szerző:
Ballai Vince-Kacskovics Mihály Béla
Tetszett a cikk?

Bár a minisztérium szerint az iskolák esetében sikerült elkerülni, hogy fertőzési gócpontokká váljanak, ez nem tűnik elegendőnek ahhoz, hogy csökkentsék a tanárok veszélyeztetettségét. Miközben több koronavírusban elhunyt pedagógusról érkezett hír, a kormány nem mutat hajlandóságot, hogy nagyobb önállóságot adjon az iskoláknak arra, hogy szünettel, távoktatással vagy más tanrendet érintő módszerrel óvják meg saját pedagógusaikat.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

Az új típusú koronavírus – bár fiatalabbak körében is okoz súlyos tüneteket –, legfőképp az idősebbeket és a krónikus betegeket veszélyezteti. Az elhunytak – akiknek száma csütörtök virradóra 2147-re nőtt – átlagéletkora több mint 76 év, túlnyomó többségüknek (94 százalékuknak) pedig volt valamilyen krónikus alapbetegsége.

A fertőzés veszélye különösen fenyegeti azokat, akik foglalkozásukból fakadóan sok más emberrel töltenek el hosszú időt egy légtérben, és főként azokat, akik olyan fiatalokkal töltik el ezt az időt, akik a fertőzést zömében tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel vészelik át, gyakran nem is sejtve, hogy vírushordozók. Vagyis a tanárok kimondottan veszélyeztett csoportba tartoznak.

A hazai pedagógustársadalom átlagéletkora a Pedagógusok Szakszervezete szerint már 50 év felett jár, Szabó Zsuzsa szakszervezeti elnök szerint ráadásul tagságuk jelentős hányada krónikus beteg is. Az oktatási intézmények és ezzel együtt a tanárok védelmét az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által a tanév elején kiadott eljárásrend hivatott biztosítani, de a sokak által kritizált rendelkezések nem tudják megakadályozni, hogy elkerüljék a fertőzést. Az operatív törzs legfrissebb adatai szerint három óvodában és hét iskolában van érvényben rendkívüli szünet, 59 osztályban és 18 iskolában pedig digitális munkarendet vezettek be, és szeptember óta nem volt olyan nap, hogy ne kellett volna ezekhez az intézkedésekhez nyúlni. Bár az Emmi szerint az iskolai védekezés sikeres, mert sehol nem alakultak ki fertőző gócok, ettől az idős, krónikus betegségekkel küzdő tanárok védelme még nem biztosított. Erre aggasztó jelek utalnak az elhalálozások körül.

©

Bár arról nincsenek hivatalos adatok, hogy az immár több mint 95 ezer koronavírussal megfertőződött magyar között milyen arányban vannak pedagógusok, napról-napra, különösen az utóbbi napokban, egyre több hír érkezik koronavírus miatt lélegeztetőgépre került vagy elhunyt pedagógusokól. A Pedagógusok Szakszervezetének hivatalos honlapján kilenc elhunyt pedagógust tartott nyilván. Ők mind „aktív korú” tanárok voltak, 39 és 62 év közötti korúak – mondta a hvg.hu-nak Szabó Zsuzsa, a szervezet elnöke. Az elnök szerint ez az adat saját tagságuk ellenőrzött beszámolóin alapul. Ezt azonban érdemes óvatosan kezelni. Korábban mi is írtunk egy újlipótvárosi pedagógus haláláról, akinek koronavírus-fertőzést tulajdonított az iskola és a szakszervezet is, de kiderült, hogy bár az iskolában valóban voltak fertőzések, halálát hosszabb ideje húzódó súlyos betegsége okozta.

Az, hogy pontosan hány pedagógus hunyt el eddig a járványban, nem tudni biztosan, de az érintett iskolák általában beszámolnak közösségi médiafelületeiken elhunyt munkatársaikról. Egyes esetekben azt is jelzik, hogy a koronavírus miatt történt, de van, amikor csak utalnak rá, mint annak a két – amúgy már nyugdíjazott – kecskeméti piarista tanárnak az esetében, akiknek elhunytáról is az utóbbi napokban számolt be a kecskeméti Piarista Iskola. Ők ugyanis a tájékoztatás szerint a kiskunhalasi járványkórházban hunytak el.

Emlékezetes annak a 39 éves tanárnak az esete, aki október elején hunyt el, de adatai napokig nem szerepeltek a hivatalos kormányzati elhalálozási listán, de azóta is folyamatosan érkeznek újabb hírek elhunyt tanárokról: hétfőn a tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnázium és Általános Iskola egyik tanára halt bele a vírus okozta szövődményekbe, illetve ugyanaznap közölte a Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, hogy hétvégén elhunyt egyik tanáruk, aki akkor már hetek óta távol volt az iskolától egészségi problémák miatt. Azt ugyan nem említette, hogy koronavírusos volt-e, az iskola november 13-ig digitális munkarendre állt több pedagógus megfertőződése miatt. Kedden egy borsod megyei iskolaigazgatóról derült ki, hogy lélegeztetőgépre került, az egyik legutóbbi haláleset pedig a fővárosban történt: szerdán délután egy budapesti zenei iskola számolt be szeretett igazgatóhelyettesének elhunytáról.

„Már rég le kellett volna zárni felső tagozattól felfelé az iskolákat, és rendszeresen tesztelni a tanárokat” – mondja véleményét a hvg.hu-nak egy általános iskolai tanárnő, akiről a napokban bizonyosodott be, hogy koronavírusos. Most családtagjait kerülve, enyhe tünetekkel várja a gyógyulást otthonában, és úgy gondolja, hogy a kollégáitól kaphatta el a fertőzést, feltehetően a tanáriban.

Szinte látható, hogy melyik asztalnál alakultak ki gócpontok. ’Na, – szoktuk mondogatni egymásnak – ez az asztal is kiesett'

– vázolta a helyzetet. Tudomása szerint a munkahelyén, egy 12 évfolyamos pesti iskolában dolgozó tanárok közül 14 van otthon, bár nem biztos, hogy mindegyik fertőzött, többen még a mintavételre vagy a teszteredményükre várnak. Azért is gyanítja, hogy kollégáitól kaphatta el a fertőzést, mert a tanáriban – vele ellentétben – körülbelül 60 százalékuk nem viselt maszkot, miközben az oda járó gyerekek között alig tudnak pozitív esetről.

©

A tanárnő a maga részéről másfél-két héttel meghosszabbította volna az őszi szünetet, szigorúbb maszkhasználatot vezetett volna be, és kéthetente tesztelte volna a tanári kart. Úgy tudja, van olyan iskola, ahol ezt saját forrásból meg is oldották. A tanárok tesztelését egyébként szerdán a Fővárosi Önkormányzat saját forrásból elindította.

Miközben a magyar kormány legutóbbi járványügyi szigorításai nem tértek ki az oktatási intézményekre, a környező országokban sorra hozzák az iskolákat érintő korlátozó intézkedéseket. Ausztriában keddtől távoktatásra álltak át a középiskolák és az egyetemek, Lengyelországban hétfőtől az általános iskolák alsó tagozatain is távoktatást vezettek be, Szlovéniában meghosszabbították az őszi szünetet, és október 19-től távoktatásra álltak át a közoktatásban az alsó tagozatos osztályok kivételével. Ugyan mindhárom országban magasabb az egymillió lakosra eső fertőzöttek száma, de jóval alacsonyabb az egymillió lakosra eső elhunytak száma, mint Magyarországon. Még Bulgáriában is – ahol mindkét adat kedvezőbb, mint a hazai – fontolgatják a távoktatás bevezetését. Igaz, Anglia egyébként szigorú korlátozó intézkedései ellenére is nyitva tartja oktatási intézményeit, és egyelőre – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón a hvg.hu kérdésére adott válasza alapján – az ország működőképességének fenntartására hivatkozva, a magyar kormány sem fontolgatja a távoktatás általános bevezetését.

©

A hazai pedagógus szakmai szervezetek azonban nem is ragaszkodnának a teljes leálláshoz, viszont szívesen vennék, ha a közoktatási intézmények nagyobb szabadságot kapnának ahhoz, hogy erről saját maguk dönthessenek. Itthon sem példa nélküli ez: az egyetemek és az alapítványi iskolák saját maguk elrendelhetnek távoktatást vagy rendkívüli tanítási szünetet – előbbiek közül legutóbb a Miskolci Egyetem élt ezzel –, a közoktatási intézmények esetében a fenntartó Emmi, illetve az operatív törzsnél van ez a lehetőség.

Meg kellene fontolni, hogy azok az intézmények, ahol több a fertőzött, vagy több a veszélyeztetett pedagógus (krónikus betegek, idősebbek), ott több alkalommal lehetne – az intézmény önálló kezdeményezésére is – elrendelni teljesen digitális oktatást, vagy kialakítani egy nagyobb biztonságot nyújtó eljárásrendet

– mondta a hvg.hu-nak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója. Az igazgató elismeri, hogy a tudásátadás hatékonyabb a jelenléti oktatás esetén, és hogy az 1–4. évfolyamok esetében, akik fokozottabb szülői felügyeletre szorulnak, nem elhanyagolható szempont a szülők tehermentesítése sem, ám a fentebb jelzett lehetőség nélkül nem lehet százszázalékosan biztosítani, hogy az oktatókat elkerüli a fertőzés.

A NPK-nak vannak további elképzelései is arról, hogy miként lehetne még biztonságosabbá tenni az oktatási intézményeket. Példaként említette a heti csúsztatott oktatást, amelynek köszönhetően – elsősorban a középiskolákban – meg lehetne felezni a jelenlévők létszámát és hatékonyabban biztosítani a távolságtartást. A már az év elején is felmerült megoldás lényege, hogy az évfolyamokat heti beosztásban bontanák szét: egy hét személyes tudásátadás az iskolában, két hét otthoni munka, majd egy hét számonkérés. Ez segítené szerinte a középiskolai kollégiumokban lakó diákok létszámának csökkentését is.

©

Kiemelte azonban, hogy ezt nem kötelező központi előírásként képzelik el, hanem lehetőségként, amivel, ha szükségesnek érzik, az érintett iskolaigazgatók saját hatáskörben élhetnének. Az elnök szerint erről volt párbeszéd a pedagóguskaron belül, és jelezték az Oktatási Államtitkárság felé is az ötletet, de egyelőre nem kaptak konkrét visszajelzést.

A témában megkérdeztük az Emmit és az Oktatási Hivatalt, előbbi válaszából kiderül, hogy a tanév első két hónapjában eredményesnek tartják a járvány elleni iskolai védekezést, amivel „sikerült elkerülni, hogy a köznevelési intézmények gócponttá váljanak”, és szerintük a fertőzéssel érintett iskolák és óvodák száma továbbra is alacsony. Ezért nem terveznek azonnali módosítást az eljárásrenden, de szükség esetén készek további intézkedések meghozatalára. A Horváth Péter-féle felvetésre nem reagáltak érdemben, igaz, félreérhető volt a kérdés (a csúsztatott tanrend lehetőségére kérdeztünk rá, amit úgy értettek, hogy a tanítás megkezdésének időpontja, és erre szerintük van lehetősége az igazgatóknak, de kevesen élnek vele), viszont nem jelezték, hogy kiadnák a kezükből a döntés jogát arról, hogy hol rendelnek el távoktatást vagy rendkívüli szünetet.

Nagyobb szabadságot szeretne az intézményeknek Szabó Zsuzsa is, aki messzemenően helyteleníti, hogy változatlanul az Oktatás Hivatal kezében van a döntés joga az iskolai szünetek elrendeléséről. A Pedagógusok Szakszervezete az elmúlt hetekben több követelést is megfogalmazott, például hogy teszteljék a tanárokat, mentesítsék krónikus betegséggel küzdőket a tantermi oktatás alól. A szakszervezet a maga részéről hibrid oktatást látna szívesen, ami azt jelenti, hogy az osztályokat megfeleznék: az egyik csoport egy héten 3 napot járna iskolába, két napot otthon tanulna, majd a következő héten cserélnének.

©

A pedagóguskar elnöke szerint abban mindenki egyetért, hogy nem volna helyes az oktatás teljes leállítása, de

“Talán nagyobb szabadságot adhatnának az intézményeknek, hogy dönthessenek a megelőzési formákról. Ez az oktatás hatékonyságát nem veszélyeztetné, de a nagyobb szabadsággal a helyi körülményeknek megfelelő megoldásokat tudnának alkalmazni.”

Hiszen szerinte van olyan iskola, ahol a jelenlegi keretek között is sikerül alacsonyan tartani a fertőzöttek számát, de olyan is, ahol sokan megfertőződtek. Követendő példaként említette az Információs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá tartozó szakképzési centrumokat, ahol szerinte már a nagyobb önállóság felé mozdult el a rendszer.

Amikor Gulyás Gergelyt szerdán arról kérdeztük, hogy mit gondol arról, hogy a pedagógusok több önállóságot szeretnének, azt mondta, az alapítványi iskolákban biztosított ennek a lehetősége az állami iskolák esetében pedig a fenntartónak kell ezt a döntést meghoznia.

(Kiemelt képünk illusztráció)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Pofátlanul parkoló szuperautók leptek el egy svájci kisvárost

Pofátlanul parkoló szuperautók leptek el egy svájci kisvárost

Olaszország több mint felét ismét zárlat alá helyezik

Olaszország több mint felét ismét zárlat alá helyezik

Donáth Anna: 180 fokos fordulatot vett a kormány a Facebook elleni keménykedésben

Donáth Anna: 180 fokos fordulatot vett a kormány a Facebook elleni keménykedésben