Noha a Medián friss felmérése szerint szilárdan őrzi vezető pozícióját a Fidesz-KDNP az ellenzéki összefogás pártjai alkotta közös listával szemben, a kormánypártok összességében rosszabbul állnak, mint 4 éve körülbelül ilyenkor, a 2018-as parlamenti választás előtt bő egy hónappal. A Medián február végén felvett adataiból számolt eredmény szerint

jelenleg a választani tudó biztos szavazók között a Fidesz–KDNP listája vezet 49 százalékkal, míg az ellenzéki közös lista 43 százalékon áll.

A február 22–26 közötti adatfelvétel első fele “békeidőre” esett, második fele viszont már arra az időszakra, amikor február 24-e után háborúvá eszkalálódott az orosz–ukrán konfliktus. A köztes adatokból pedig az látszik, hogy a háború kitörése előtt, a nagy osztogatások (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj) idején a kormánypártok előnye csak 4 százalékpont volt, az inváziót követően ez 12 pontra nőtt, vagyis az első háborús hírek inkább a kormánypártokat erősíthették.

Medián: Úgy tűnik, az orosz-ukrán háború egyelőre a kormányt erősítette

Nem hozott áttörést az ellenzék számára a kampány felpörgése, sőt mintha az első háborús hírek is inkább a kormánypártot erősítették volna: február végén szilárdan őrizte vezető helyét a Fidesz-KDNP.

Összességében a Medián HVG megbízásából készített friss kutatása tehát a kormánypártok előnyét méri minden kategóriában: a szavazókorú népességben a Fidesz–KDNP és az ellenzéki közös lista állása 39–32 százalék, a választani tudók körében 50–40 százalék, míg a választani tudó “biztos” szavazók között 49–43 százalék.

Ezek a számok a tavaly decemberi, szintén a Medián által készített felméréshez képest a biztos szavazók körében az ellenzéki közös lista 2 százalékpontos csökkenését jelzik (akkor 45 százalékon álltak), egyúttal a kormánypártok jelentős erősödését mutatják, mivel

decemberben a Fidesz–KDNP listáját a biztos szavazóknak még csak 44 százaléka választotta a mostani 49-cel szemben.

Igaz, hogy decemberben a biztos szavazók választásai között a Medián csak a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot (MKKP) és a Mi Hazánkat mérte (6, illetve 5 százalékra), most pedig az MKKP 3, valamint a Mi Hazánk 4 százaléka mellett megjelent a biztos szavazók között 1 százalékkal a “más párt” választása is. Vagyis a két kisebb párt, illetve az ellenzéki blokk gyengüléséből is a kormánypártok profitáltak.

Medián: Az emberek kétharmada Orbán Viktor maradására számít

Az ellenzéki szavazók egyharmada is arra számít, hogy a jövő tavaszi választáson nem győz a Márki-Zay Péter vezette összefogás. A Medián gyorselemzése (lásd keretes írásunkat a cikk végén) rámutat ugyanakkor arra, hogy negyed évvel a választás előtt a magyarok többsége úgy érzi: „általában véve az országban" rossz irányba mennek a dolgok.

Ezzel együtt is rosszabbul áll azonban a Fidesz–KDNP most, mint körülbelül hasonlóan egy hónappal a legutóbbi, 2018-as parlamenti választás előtt. Ha a mostani számokat a Medián 2018 februárjában – igaz, majdnem három héttel korábban, február 2–7 között ugyanekkora mintán – felvett adatainak eredményével hasonlítjuk össze, az látszik, hogy a kormánypártok két kategóriában is gyengébbek.

A Medián 2018 márciusában publikált kutatása szerint ugyan a szavazókorú népességben éppúgy 39 százalékon állt a Fidesz–KDNP, mint most, ám a választani tudó szavazóknak még az 53 százalékát tudta maga mögött a mostani 50 százalékkal szemben, a biztos szavazó választók körében pedig még nagyobb, 6 százalékpontos előnye volt: 2018-ban 54 százalékon állt, míg most 49 százalékon.

Medián: A Fidesz nem ingott meg, de hatszázezer pártnélküli szavazótól tarthat

A januárra elbizonytalanodott szavazói többségét a kormánypártnak mostanra sikerült visszanyernie - ezt mérte a HVG számára március elején a Medián. A tíz nappal ezelőtti pillanatfelvétel szerint hatszázezer ember akar szavazni, de nem árulja el, van-e már pártja.

Ha az ellenzéki közös lista számait próbáljuk a 2018-ban még nem közös listán induló ellenzéki pártok összesített eredményéhez hasonlítani, akkor a mostanihoz képest az ellenzéki blokk is jobban állt. A biztos szavazók között az ellenzéki közös lista most 43 százalékos, míg, ha 2018-ból összeadjuk a Jobbik 16, az MSZP–Párbeszéd 12, a DK 9, az LMP 5, és a Momentum 2 százalékát, az összesen 44 százalék.

Ha a szavazókorú teljes népességet nézzük, ahol 4 éve a Fidesz ugyanúgy 39 százalékon állt, mint most, akkor a mostani ellenzéki blokk pártjai 32 százalékon állnak, éppúgy, mint 4 éve (Jobbik 12, MSZP–Párbeszéd 9, DK 6, LMP 4, Momentum 1). A részvételüket biztosra nem ígérő, de választani tudó szavazók között ugyanez az ellenzéki tömb 2018-ban 45 százalékon állt, most csak 40-en.