Jó esetben a jövő nyárra, de talán még későbbre kap időpontot a beavatkozásra az a beteg, akinek ma javasol az orvos nem életmentő műtétet. Noha ezek nem sürgős, a várhatóan súlyos állapotromlás kockázata nélkül elhalasztható műtétek, egy kevésbé fájdalmas tünet elviselésekor is minden nap kínlódás lehet. Miként egyáltalán nem mindegy az sem, hogy fél évre táppénzre kerül-e valaki, esetleg a nem életveszélyes, de kellemetlen tünet miatt az életminősége tartósan leromlik, megszokott munkavégzése akadályokba ütközik, vagy akár a hosszú várakozás miatt mire odajut, már más típusú, a szervezetét esetleg jobban megterhelő műtét elvégzése válik nála szükségessé. Noha május közepe óta ismét el lehet végezni a járványhelyzet miatt korábban leállított, nem életmentő beavatkozásokat, a műtéti várólisták legtöbb esetben nem csökkentek, hanem nőttek.

A Covid-világjárvány tavaly tavaszi, magyarországi kitörése óta mintegy 9–10 hónapnyi műtétikapacitás-kiesés jött össze a hazai egészségügyben, de azt nem tudni pontosan, hány, előre tervezhető műtét maradt el ez idő alatt.

Az illetékes állami szerveknek erről látszólag fogalmuk sincs: vagy tényleg nem rendelkeznek erről konkrét adattal, vagy nem akarják elárulni. Kitartóan próbáltuk megtudni, hogy a legóvatosabb szakmai becslések szerint is több ezerre tehető elmaradt műtét pontosan mennyi is, de nem jártunk sikerrel. Először az egészségügyért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériumához fordultunk közérdekű adatigényléssel, de ott 15 nap után közölték, hogy e témában “tárcánk nyilvántartási kötelezettséggel nem bír, így az Ön által kért adatokkal nem rendelkezik”.

Kásler Miklós minisztériumának nincs adata az elmaradt műtétekről

MTI

Ezután a várólistákról folyamatosan frissülő, nyilvános adatokat közlő Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK) fordultunk ugyanazzal a kérdéssel: “Hány darab tervezhető műtét maradt el országosan a koronavírus-járvány okán elrendelt kényszerű leállások miatt 2020. március 16-a és 2021. május 13-a között?” A NEAK újabb 15 nap után válaszolt, és ebből kiderült, hogy nekik elvileg vannak adataik, de mégse küldték el, mert “bizonyos műtéti csoportok esetében a tervezhető és nem tervezhető minősítés elhatárolása nem egyértelmű”. Jeleztük, hogy ettől még várjuk az adatokat, mivel úgy gondoltuk, nagyságrendileg az is segít eligazodni a kérdésben, ha az egyértelműen elhatárolható esetek számát látjuk. Újabb 18 nap elteltével a NEAK válaszában meglepő módon azzal állt elő, hogy már semmilyen adatuk nincs. Azt írták:

Nincs adatunk arra vonatkozóan, hogy a kórházi műtéti tervezés során pontosan hány elmaradt műtét van, mivel a nem elvégzett ellátásokat a szolgáltatók nem jelentik felénk.

A NEAK válasza nemcsak azért meglepő, mert néhány héttel korábban még arra utaltak, hogy vannak ilyen adataik, csak nem feltétlenül pontosak minden műtéti csoportnál, hanem azért is, mert tavaly júliusban még úgy tűnt, egész pontosan tisztában voltak az elmaradt műtétek számával. Legalábbis július közepén – miután az első járványhullám elmúltával a nyáron egy ideje ismét végeztek elektív műtéteket – készségesen válaszoltak a Népszava kérdésére, és közölték, hogy a saját adataik alapján a járvány miatt elmaradt operációk 80 százalékát már behozták az egészségügyi intézmények. Ezután persze ismét feltorlódtak a műtétre várók, mivel november 10-től az egyre több covidos beteg miatt ismét elrendelték a nem életmentő műtétek halasztását, az ilyen operációkat pedig csak idén májusban engedélyezték újra.

A kórházak május közepéig nem végeztek halasztható műtéteket a járványhelyzet miatt

MTI / EPA / Featurechina

Pontos, hivatalos adat hiányában csak az egyre hosszabbra nyúló várólistákból következtethetünk arra, hogy mennyi műtét maradhatott el a kieső időben, mennyit kellene behoznia a Covid harmadik hullámában kimerült egészségügyi ellátórendszernek. A NEAK nyilvános várólista-adatbázisa szinte minden műtétcsoportnál lényegesen megnőtt várakozási időt és jelentős “sorban állást”, vagyis nagyszámú, feltorlódott beteget jelez.

A NEAK-lista szerint augusztus 13-án a legtöbben szürkehályog műtétre várnak. Tavaly november 9-én – mielőtt a növekvő számú koronavírusos betegek ellátása érdekében ismét elrendelték a halasztható műtétek felfüggesztését –, még csak 8731 beteg volt a várólistán, akit viszont most jegyeznek elő erre, azelőtt már másik 14 033 beteg áll a sorban. Így az átlagos várakozási idő most 212 nap a szürkehályog műtétre. De az ország egyes részei között is hatalmas különbségek van: a gyöngyösi Bugát Pál Kórházban 12 nap alatt sorra lehet kerülni, míg a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban 370 napot kell várni erre.

A második legtöbben térdprotézisműtétre várnak, méghozzá az egyik leghosszabb ideig, átlagosan 599 napig. Itt jelenleg 8151 beteg áll sorban szemben a tavaly novemberi 5712-vel. Csípőprotézis műtétnél is muszáj türelmesnek lenni, hiszen itt átlagosan 489 napot kell várni egy új betegnek, aki a 6792.-ik lesz a sorban.

Az egy éven túli várható várakozási idő viszonylag gyakori, de nem a leghosszabb: szaruhártyaműtétnél az átlagos várakozási idő 792 nap is, szívbillentyű-beültetésnél pedig 534 nap.

Nyitott szívműtétre is 332 napot kell várni, bár itt több ezren nem állnak sorba, “csak” 878-an. Még kevesebb beteget érint a gerincsérvműtét, itt mindössze 67 a várakozók száma, és itt viszonylag rövid idő, átlagosan 62 nap alatt a műtőasztalra kerül a beteg. A mandula- és orrmandulaműtétekre kicsit többet, bő három hónapot kell várni, és itt 701 a sorban állók száma az augusztus 13-i várólista adatok szerint.

A hosszúra nyúlt várólisták “ledolgozása” nem lesz könnyű – mondta a hvg.hu-nak Kunetz Zsombor. Az egészségügyi szakértő szerint ennek több oka is van: sokan kivártak a járványhelyzetben, nem jelentkeztek panaszaikkal az orvosnál, most nyáron az ő tömeges megjelenésük miatt is nőni fognak a várólisták. A “ledolgozás” tempója pedig várhatóan csökken, hiszen az egészségügyi dolgozókat kimerítő harmadik hullám után a nyár végén is sokan vesznek majd ki az ágazatban szabadságot, ami miatt kevesebb műtétet tudnak majd végezni. Kunetz Zsombor egy harmadik fontos tényezőre is felhívta a figyelmet: az orvosbérek nem differenciált emelése és a hálapénz kiesése miatt nincs “teljesítményösztönző” elem a rendszerben, ami arra sarkallná az orvosokat, hogy több műtétet végezzenek, és ezzel nagyobb ütemben csökkentsék várólistákat.

A koronavírus-járvány az EU minden tagállamának egészségügyi ellátását próbára tette, de uniós viszonylatban a magyaroknak okozta a legtöbb bosszúságot, például az elmaradt műtétekkel – derült ki a szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó Eurofound uniós ügynökség jelentéséből. Az áprilisi adatokat ismertető elemzés megállapítja, hogy az alapvető egészségügyi szolgáltatások elérésében még mindig vannak zavarok Európa-szerte. A kielégítetlen egészségügyi szükségletekre a leggyakrabban Magyarországon, Portugáliában és Lettországban panaszkodtak a válaszadók. Míg uniós átlagban a válaszadók 18 százaléka említette, hogy a járvány miatt nem tudott valamilyen egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, addig Magyarországon ez az arány az EU-s átlag duplája volt idén tavasszal: a magyarok 36 százaléka számolt be arról, hogy van olyan orvosi problémája, amit a járványhelyzet miatt még nem tudott kezeltetni. A legalacsonyabb arányt Dániában (6%) és Csehországban (8%) mérte az Eurofound.