Választás 2022
Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz? Vagy akár az is? Egyáltalán: le lehet győzni ma Magyarországon Orbán Viktort? Belelendült a választási kampány, mi pedig minden pillanatát követjük. Tartsanak velünk!
Orbán Viktor lánya szerencsésnek mondhatja magát. Csak egy szűk órát és 60 kilométert kell autóznia lakóhelyéről, a dél-spanyolországi Marbelláról Malágára, ha április 3-án szavazni akar. A külképviseleti voksolásra kijelölt két másik spanyolországi helyszín, Madrid és Barcelona már 600, illetve 1000 kilométerre van, ami 6-10 órás utazás lenne. Még nagyobb távolságokkal szembesülhet viszont egy, az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar, pedig ott hét helyen is lehet szavazni Los Angelestől New Yorkig.
De könnyen előfordulhatnak 300 kilométeres távolságok Németországban is, ahol – Kínához hasonlóan – öt szavazási helyszínt jelöltek ki, vagy Nagy-Britanniában, ahol – Franciaországgal, Romániával vagy Ukrajnával megegyezően – hármat. A magyarok számára a külképviseleti szavazás a világ országainak mintegy felében, 97 államában elérhető, összesen 146 helyszínen – ez több, mint a 2018-as 118 helyszín. Nagy-Britanniában négy éve is három városban lehetett szavazni, de a németországi magyaroknak most könnyebb, mert ott 2018-ban csak négy városban volt erre lehetőség.
Perth-ben él? Pech.
Ahol egyáltalán van mód külképviseleti voksolásra, ott arra, hogy ezért mennyit kell utazni, a legszélsőségesebb példákat nyilván az olyan hatalmas országokban találjuk, mint az Egyesült Államok, Kína, Ausztrália vagy Oroszország. Ha például valaki az Egyesült Államok Colorado államában, Denverben él, nagyjából egyenlő távolságra van a hétből két “közeli” szavazási lehetőségtől, San Francisco-tól és Chicago-tól, bár utóbbi picit közelebb van: 15 óra és 1003 mérföld (1614 kilométer) autóval, bár repülővel csak 2,5 óra.
Kínában ugyan négy helyen is lehet szavazni, de mindegyik a keleti országrészben van, így, akinek például Jiuquanból kell eljutnia a chongqingi szavazópontra, az 18 órás és 1673 kilométeres autózással kell számoljon, hacsak nem száll repülőre, mert azzal csupán 6 óra az út. Még rosszabb a helyzet Ausztráliában, ahol mindhárom szavazópont a keleti partvidéken van, és
ha valaki a kontinens túloldaláról, Perth-ből indul szavazni a legközelebbi, melbourne-i helyszínre, arra 37 órás(!), 3403 kilométeres autóút vár, ami repülővel 3,5 órára csökkenthető.
Talán a legrosszabb a helyzet Oroszországban, ahol szintén a sűrűbben lakott nyugati országrészbe koncentrálódik a négy szavazópont, így extrém esetben repülővel is 17,5 óra eljutni a keleti végekről, mondjuk a csukcsföldi Anadirból a legközelebbi voksolási helyszínre, Jekatyerinburgba (autóval nem is érdemes próbálkozni, és nem csak az idő miatt, hanem mert közúton a két város nincs összeköttetésben).
| Kijev helyett Lviv-ben lehet szavazni |
Az Ukrajnában zajló háború jelentősen befolyásolja a külképviseleti szavazást is. Eredetileg három helyszínen lehetett volna Ukrajnában szavazni: a főváros Kijevben, valamint két kárpátaljai városban, Beregszászon és Ungváron. Miután a harcok azonban a fővárost is elérték, a kijevi helyszínnek, a magyar nagykövetségnek is költöznie kellett, méghozzá a csaknem 500 kilométerrel nyugatabbra fekvő Lviv-be. Így a kijevi helyszín helyett Lviv-ben lehet külképviseleten szavazni. Ez a voksolni kívánók számában egyelőre nem hozott jelentős változást, hiszen pár nappal a háború kitörése előtt, február 22-én az NVI adatai szerint Kijevben kilencen voltak a névjegyzékben, míg most, a friss adat szerint Lviv-ben hatan vannak. |
Személyesen vagy levélben
A külföldön élő magyarok tehát befolyásolhatják szavazatukkal az április 3-i választás eredményét, de nem egyenlő esélyekkel indulnak. A magyar választójogi törvény megkülönbözteti őket aszerint, hogy van-e magyarországi lakóhelyük vagy sem. Ha van, akkor két lehetőség közül választhatnak: vagy hazajönnek a választás napjára és a lakóhelyük szerinti választókerületben voksolnak, vagy az adott országban külképviseleti szavazásra kijelölt ponton adják le a szavazatukat (szavazópont nem csak nagykövetség vagy konzulátus lehet, mert jelöltek ki például e célra kulturális központot és szállodát is).
A külképviseleti szavazás ugyanakkor jelentős korlátozásokkal is jár. Nem lehet például mozgóurnával szavazni, ami nehezítheti a fogyatékossággal élők vagy az idősek dolgát. Lehetnek, akik a megadott helyszínektől több száz kilométerre, vagy akár olyan országban élnek, ahol nincs is kijelölt szavazóhelyiség.
Azok a külföldön élő magyarok, akiknek nincs magyarországi lakcíme, könnyebben, személyes megjelenés és utazás nélkül is szavazhatnak: levélben.
Ennek azonban ára van: lakóhely híján egyéni képviselőjelöltre nem, csak pártlistára adhatják le a voksukat. Ebbe, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező szavazók népes táborába tartoznak például a 2010-ben kormányt alakító Fidesz-KDNP egyik első intézkedése, a kettős állampolgárság bevezetése révén, könnyített honosítással állampolgársághoz jutott külhoni magyarok. Persze a Berlinben, Londonban vagy Madridban élő magyarok is megtehetnék, hogy lemondanak magyarországi lakcímükről, és akkor ők is levélben szavazhatnának, nem kellene utazniuk. Ám többségük nem akarja feladni itthoni lakcímét - akár praktikus okokból, akár azért, mert például lakáshitelük van, mert ez esetben a szabályok ezt nem is engedik.
37 ezren már jelentkeztek
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint március 13-ig 37083-an vetették fel magukat a külképviseleti névjegyzékbe, hogy a 97 ország 145 helyszínének valamelyikén szavazhassanak majd, de ez a szám még nőni fog, mert a jelentkezési határidő március 25-e (az utóbbi három hétben a jelentkezők száma egyébként megduplázódott, mert február 22-én még csak 18302-en voltak a névjegyzékben). Eddig a legtöbben, 4241-en Londonban regisztráltak, és három városban vannak kétezer felett: München, Stuttgart, Hága, de majdnem kétezeren jöttek már össze a svájci Bernben is.
Ezer feletti jelentkező van eddig Brüsszelben, Koppenhágában, Berlinben, Düsseldorfban és Csíkszeredán. A legkevesebben a szlovákiai Besztercebányán akarnak szavazni, ott eddig két jelentkező volt (igaz, Szlovákiában 3 helyszínen is lehet majd voksolni). A lista vége felé van négy jelentkezővel a közép-afrikai Angola, de a legkevesebben érdeklődő Kambodzsában van: itt eddig egyetlen magyar jelezte, hogy voksolna. (Az összes ország minden külképviseleti szavazási helyszínét tartalmazó, teljes listát cikkünk végén böngészhetik.)
A külképviseletinél a levélszavazás sokkal népszerűbb: itt a jelentkezés március 9-én lejárt, így az NVI március 13-i adatai véglegesnek tekinthetők, eszerint levélben 456584 fő szavazna. Összehasonlításul: a 2018-as parlamenti választáson 58310 embert vetette fel magát a külképviseleti névjegyzékbe, közülük csaknem 52 ezer el is ment szavazni. Egy nagységrenddel több, 378449 név szerepelt viszont 2018-ban a levélben szavazó külhoniak névjegyzékében, akik végül 225 ezer érvényes szavazatot adtak le. Négy éve külképviseleten a legtöbben, 8248-an Londonban voksoltak. Ez nem meglepő, hiszen
a legtöbb kivándorolt magyar Nagy-Britanniában él: most körülbelül 200 ezren lehetnek.
Ehhez képest egyelőre kevesen, valamivel több, mint négyezren jelentkeztek be ott a névjegyzékbe, vagyis eddig ennyien döntöttek úgy, hogy április 3-án nem utaznak haza választani, hanem Londonban, Edinburghban vagy Manchesterben adják le voksukat. Távolságtól függően a három nagyváros valamelyikéig eljutni, majd a kijelölt szavazóhelyiséget megtalálni 4-6, de akár 8 órás program is lehet, nem beszélve a több tízezer forintos utazási költségről. Ezt pedig nem mindenki engedheti meg magának.
Más ország, több lehetőség
Ha a külképviseleteken voksoló kivándorolt magyarok több helyen is szavazhatnának, nagyobb lenne a hajlandóság, több lenne a jelentkező is. Nem véletlenül indult korábban civil kezdeményezés a nagy-britanniai magyarok körében azzal a céllal, hogy a kijelölt háromnál jóval több, összesen 15 szavazópontot létesítsenek a választási szervek. Több, mint nyolcezren írták alá “Az Angliai magyarok a 2022-es kormányváltásért” csoport ezt követelő petícióját, ám sem a jogalkotó, sem az NVI nem mozdult meg, hogy a kivándorolt magyarok kedvére tegyen ebben. Januárban az NVI elnöke, Nagy Attila egyértelművé tette, hogy bár érkezett ilyen igény, sem Németországban, sem Nagy-Britanniában nem lesz több szavazóhelyiség.
Lehet, hogy más a szabályozás, vagy több pénzt áldoznak egy választásra, mint mi a mostani 20 milliárd forintnál, mindenesetre más országok nagyvonalúbbak a külföldi szavazóhelyiségek kijelölésénél. A 2020-as román választások alkalmával például a külföldön élő románoknak az előzetes regisztráció után mindenhol nyitottak szavazóhelyiséget, ahol 100-nál többen jelentkeztek, így például Németországban a román választók 50 városban, 80 helyszínen voksolhattak. Vagy tavaly, a bolgár választáson a magyarhoz hasonlóan népes nagy-britanniai bolgár diaszpóra 135 helyen adhatta le szavazatát. A kivándorolt magyaroknak ehhez képest be kell érniük öt németországi és három nagy-britanniai helyszínnel.
Eléggé kormánykritikusak
Vajon miért söpörte le eddig a Fidesz a könnyítéseket célzó – pontosabban a külföldön élő magyar választók közötti diszkriminatív különbségtétel csökkentésére irányuló – szándékokat? Jó okunk van feltételezni, hogy részint önös érdekből – legalábbis erre következtethetünk a hvg.hu-n is részletesen bemutatott, a 21 Kutatóintézet által nemrég készített tanulmányból. Azt eddig is tudtuk, hogy a javarészt könnyített honosítási eljárásban magyar állampolgárságot szerzett külhoni magyarok többsége a Fidesz-KDNP-re szavaz (2018-ban a külhoni levélvoksok 95,3 százalékát kapta a Fidesz-KDNP listája), míg a friss kutatásból kiderül, hogy a javarészt Nyugat-Európában élő kivándorolt magyarok relatív többsége erősen kormánykritikus, ellenzéki szavazó.
A tanulmányban ismertetett kalkuláció alátámasztja, hogy nem jogi, hanem politikai akadálya lehet annak, hogy a kivándorolt magyarok választási részvételi lehetősége jelenleg nehezített. Közülük jelen feltételek mellett a becslések szerint csak minden ötödik, körülbelül 80 ezer ember mehet el szavazni április 3-án, de a külföldön élők 55 százaléka biztosan elmenne, ha az utazási idő egy óránál kevesebb lenne és még több, 70 százalékuk voksolna, ha lenne online szavazási lehetőség. Ráadásul a kutatásból az is kiderül, hogy
a külföldön élők csupán 12 százaléka szavazna biztosan a Fidesz-KNDP-re, míg az ellenzék esetében 43 százalék volna ez az arány.
Így az elemzés szerint elképzelhető, hogy a szigorú szabályozás oka, hogy a szoros versenyt ígérő billegő választókerületekben akár a külképviseleti szavazatokon múlhat a végeredmény.
Online szavazás esetén például már nem 80 ezren, hanem 230 ezren vennének részt a választáson, a 150 ezres többlet nagy része pedig az ellenzéki szavazatszámnál jelenne meg: az ellenzék mintegy 75 ezerrel több hozzáadott voksra számíthatna, mint a Fidesz. Ez a választókerületenként 700-800 extra ellenzéki szavazat pedig a 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátora szerint akár 9-14 körzet sorsát is befolyásolhatná szoros versenynél, ami már jelentősen növelné az ellenzék esélyét a kormányváltásra.
Állampolgári mobilitási akció |
Ha már több szavazóhelyiséget nem nyitnak a választási szervek, a kivándorolt magyarok más úton-módon igyekeznek segíteni saját magukon, hogy minél többen élhessenek a választójogukkal, ne legyen ennek akadálya az utazás vagy annak költsége. A Diaspora Aid nevű nagy-britanniai civil kezdeményezés például pénzt gyűjtött és ebből segít eljutni a szavazni kívánóknak – politikai hovatartozástól függetlenül – a sokszor több száz kilométerre eső három nagy-britanniai "szavazóváros" egyikébe. Az egyik alapító, az egykori BBC-s újságíró, kommunikációs szakember Láng Balázs a hvg.hu-nak elmondta: lezárult a gyűjtés, 19 ezer font jött össze erre a célra. Láng szerint erre azért van szükség, mert “rengeteg angliai magyar minimálbérért dolgozik gyárak mélyén”, és másképp nem tudna elutazni szavazni. A mindössze három nagy-britanniai szavazópont elégtelenségét azzal érzékeltette, hogy az olyan, mintha “minden pécsi csak Budapesten szavazhatna”. Arról is beszélt, hogy ők nem “buszoztatnak”, hanem ez egy “mobilitási akció”, és ők, a civilek valójában a kormány, a választási szervek helyett dolgoznak azért, hogy minél többen élhessenek a választójogukkal. Láng megjegyezte: az első nap máris százan regisztráltak, ebben van saját szervezésű busszal szavazó társaság is.Egy másik, már kifejezetten az ellenzéki miniszterelnök-jelölt Márki-Zay Péterhez köthető kezdeményezés pedig Nagy-Britannián belül telekocsi-járatot szervez a szavazáshoz, illetve másokat pedig ahhoz segít hozzá, hogy közösen egy repülővel hazajöhessenek Londonból Magyarországra szavazni április 3-án. |
