Megfellebbezhetetlen ÁSZ-jelentések: az Ab úgy utasította el a Jobbik panaszát, hogy igazat adott neki

Megfellebbezhetetlen ÁSZ-jelentések: az Ab úgy utasította el a Jobbik panaszát, hogy igazat adott neki

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Domány András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

600 millió forintnyi támogatást vettek el a párttól, amely így a megszűnés szélére sodródott.

A számvevőszéki törvény nem alaptörvény-ellenes, de mégsincs rendben, hogy a jelentések alapján induló eljárásban nincs fellebbezési lehetőség – mondta ki az Alkotmánybíróság. A panaszt a Jobbik tette ez év elején, amikor attól tartott, hogy az elvonások miatt megszűnés fenyegeti.

Ugyanis egy ÁSZ-vizsgálat megállapította, hogy a Jobbik meg nem engedett támogatást fogadott el az előző évi választási kampányban, állítólag túl olcsón jutott plakáthelyhez Simicska Lajos cégeitől. Emiatt több mint 600 millió forint támogatást vettek el, illetve követeltek vissza tőle. Kisebb összegű hasonló elvonások érintették a DK-t, az LMP-t, az Együttöt is, ezért az ellenzéki pártok közösen követelték a Fidesz-politikusból lett ÁSZ-elnök, Domokos László leváltását.

Hiába. Ezután fordult a Jobbik az Alkotmánybírósághoz, amely most kimondta: „Alkotmányos követelmény, hogy az Állami Számvevőszék megállapításai alapján indult végrehajtási jellegű közigazgatási cselekmények jogszerűségét … a bíróság érdemben, a cselekmény jogalapja körében a párt támogatása visszafizetésének, illetve csökkentésének összegszerűségére is kiterjedően felülvizsgálja.”

A képlet látszólag egyszerű: benne van az Alaptörvényben, hogy „mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti”, csakhogy az Állami Számvevőszék nem hatóság, nem közigazgatási szerv, hanem az országgyűlés ellenőrző szerve. (Erre hivatkozott Holman Magdolna ÁSZ-főtitkár is a hvg.hu-nak nyilatkozva).

Ezért az idézett mondat rá nem vonatkozik, hiába hivatkozott erre a panaszos. Az ÁSZ-törvényben ez áll: „az Állami Számvevőszék jelentései, az abban foglalt megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg”. Akkor sem, ha azoknak súlyos következményei vannak, és ha vitatható az, hogy mi a túl olcsó plakáthely vagy más pártnál a túl olcsón bérelt iroda. (A Jobbik szerint ezeket a minősítéseket az ÁSZ nem igazolta számítással.)

Az Alkotmánybíróság egyetértett azzal, hogy a számvevőszéki jelentésekkel szemben nem lehet jogorvoslatot kérni.

„Az ÁSZ ellenőrzése során elfogadott jelentés, tájékoztatás és fizetési felszólítás nem minősülnek az indítványozó ügyében hozott hatósági jogkörben hozott döntéseknek, … ezért ... továbbra sem követelmény a bírósági felülvizsgálat lehetőségének biztosítása”.

Már csak azért sem, mert az ÁSZ nem büntet senkit, csupán kezdeményezni jogosult a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását, ha jogsértést gyanít.

Csakhogy amikor az ÁSZ kezdeményezésére az Államkincstár nem fizeti ki a pártnak járó támogatást, vagy a NAV behajtja a visszafizetendő korábbi pénzt, akkor már hatóságok intézkednek. És az Ab szerint az ilyen „végrehajtási jellegű közigazgatási cselekmények” ellen igenis lehet fellebbezni! A bíróság pedig köteles a párt támogatása visszafizetésének, illetve csökkentésének jogalapja körében az összegszerűségre is kiterjedő érdemi felülvizsgálatot végezni.

Vagyis a Jobbik abban hibázott, hogy a Számvevőszéket perelte be – ezt a keresetét a bíróság jogosan utasította vissza –, és nem a vele szemben intézkedő kincstárt és adóhatóságot. Most tehát az Ab útmutatása alapján újraindulhat az eljárás az elvonásokkal szemben.

Öt alkotmánybíró nem értett egyet a döntéssel, bár egymással is vitatkoztak. Ők alkotmányellenesnek tartják a szabályozás egyes elemeit, de volt köztük, aki az ÁSZ-törvény, és volt, aki inkább a párttörvény valamelyik részét semmisítette volna meg. Az ügy érdekessége, hogy Balsai István alkotmánybíró nem vett részt a döntésben, mert az ÁSZ álláspontját ügyvédként a fia képviselte az Ab előtt.

Hozzászólások