyos volt a viszony Orbánék és Moszkva között. Akkor a Fidesz még hazaárulásnak nevezte az újabb, Magyarországra tartó gázvezeték, a Déli áramlat megépítését szorgalmazó magyar kormányzati nyilatkozatokat, és amikor 2007-ben egy magasrangú pártpolitikusokból álló küldöttség járt Moszkvában, a Fidesz közeledési kísérletei elutasításra találtak.

A fordulópont 2009 volt, akkorra ugyanis már nyilvánvalóvá vált, hogy a Putyinnal jó barátságban lévő Gyurcsány Ferenc vezette baloldali kormány nem nyeri meg a következő választást. 2009-ben Orbán Szentpéterváron tárgyalt az orosz vezetőkkel, s hazatérte után kijelentette, már nem érvényes az a sztereotípia, amely szerint hagyományosan a baloldali pártok vannak jó kapcsolatban Oroszországgal. Akkor alig észrevehetően már odaígérte a paksi bővítést is Moszkvának. “Pakson van egy blokk, amit föl kell újítani. A parlament már döntött arról, hogy új blokkot is kell építeni. Az egy orosz típusú erőmű. A fölújítást sem tudjuk megcsinálni az oroszok nélkül, ha újat akarunk építeni, sem tudjuk őket kihagyni belőle szerintem. Tehát például a gáztól való függetlenség – az egy külön kérdés, hogy mikor, hogyan, van-e rá pénzünk, milyen konstrukcióban, de – egyik nagy nemzetgazdasági vállalkozásában valószínűleg az oroszok részt fognak venni” - mondta Orbán, aki hatalomra kerülése után be is tartotta ígéretét. Majd az orosz gáztól való függetlenedésről is lemondott, s most már oroszlánként küzd azért, hogy újabb útvonalon is érkezhessen orosz gáz Magyarországra.

A két vezető sajtótájékoztatójáról szóló percről-percre tudósításunkat itt olvashatja el:

Orbán Viktor: Egyensúlytalan a helyzet a magyarok és az oroszok között

Folytatódik a 2010 óta tartó hagyomány: idén is találkozik Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. A magyar kormányfő és az orosz elnök közös sajtótájékoztatón számol be a tárgyalások eredményeiről, legalábbis azokról, amiket a nyilvánosságnak szánnak.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A magyar kéziválogatott kijutott az olimpiai selejtezőre

A magyar kéziválogatott kijutott az olimpiai selejtezőre

Négy feltételt szab a kormány az EU-s klímaegyezmény aláírására

Négy feltételt szab a kormány az EU-s klímaegyezmény aláírására

Radar360: Sarokba térdepeltethetik Magyarországot, a telefonadatainkkal üzletelnek

Radar360: Sarokba térdepeltethetik Magyarországot, a telefonadatainkkal üzletelnek

Matisse agyondicsérte a magyar festőt, akinek képén van egy gazdátlan fül

Matisse agyondicsérte a magyar festőt, akinek képén van egy gazdátlan fül

Nem a trolivezető, hanem egy pénzügyes élesztette újra a 19 éves lányt

Nem a trolivezető, hanem egy pénzügyes élesztette újra a 19 éves lányt

Emlékszik a kétfarkú kiskutyára? Otthonra talált

Emlékszik a kétfarkú kiskutyára? Otthonra talált