Varga Mihályék nem engedték volna laza pórázra az egyéni vállalkozókat

Varga Mihályék nem engedték volna laza pórázra az egyéni vállalkozókat

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Gergely Zsófia

A Miniszterelnökség hivatalosan is bejelentette, hogy a lapunk által nyilvánosságra hozott javaslatcsomagot benyújtották a parlament elé, így átalakul a kormányhivatalok működése. A kormányban azonban voltak, akik próbálták megfúrni az egyéni vállalkozások egyszerűsítését. Félniük kell-e az átszervezés miatti elbocsátásoktól a hivatalnokoknak, és hogyan dagadhatott 912 fős gigaszervezetté egy járási hivatal? Mutatjuk, mit nem árult el az Orbán-kormány a 2020. március 1-től tervezett reformról.

Egy nappal az után, hogy a hvg.hu nyilvánosságra hozta a kormányhivatalok átalakításának még titkos javaslatát, Tuzson Bence sajtótájékoztatót tartott, hogy hivatalosan is bejelentse az így idő előtt kiszivárgott, 1000 oldalas jogszabálycsomagot, amit be is nyújtottak a parlamentnek. Ahogy várható volt, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára a több mint 80 törvényt módosító jogszabály előnyeit hangsúlyozta, hosszan sorolva, mennyivel egyszerűbb lesz egy sor ügyintézés az állampolgárok és cégek számára.

Mivel nemcsak a jogszabály-módosításokat, hanem a teljes munkaanyagot sikerült megszereznünk, ebből olyan részletek is kiderülnek, amiket az Orbán-kormány államtitkára értelemszerűen nem osztott meg a közvéleménnyel. A szerdai sajtótájékoztató miatt az külön érdekes, hogy ezeknek a kormány-előterjesztéseknek egy erre dedikált részében azt is előre meghatározzák, ki nyilatkozik a témában. Így ebben is szerepel, hogy Tuzson Bence az illetékes, csakhogy érdekes módon a nálunk lévő anyagban – vagyis mielőtt még akaratukon kívül előre megjelent a javaslat – úgy tervezték, hogy nem lesz sajtótájékoztató, sőt sem a kormányinfón, sem sima közleményben nem kell előre tudatni az állampolgárokkal a változásokat, elég a „követő” kommunikáció. Ehhez képest most már a kormányinfón is beszélt egyes részleteiről Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter.

©

Azt is előre megszabták, milyen „fő üzenetet” kell majd kommunikálni a társadalom felé, ha meg kell magyarázni a kormány döntését. „A kormány célja, hogy olyan államot építsünk és működtessünk, amely az emberek bizalmát élvezi, segíti a magyar állampolgárok és a vállalkozások boldogulását. Fontos, hogy az állampolgárok ne érezzenek különbséget a közigazgatási szolgáltatások tekintetében sem, függetlenül attól, hogy városban vagy falun élnek” – olvasható a belső munkaanyagban.

Azért kell egységesíteni, mert még 912 fős hivatal is van

Tuzson ennek megfelelően be is jelentette, mennyivel egységesebb lesz a rendszer: meg fognak szűnni az úgynevezett megyeközpontú járások. Azt viszont nem taglalta, valójában mekkora problémát kell ezzel orvosolniuk, és mivel is jár majd mindez.

©

Ugyanis a napi ügyintézés elsősorban a struktúra első szintjét jelentő járási (Budapesten a fővárosi kerületi) hivataloknál bonyolódik, és ezek működésében és létszámában „már a létrehozásukkor is túl nagy eltérések voltak részben a politikai-önkormányzati lobbi miatt” – utalnak a dokumentumban arra, hogy nem pusztán szakmai alapon dőlt el a hivatalok felállítása. Ez a helyzet még tovább romlott, amikor 2017-ben a járási hivatalokat „megerősítették”, mert ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az ügyek több mint 80 százalékát ezeknek kellene ellátniuk. Hiszen „ezek vannak az ügyfelekhez közelebb”, és ezt ígérte a „szolgáltató állam”.

Ez a célkitűzés érdemben nem tudott megvalósulni

– ismerik el, ugyanis ehhez csak a megyeszékhelyen lévő járási hivataloknak van megfelelő apparátusa. Csakhogy közben akkorára duzzadtak, hogy annak meg az ügyfélbarát ügyintézés látta kárát, ahogy fogalmaznak, ez „csak papíron valósul meg”. Példaként a Miskolci Járási Hivatalt hozzák, amely 912 fős létszámmal működik, miközben az elvileg ugyanilyen pécsváradi hivatalban 16 kormányhivatalnok dolgozik. Ezeknek a megyeszékhelyen lévő járási hivataloknak a kiemelt státuszát szüntetik meg most.

©

Az eddigi pluszfeladataikat jövőre a megyei kormányhivatalokhoz teszik át, így a munkamegosztás az lenne: az általánosabb, napi ügyintézés továbbra is a járási/kerületi hivatalokban zajlana, a megyére a „különös szakértelmet igénylő” és speciálisabb ügyek maradnának.

Kevesebb hivatalnok intézi majd az építési ügyeket

„Komoly változások lesznek az építésügyben is: míg jelenleg részben a kormányhivatalok, részben a polgármesteri hivatalok járnak el, márciustól kizárólag a kormányhivatal fog” – jelentette be az államtitkár. Mivel a parlamenten vélhetően simán áttolják a jogszabály-módosításokat, az építtetők és más, építési ügyekben érdekelt ügyfelek már márciustól a kormányhivatalokba járkálhatnak, a jegyzők eddig osztott hatásköre ezen a területen megszűnik, illetve a kormányhivatali szervezetrendszerbe integrálódik.

A háttéranyagból az is kiderül, hogy ettől nemcsak a hatásköri átfedések megszűnését várják, hanem az adminisztratív terhek csökkentését is, és a határidők rövidülését is, ugyanis így a szakhatósági megkeresések nagy része megszűnne. Ráadásul úgy számolnak, hogy a kormányhivatalok ezt a munkát „jóval alacsonyabb létszámmal” is el tudják látni, mint ahányan eddig az önkormányzatoknál végezték. Összesen ugyanis eddig több mint ezer tisztviselő vett részt az önkormányzatoknál az építésügyi hatáskör ellátásában, míg a Miniszterelnökség javaslata szerint a kormányhivatali szervezetrendben elég lenne fele ennyi, mindössze 500 fő.

Hoz-e elbocsátásokat a reform?

Az MTI tudósítása alapján Tuzson arról nem árult el részleteket, hogy a kormányhivatalokban dolgozók mire számíthatnak a rendszer átalakítása miatt, a birtokunkban lévő, még nem végleges javaslatban viszont konkrét számok is szerepelnek.

©

E szerint a kormányhivatalok létszáma az elmúlt években a „létszámzárlat” és a leépítések miatt már annyira jelentősen lecsökkent, hogy hiába karcsúsítják 2020 márciusától a működést, és tesznek át máshova feladatokat, „nincs lehetőség a kormányhivatalok létszámát tovább csökkenteni, mert arra az elmúlt két évben sor került”.

Ezért a tervezett feladatköri változások csak két ponton érintik a megmaradt személyi állományt:

Összességében így azt javasolják, hogy 2020. március 1-jével a kormányhivatalok alaplétszáma 32 871 fő legyen.

Kemény vita ment: legyen-e egyszerűbb az egyéni vállalkozás?

A Miniszterelnökség az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályváltozásoknál is azt hangsúlyozta, mennyire egyszerűsödnek majd a kötelezettségeik. Így, ha valaki ebben a formában vállalkozna, a jövőben elegendő lesz a NAV-nál bejelentést tenni, és meg fog szűnni a vállalkozás megkezdését követő 30 napon belüli ellenőrzési kötelezettség is, magyarul senki nem vizsgálja meg kötelezően az indulásnál, valóban megfelel-e a feltételeknek a vállalkozásba kezdő állampolgár.

A javaslatból viszont egyértelműen kiderül, hogy ez volt az egyik legnagyobb vitát kiváltó változás a tervezett lépések közül a kormányon belül.

Elsősorban a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium próbálta megfúrni a javaslatot, a munkaanyag szerint ezért több körben kellett egyeztetni. Már csak azért is nyilvánosságra hozzuk, miért ellenezték annyira a változásokat, mert utólag, a gyakorlatban fog kiderülni, volt-e alapja az aggodalmaiknak.

Többek közt arra hivatkozott Varga Mihály és Varga Judit tárcája:

Ezeket a Miniszterelnökség próbálta ellenérvekkel megdönteni, és Tuzson Bence bejelentéséből arra lehet következtetni, hogy a kormányt végül utóbbi győzte meg. Így többek közt az, hogy Gulyás Gergelyék álláspontja szerint:

„meg kell adni a bizalmat az egyéni vállalkozóknak”.

Hozzászólások