Mintha Orbán Viktor politikája miatt változnának a budapesti utcanevek

Mintha Orbán Viktor politikája miatt változnának a budapesti utcanevek

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
HVG

A „Kecske” megmaradt és a politika is jóllakott – így összegezhető az egyik legrégibb óbudai utca újkeletű átkeresztelésének felemás története, amelynek végén az organikus építészet 2011-ben elhunyt nemzetközi hírű mesterének, Makovecz Imrének a neve került ki nemrég egy falusias hangulatú házsorra Budapest III. kerületében. A Kis-Kecske-hegy alján kanyargó egykori vízmosás csaknem másfél évszázada (1874-ben) kapta meg a városatyáktól a Kecske utca nevet. A pár száz méter hosszú, pittoreszk dűlő később egyike lett annak a mintegy nyolcszáz fővárosi közterületnek, amelynek nevét – mint egy 2012-es közgyűlési rendelet kimondja – „nem lehet megváltoztatni”.

A jogszabályok azonban csak arra valók, hogy kreatív jogértelmezéssel félretolják azokat, ha a NER éppen demonstrálni óhajtja: mindent megtehet. A Kecske utcát félbevágták tehát, s csak a felső szakasza tartotta meg a régi nevet, az alsó felét pedig a mai kormányzat által erősen respektált építészről nevezték el. A kivételes tisztelet kétségkívül nem alaptalan: a 2001-es felső-tiszai árvíz, majd a 2010-es kolontár–devecseri vörösiszap-katasztrófa után Makovecz és munkatársai készítették el az újjáépítési terveket, mégpedig soron kívül és térítésmentesen. Az is tény, hogy az új keletű Makovecz Imre utcában vert tanyát az 1990-es években Makovecz Imre által alapított Magyar Művészeti Akadémia.

A fővárosi közterület-átkeresztelések hátterében 2010 óta nemegyszer közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnök áll. Nyilvánvalóan az ő keleti nyitásnak is nevezett politikáját szolgálja például, hogy Budapesten a legutóbbi években egy Ankara utca (II. kerület), egy Moszkva sétány (XIV. kerület), majd az előző ciklus végén egy Minszk tér (III. kerület) is felkerült a közigazgatási térképre. Mindeközben Franklin Roosevelt amerikai elnök neve éppenséggel lekerült a budai Várral szemközti pesti tér épületeinek a faláról.

Az Orbán által iniciált utcanév-diplomácia egyébként még 2011-ben kezdődött, amikor a józsefvárosi Köztársaság tér, a helyi képviselő-testület számára is meglepő húzással, nem az egykori kormányfő, Tisza Kálmán nevét kapta vissza, hanem II. János Pál pápa nevét vette fel. Az éppen a Vatikánba utazó miniszterelnöknek és Tarlós István főpolgármesternek így alkalma nyílt afféle „fejedelmi ajándékot” vinni annak idején az egyházi államba.

A gesztuspolitizálás az utóbbi időben megint felélénkült, aligha függetlenül például attól, hogy intenzívvé vált a magyar kormányfő és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kapcsolata. Ennek nyomán a zsidó állam történelmi fővárosának, Jeruzsálemnek a nevét viseli immár a Dunához közeli egyik kis park a Lánchíd budai hídfőjének közelében. Zuglóban pedig – Izrael megalakulásának 70. évfordulójához kapcsolódva – a Kerepesi út mentén egy eddig névtelen közterületre kerülhet ki hamarosan az 1995-ben meggyilkolt miniszterelnök, a Nobel-békedíjas Jichák Rabin neve.

Ami pedig a frissen kicsinosított, új keletű Minszk teret illeti, a Virág Benedek utca és a Csatárka utca sarkán található, korábban anonim közterületet Budapest és a fehérorosz főváros 2016 végi együttműködési megállapodására hivatkozva tartották fontosnak felavatni a Belarusz Köztársaság magyarországi nagykövetsége közelében.

Hozzászólások