Technikai okokból elmaradt a Mátészalkai Járásbíróságon a csengeri örökösnőként elhíresült P. Mária pere. Kedden éppen őt hallgatták volna meg, videókapcsolaton keresztül.

A nő ellen az ügyészség 20 rendbeli csalás miatt emelt vádat, összesen 780 millió forint kárt okozhatott. A vádirat szerint a nő a csalásokat még 2009-ben kezdte azzal a történettel, hogy külföldön élt édesapja után nagy vagyont örökölt, de annak megszerzése költséges. Mindezért kölcsönöket kért a sértettektől, cserébe pedig anyagi viszonzást ígért. A vádlott édesapja egyébként csak évekkel később, 2014-ben hunyt el Magyarországon, de nem maradt utána vagyon.

Az ügyészség szerint a nő elhitette a sértettekkel, hogy a külföldön örökölt vagyonban kimagaslóan nagy értékű részvénycsomagok, üzleti és egyéb vagyoni részesedések, valuta és forintbetétek, értékpapírok és drága ingatlanok tartoznak, amelyek megszerzéséhez külföldi ügyvédeket kell fizetnie, a vagyon kezeléséhez tanácsadókat kell bevonnia, illetve bonyolult jogügyleteket kell előkészítenie és elintéznie pénzintézeteknél. A csaláshoz – a közlemény szerint – P. Mária magyar ügyvédi és közjegyzői okiratokat készíttetett, amelyekben titoktartást vállaltak a sértettek. A nő többeknek is hozzáférést biztosított a saját e-mail-fiókjához, amiben a hagyatékkal kapcsolatos fiktív levelek voltak, ezeket ő maga készítette.

P. Mária (akkor még Sz. Gáborné) a 2018-as választási kampányban vált ismertté, amikor kiderült, hogy az 1300 milliárd forintos örökség sztorijával Kósa Lajos fideszes politikust is átverte. A nő a vallomása szerint felajánlotta Kósa Lajosnak egy francia bank negyedét, amit a politikus állítólag el is fogadott, és a hvg.hu által megismert nyomozati anyagok szerint négyszer találkozott vele Svájcban, ahol bankokba és egy ügyvédhez is elmentek, hogy a fideszes politikus rendelkezhessen a nő állítólagos svájci bankszámlája felett. A tanúként meghallgatott Kósa Lajos a rendőrségen azt vallotta: a svájci megbeszélések alatt világos lett számára, hogy a svájci örökség nem létezik.

A nő a svájci börtönben kézzel írt vallomásában azt is állította, a számlájára befolyó pénz egy része valójában nem is az övé, hanem Kósa Lajosé volt, csak a számláját adta volna „kölcsön”.

Az LMP országgyűlési képviselője, Csárdi Antal a birtokába került vallomás alapján hétvégén azt állította, hogy vesztegetési pénz lehetett az a 68 millió forint, amit a csengeri örökösnő továbbíthatott Kósa Lajosnak. Csárdi állítása szerint a csengeri örökösnőhöz tíz tételben érkezhetett utalás a Kiskun Tender Kft.-től, amelyet később készpénzben vitt el a címzett Kósa Lajos vagy a sofőrje.

A politikus szerint erről a nyomozóhatóság és az ügyészség is tudott, de nem akarja kihallgatni Kósát. Csárdi állítása után a Fidesz sajtóosztályán keresztül levelet küldött Kósa Lajos több szerkesztőségnek, így a hvg.hu-nak is. Ez így szólt:

„A »csengeri örökösnő-ről« szóló cikkekben szereplő, személyemről szóló feltétélezésekről kijelentem: semmiféle jogcímen, semmilyen összeget, vagyoni értéket soha nem fogadtam el, nem vettem át, sem a bíróság előtt álló személytől, sem mástól. Minden egyéb állítás alaptalan. Minden eszközt igénybe veszek az engem ért sérelmek orvoslására. A bírósági eljárás lezárásáig nem nyilatkozom az ügyről.”

A héten reagált az ügyészség is. Hétfőn a legfőbb ügyész helyettese, Lajtár István Bősz Anettnek, a Demokratikus Koalíció politikusának a kérdésére válaszolva a Parlamentben közölte, visszautasítják „azokat a politikailag motivált feltételezéseket, hogy törvénysértően vagy szakszerűtlenül jártak volna vagy járna el a csengeri örökösnő és Kósa Lajos ügyében”. Lajtár elmondta: Kósa Lajost tanúként hallgatták meg a nyomozás során, és azt a kft.-t is vizsgálták, amelyről később maga a vádlott cáfolta, hogy onnan pénzeket továbbítottak volna egy „miniszteri rangban lévő barátnak”.

Kedden egy közleményt is kiadott a Legfőbb Ügyészség, amelyben mindehhez hozzátették: a nyomozás egyéb bizonyítékai is cáfolták a terhelt nő saját maga által is visszavont nyilatkozatait. A közlemény szerint a nő arra hivatkozott, hogy ezeket a valótlan állításokat külső befolyásra tette.

Kósa Lajosnak az ügyben kára nem keletkezett, ezért nem lett sértett.

A nyomozó hatóság az eljárásban hivatalból vizsgálta az egyéb bűncselekmények esetleges megvalósulását is, azonban a nyomozás ezekre vonatkozó adatot nem tárt fel.