A legújabb nemzeti konzultáció válaszainak elemzésével, kiértékelésével még adós a kormány, de azt már tudjuk, hogy az augusztus végén lezárult akció kevéssé mozgatta meg az embereket. Pedig még Orbán Viktort is bevetették. A miniszterelnök Facebook-videóban töltötte ki a kérdőívet, és mást is erre buzdított, mert a cél, hogy “a legnagyobb egyetértésben hozhassuk meg a hazánk számára fontos döntéseket”.

Az egyetértés biztosan nagy lesz, de a válaszadók száma nem kiemelkedő. Pedig a koronavírus-járvány harmadik hullámát követően beindított, a járvány utáni életről szóló nemzeti konzultáció nem is startolt rosszul: az első egy hónap számai alapján még a 11 eddigi konzultáció között a második helyen állt óránkénti 760-as válaszszámával. A következő szűk egy hónapban nőtt is ez a szám, végül a teljes idő alatt átlagosan 886 válasz futott be óránként, így lett 1,191 millió válasz.

Más korábbi konzultációk azonban még jobban hajráztak, emiatt az összes válasz alapján ez a mostani akció már csak a középmezőnybe fér bele, és végül csak a 6. lett. Ugyancsak a 6. helyezést ért el, ha a megszólítottak – a konzultációkon ez általában, de nem kizárólag a mintegy 8 millió választópolgár – számához viszonyítjuk az 1,191 millió választ, ami 14,9 százalék. Az elmúlt évek 11, hasonló konzultációja közül a legsikeresebb, a 2017-es, Soros-tervről szóló csaknem kétszer ennyi embert ért el: annál 29,4 százalék volt a válaszadói arány, a válaszolók száma pedig 2,356 millió.

Ha az eddigi nemzeti konzultációkat összehasonlítjuk, akkor nem csak az egyes alkalmakkor beérkezett válaszok száma mutat nagy szórást – ennek oka az is, hogy változó hosszúságúak voltak a konzultációk, valamelyik csak egy hónapos volt, de többnek is meghosszabbította a határidejét a kormány a nagy érdeklődés miatt a Fidesz kérésére. Legalább ennyire

változó volt a kormányzati levelezések költsége is: a tízmilliós összegtől 10 év alatt eljutottunk a tízmilliárdosig.

A 2010-es “fülkeforradalom” után ismét hivatalba lépő Orbán-kormány az első hivatalos kormányzati konzultációt – melyben a nyugdíjasokat kérdezték arról, mit várnak az új kormánytól – 2010-ben még nem állami pénzből, hanem Szijjártó Péter akkori miniszterelnöki szóvivő közlése szerint a Fidesz pártkasszájából fizették. Igaz, az nem is került sokba, mert a csak az öregségi nyugdíjasoknak, 1,7 millió példányban postázott konzultációs ívek összköltsége állítólag csak 17 millió forint volt.

Az új Alaptörvényről szóló 2011-es akció már mind a 8 millió választót megszólította, és emiatt többe is került, 705 millióba. A 917 ezer válasz alapján (11,4 százalékos válaszadási arány) az egy reakció elérési költsége így 769 forint lett. Az akcióra fordított közpénzzel még példásan elszámolt a kormány: a költséglistából kiderül, hogy borítékolásra és adatfeldolgozásra kismamákat és csökkent munkaképességűeket foglalkoztattak, a stáb élelmezése pedig egymillió forintba került.

A még abban az évben megrendezett újabb, szociális témákról szóló konzultációra már 789 milliót költött a kormány, és ekkor lépte át a visszaküldött kérdőívek száma először az egymilliós álomhatárt (1,143 millió válasz érkezett, ami 14,3 százalékos arány), emiatt egy válasz elérési költsége 690 forint lett. Ehhez képest kudarcos volt a következő, a gazdaságról szóló 2012-es konzultáció, ahol a 8 millió megszólítottból csupán 699 ezer válaszolt (8,7 százalék), miközben a költségek először mentek egymilliárd forint fölé (1,2 milliárd), így a válaszonkénti költség is magas lett, 1719 forint.

A 2012-es gazdasági konzultációnál még szolidnak mondható, 308 milliós összeg volt a reklámköltség, illetve külön 44 millióért küldött Orbán köszönőleveleket a válaszolóknak.

Három év kihagyás után, 2015-ben rendeztek újabb konzultációt, akkor a “bevándorlásról” – ez volt az, ahol a kérdésekben összemosták a menekülttémát a terrorizmussal, és heves vitákat váltott ki a "Ha Magyarországra jössz..." szövegű plakátkampány is. A 960 milliós technikai költségeket ekkor 381 millióval dobta meg a reklám. Ekkor vezették be az online kitöltést, bár csak 57 ezren éltek vele, így összesen 1,311 millió válasz érkezett (ez az addigi legjobb, 16,3 százalékos válaszadási arányt hozta), egy válasz elérési költsége pedig az 1,341 milliárdos büdzsé alapján 1022 forintra jött ki.

Két év kihagyás után, 2017-ben jött az “Állítsuk meg Brüsszelt!” konzultáció. Ez az 1,688 millió válasszal, 21,1 százalékos válaszadási aránnyal lett minden idők második legsikeresebb kormányzati akciója. De ennek ára is volt: az elszámolás szerint a technikai költség 1,3 milliárd volt (ebből 960 ezerért látták el a kérdőíveket Braille-írással), emellé pedig brutális összegű, 7,2 milliárd forintos reklámkampány társult (ebből 5,04 milliárd ment buzdító üzenetekre, további 2,16 milliárd a lezárás után “eredménykommunikációra”). Ekkor kezdődött a “sorosozás”:

tele volt az ország az “Állítsuk meg Brüsszelt!” feliratú kék óriásplakátok mellett a “Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!” hirdetésekkel, rajtuk a kormány szerint az illegális migrációt támogató üzletember portréjával.

Az összesen 8,5 milliárdos összköltségű nemzeti konzultációban egy válasz elérési költsége jelentős összegre, 5035 forintra ugrott.

Még 2017-ben újabb, már kifejezetten Soros Györgyre kihegyezett nemzeti konzultációt indított a kormány, az állítólagos “Soros-tervről”, ami a Fidesz szerint azt jelentette, hogy Soros migránsok millióit akarja betelepíteni. Ezt a hamis állítást a kormány és a Fidesz politikusai, megmondóemberei országszerte 164 településen, 208 nyilvános fórumon, 54 “előadóval” igyekeztek sulykolni, de erre csak összesen 40 ezer ember volt kíváncsi.

Sokkal többen töltötték ki viszont a konzultációs ívet: összesen 2,356 millióan, ami a 29,4 százalékos válaszadási aránnyal minden idők legsikeresebb konzultációja volt (ezúttal is lehetett online tölteni, 175 ezren tettek így). Érdekesség, hogy voltak igen meglepő kilengések a válaszoknál:

volt olyan nap, amikor 323 ezernél is több válaszlevél érkezett, a netes kitöltéseknél viszont csak 7351 volt a napi rekord.

A Soros-konzultáció megihlette a mémgyárosokat, sőt az Ostobák zenekar rajzfilmes videoklipet is készített a Soros György! című számához:

A sikernek ezúttal is nagy ára volt: a “Soros-tervről” szóló nemzeti konzultáció költsége megközelítette a 10 milliárdos határt. A technikai költségek meghaladták a 2 milliárd forintot, reklámhadjáratra pedig minden korábbinál többet, 7,5 milliárd forintot költött közpénzből a kormány (reklámkampányra 5,03 milliárdot, “eredménykommunikációra” további 2,46 milliárdot). Emiatt a rekordszámú válasz ellenére az egy válasz elérési költsége is magas lett, 4053 forint.

Visszafogottabb érdeklődés kísérte a 2018-as, a “családok védelméről” szóló nemzeti konzultációt, amelyre csupán 1,382 millió válasz érkezett, ami 17,3 százalékos válaszadási arányra volt elég. A technikai költségek ennél mintegy 2,2 milliárd forintra jöttek ki, de a pontos reklámköltség nem ismert, így a csak a részköltség alapján számolt 1573 forintos válaszonkénti elérési költség is jóval nagyobb lehetett ténylegesen.

Egy év konzultációs szünet után tavaly következett az újabb kormányzati levelezés, ami a járványvédelmi intézkedésekről szólt. Eredetileg nem erről tervezték indítani, be is jelentették, hogy a téma – addig szokatlan módon – egy jogerős bírósági ítéletről szól majd, miután Orbán Viktor a gyöngyöspatai iskolákban szegregált oktatást elszenvedő romáknak megítélt bírósági kártérítést munka nélkül szerzett pénznek nevezte.

A pandémia azonban felülírta a terveket, így a járvány elleni védekezésről szólt a konzultáció, amire 1,682 millió válasz érkezett (részben online), ezzel pedig minden idők harmadik legnépszerűbbje lett 21 százalékos válaszadási aránnyal.

A költségek ekkor lépték át először a 10 milliárdos lélektani határt (a 11,5 milliárdos büdzséből 9,6 milliárdot költöttek reklámra), így nem csoda, ha egy válasz elérési költsége 6837 forintra jött ki.

Ezt követte az idei első, kizárólag online kitölthető nemzeti konzultáció, amely már a harmadik járványhullám utáni “nyitásról” szólt. Ez – talán emiatt is – az eddigi legrosszabb eredményt hozta: 6,6 százalékos volt a válaszadási arány, mivel összesen 528 ezren reagáltak. Ráadásul még úgy is sokba került, hogy az online felület “frissítése” csak 15,5 millió volt, mivel reklámra viszont 5,731 milliárd ment el. Ez alapján egy válasz elérési költsége is nagyon magas lett: 10 882 forint.

A legújabb, augusztus 25-én zárult nemzeti konzultáció amolyan “best of” témájú lett, hiszen olyan, korábbi alkalmakkor már kipróbált témákat vegyített benne a kormány, mint a sorosozás, brüsszelezés vagy a migránsozás, miközben hivatalosan a járvány utáni életről szólt. A kapcsolódó reklámkampány újdonsága volt, hogy viccesnek szánt emojikkal üzent. Az ismét papíron (és online is) kitölthető kérdőívekre 1,191 millió válasz érkezett, ami 14,9 százalékos válaszadási arányt jelent, az egy válaszra eső elérési költség nem tudható, mivel egyelőre nem ismert, mennyibe került az akció – a költségek megismerésére a hvg.hu nemrég közérdekű adatigénylést adott be. Enélkül is több mint 41 milliárd forint közpénzt költött el a kormány az elmúlt 11 évben nemzeti konzultációkra.