Reagált a kormány arra, hogy elveszítheti a második menekültes kvótapert az EU Bíróságán

Reagált a kormány arra, hogy elveszítheti a második menekültes kvótapert az EU Bíróságán

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Völner Pál szerint egyértelmű jelei vannak, hogy Brüsszel felső korlát nélküli kötelező kvótát vezet be.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyarország elbukhatja a második kvótapert is, az Európai Bíróság főtanácsnoka, Eleanor Sharpston által közzétett indítvány ugyanis megállapította, hogy Lengyelország, Magyarország és Csehország nem teljesítette az uniós jog szerinti kötelezettségét azzal, hogy megtagadta a nemzetközi védelmet kérelmezők kötelező áthelyezésére szolgáló átmeneti és időben korlátozott mechanizmusnak való megfelelést.

A magyar kormány részéről Völner Pál reagált. Az igazságügyi tárca államtitkára elmondta, hogy álláspontjuk szerint az Európai Bizottság azért perelte be Magyarországot, mert nem hajtotta végre a 2015-ben "csellel átvert egyszeri kötelező kvótát", amely az országot 1294 migráns betelepítésére kötelezné. A brüsszeli bizottság keresetében annak megállapítását kéri, hogy Magyarország azzal, hogy nem jelezte rendszeres időközönként és legalább háromhavonta a területére rövid időn belül áthelyezhető migránsok számát, és nem vett át migránst, megszegte az Európai Unió Tanácsa által 2015-ben előírt áthelyezési kötelezettséget, mondta el az államtitkár.

Völner Pál hangsúlyozta: kezdettől fogva az a kormány meggyőződése, hogy "ez az egyszeri kvóta csak a kezdet, de Brüsszel valódi célja, hogy az állandó, felső korlát nélküli, automatikus kötelező kvótát vezessen be, amelynek a jelei ma is egyértelműek".

Az államtitkár szerint a távozó Európai Bizottság, az Európai Parlament bevándorláspárti erői például most a máltai kvóta-megállapodás kiterjesztésével akarják rávenni a tagállamokat a migránsok betelepítésére és kényszerpályára akarják állítani a hamarosan hivatalba lépő új Európai Bizottságot is.

Mint mondta, Magyarország a 2015-ös, "csellel elfogadott" tanácsi döntés miatt korábban az Európai Bírósághoz fordult, vitatta a kvótahatározat jogszerűségét és elutasította a kettős mércét, amiért az Európai Bizottság csak három tagállammal - Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal - szemben indított kötelezettségszegési eljárást, holott számos más uniós tagállam sem teljesítette a kvótahatározatot.

Valójában a ténylegesen áthelyezett migránsok száma uniós szinten a vállalt, illetve előírt kötelezettség egyharmadát érte csak el. Az Európai Bíróság 2017 szeptemberében végül elutasította a magyar és szlovák keresetet.

Völner Pál azt mondta: a kormány "természetesen ezek után sem telepített be migránsokat, hiszen a kvótahatározat végrehajtásának időbeli hatálya lejárt, annak végrehajtása utólag nem kényszeríthető ki".
Hozzászólások