Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Brüsszelben mindenki idegesebb volt a szokásosnál – mondta Orbán Viktor péntek reggeli Kossuth rádiós interjújában az uniós csúcsról. A miniszterelnök szerint mindenki bajban van, és valami megoldást kellene találni. A józan ész azonban egyre nagyobb teret nyer a miniszterelnök szerint: van egy háború, amit el sem szabadott volna kezdeni, következményei között van rengeteg élet kioltása, és gazdasági következményei is vannak – mondta. A megoldás a tárgyalás, azonban sokan arra játszanak, hogy a háborút végig kell vinni, valakinek győznie kell, azonban ez azt jelentené, hogy hosszan lesz még háború. Orbán arra számít, hogy erősödni fog a békepártiak hangja egész Európában, Magyarországon pedig józan emberek élnek, itt eddig is ez volt.
Brüsszel és a pénz viszonya kaotikus, ha ők mondanak egy számot, hogy az valóban annyi pénzt jelent-e, arra senki ne vegyen mérget – jelentette ki Orbán Ukrajna támogatásával kapcsolatban. Három nagy kiadás körvonalazódik Ukrajnával kapcsolatban, ezeket a Nyugatnak kell finanszírozni. Az egyik a háború költségei, fegyverek, eszközök. Erre az EU-nak van pénzügyi kerete, ez benne van a költségvetésben, ehhez a tagállamoknak nem kell újra befizetni, ez 9 milliárd euró körül van. A másik nagy tétel az újjáépítés kérdése Orbán szerint. Azonban ezek szerinte beláthatatlanul nagy számok, ha az európai országok ebben részt akarnak venni. A harmadik csoport az Ukrajna jelenlegi működéséhez szükséges pénz, a miniszterelnök szerint ugyanis Ukrajna működséképtelen állam, már a háború előtt is az volt. Ezutóbbi összeg havonta 5 milliárd euró lenne, ez hatalmas pénz, az a kérdés, hogy ezt ki adja oda, hogyan osszák el a terheket az EU és az USA között. Kérdés, hogy akar-e ebben mindenki részt venni, vagy sem, erről Orbán szerint a magyaroknak is döntenie kell.
Energiával kapcsolatban két kérdés van: van-e, és ha van, mennyibe kerül – véli a miniszterelnök. Két ötlet van a hiányzó mennyiség pótlására: fogyasszunk kevesebbet, és hozzunk be máshonnan, helyettesítsük az orosz gázt. Ennek azonban Orbán szerint fizikai akadályai vannak. A miniszterelnök szerint mindenki megpróbálja az unió szorult helyzetét kihasználni, a magas árakkal szemben az a megoldás, hogy ha minél több gázt hoznak Európába, ez le fogja vinni az árakat. Nyáron kell betárolni, feltölteni a tározókat, azonban amikor a télen kiürülnek a tárolók, akkor tavasszal ismét fölfelé fognak menni az árak – mondta Orbán. Magyarország helyzetéről azt mondta, olyan szerződéseket kötöttek, amik garantálják, hogy a gázellátás rendben lesz. Ezeket a szerződéseket az oroszokkal kötötték.
Az Északi Áramlat elleni merényleteket Orbán terrorista akciónak nevezte, azt mondta, nem fogják engedni, hogy a déli vezetékekkel ez történjen, erre a szerbekkel is megállapodás van.
Az orosz gáz ára is az európai tőzsdei árakkal van összekötve, így ha az EU-s gáz ára elugrik, az hatással van az orosz gázra is – mondta Orbán.
Magyarország ügyesebb a gázbeszerzésben önállóan, mint másokkal közösen, ezt a képességünket egy reménybeli közös képességért cserébe nem fogjuk lecserélni – mondta a közös, uniós gázbeszerzésről Orbán. Szerinte a közös gázbeszerzésnek önkéntesnek kell lennie, nem kötelezőnek. Magyarország ezt elérte, ez nekünk így elfogadható. Ma azért magas az energia és a gáz ára, mert szankciókat vezettünk be, szankciós felárat fizetünk, de Magyarország igyekszik kihúzni magát a rossz döntések alól, azonban közös piacon vagyunk, ha az EU-ban romlik a helyzet, elér minket is – mondta a miniszterelnök.
Azt hittük, hogy az energiaszankciók hatnak az oroszokra. Ástunk egy vermet az oroszoknak, mi estünk bele, az Unió viszont ásna tovább, a magyarok kimásznának, ezért kerülünk szembe Brüsszellel – véli Orbán. A miniszterelnök azt mondja, a háttérben rengeteg pénz is mozog, sok a spekuláns, nehéz érteni, ki, mit, miért mond. Minden országban vannak szerinte extraprofitra játszó spekulánsok, a hangulat emiatt ködös, rosszkedvű.
Az uniós gázelosztási tervről a miniszterelnök azt mondta, minden alkalommal sikerült elérnie, hogy ez is önkéntes legyen. Orbán nincs ellene az ilyen szerződéseknek, nekünk is van ilyen a szerbekkel, de ne legyen kötelező. Magyarország tározói tele vannak, más erre viszont nem volt képes, mert támogatta a szankciókat. Ha kifogy a gáza, és kötelezően adni, kell, abból nem kérünk. Közös lónak túros a háta – mondta. A miniszterelnök állítja: azt tanulta, mindig legyen gyanakvó, ahogy bonyolódnak a javaslatok, próbálja mindig visszafejteni. Bonyolult javaslatok jönnek, ezeket a saját elemzőivel boncolgatja, és nagyvállalalati érdekeket fedez fel. Ami kötelező az Európai Unióban, az általában rossz a magyaroknak – mondta a miniszterelnök.
Annak a belátása hozhat változást, hogy a szankciók magasabb energiaárhoz vezetnek – jelentette ki. Magyarországon szankciós infláció van, Európa nagy része is ezt nyögi a miniszterelnök szerint, a közvetlen összefüggés a magas árak és a háború között tagadhatatlan. Ilyenek az élelmiszerárak is, ahol például a szállítás ára miatt ugranak az árak, de a műtrágya miatt is magasak.
"Ha holnap egy varázstündér megszüntetné a háborút, az infláció a felére csökkenne"
– mondta Orbán.
Mindenki veszélyben van, ezért volt fontos a nemzeti konzultáció. A kormánynak Orbán szerint mindenképpen el kell érnie, hogy '23 végére az infláció egy számjegyű legyen. A cégek szerinte úgy vannak veszélyben, hogy romlik a versenyképességük a magas árak miatt. A cégeket azért kell megmentenünk, hogy ne legyen Magyarországon munkanélküliség, ezért vannak árstopok, rezsivédelem,
ezért döntenek arról is, hogy központilag árszabályozott termékek listáját újabbakkal bővítsék.
Nehéz döntést is hoztak a kormányülésen, ezzel a kkv-kat védik a magas kamatoktól, kamatstopot húznak,
7,7-8% körüli kamatszintet határozott meg a kkv-k hiteleinél a kormány.
A különbözetet pedig a bankoknak kell állniuk – mondta a miniszterelnök. Szerinte sem jó dolog, amikor be kell avatkoznia a kormánynak a piac működésébe, de a nagy baj elkerülése érdekében meg kell tenni ezt. A miniszterelnök elmondása szerint
a júniusi szinten kellett meghúzniuk a kamatplafont, és legalább fél évig meg is fogják ezt tartani.
Indítottak gyármentő programokat is, olyan beruházásokat támogatnak, amivel energiatakarékossági beruházásokat indíthatnak el. Orbán az interjút azzal zárta, "minden fiókjukban" vannak tervek a gazdaság megmentésére.
