Jogaikat követelő tanárok
Egyre erősödik a tanárok, diákok, szülők tiltakozása, miután az oktatási kormányzat drasztikus lépésekkel próbálja megtörni a jogaikért kiálló pedagógusok ellenállását. Az iskolai akciók összérnek, a mozgalom már az ország mind több részére kiterjed. Kövesse cikksorozatunkban a friss híreket, riportokat, interjúkat, elemzéseket.
Elsősorban a megélhetési kérdésektől tartanak a magyarok – derült ki a Policy Solutions és a Závech Research közös, reprezentatív problématérképéből. A Policy Solutions friss kiadványában azt járta körül, hogyan vélekednek a magyarok a közszolgáltatások színvonaláról, milyen változásokat tapasztaltak ezek minőségében az Orbán-kormányok elmúlt 12 évében. Sőt: arról is kérdezték őket, hogyan lehetne szerintük ezeken a szolgáltatásokon javítani.
A kutatás szerint a magyarok problématérképének élén nincs változás a 2021-ben mért adatokhoz képest: a válaszadók közül a legtöbben (43 százalék) a legjobban a megélhetésük magas költségeitől tartanak. Ezt az alacsony fizetések problémája követte, az egészségügyi ellátás alacsony színvonala csak a képzeletbeli dobogó harmadik helyére fért be, a válaszadók 28 százaléka sorolta a három leginkább kezelendő probléma közé. A negyedik helyen pedig ugyanúgy a korrupció áll, mint tavaly ilyenkor.
A magyar társadalom problémái ugyanakkor pártpreferenciától függetlenül ugyanazok: a fideszesek és ellenzékiek szerint is a megélhetés, az alacsony fizetések és az egészségügy az ország legégetőbb kérdései.
Érdekes azonban, hogy a kormány által minden létező felületen agyonsulykolt problémák sereghajtók a listán: a bevándorlás, és a „homoszexuális propagandával” való riogatás nemhogy az ellenzékiek, de a kormánypártiak körében sem fért be a top tíz legfontosabb probléma közé sem. Igaz azonban, hogy a kutatás készítői nem kérdeztek a kormány legfrissebb slágertémáiról, az Európai Unió szankciós politikájáról, valamint az EU-s támogatások visszatartásáról sem.
A közszolgáltatások közül az egészségügy minőségéről a legrosszabb a magyarok véleménye: a megkérdezettek ötven százaléka gondolja úgy, hogy az egészségügyi ellátórendszer rossz színvonalon működik jelenleg. Azonban nem sokkal jobb a szociális ellátórendszer és a közoktatás minőségének megítélése sem, viszont utóbbi a magyarok szerint nem tartozik a különösen fontos kérdések közé: a közoktatás csupán a megkérdezettek 11 százalékánál került a legfontosabb három probléma közé annak ellenére is, hogy az utóbbi hónapok a tanárok és diákok tüntetéseitől, élőláncaitól, polgári engedetlenségeitől voltak hangosak.
Azonban abban a kutatás alapján úgy fest, egyetértés van, hogy az elmúlt 12 évben messze az egészségügy színvonala romlott a leginkább, ezt a megkérdezettek 48 százaléka gondolja így. A kutatás azt is kimutatta, hogy 2010 óta a magyarok szerint az egészségügy mellett a közoktatás és a szociális ellátórendszer színvonala romlott leginkább.
De mi a baj az egészségüggyel? Az átlag magyar szerint – legyen fideszes, vagy ellenzéki – a legnagyobb probléma, hogy kevés az egészségügyi dolgozó, de a bajok dobogójára felkerültek a túl hosszú kórházi várólisták is. A válaszadók hét százaléka emelte ki, hogy túlterheltek és nincsenek megfizetve az egészségügyben dolgozók, az ágazat pedig jelentős finanszírozási problémákkal küzd, mert az állam nem fordít elegendő forrást az egészségügyre. Az ellenzékiek viszont egy olyan problémát emeltek ki második legfontosabbként a kevés egészségügyi dolgozó után, ami a kormánypárti válaszadóknál hátrébb, csupán az ötödik helyen volt a bajok sorában: a kórházak fizikai állapotát.
A magyarok szerint ezeket a problémákat lehetne kezelni: 79 százalék szerint a társadalombiztosításnak fizetnie kellene a magánegészségügyi ellátást akkor is, ha az állami egészségügy nem tudja a betegeknek rövid időn biztosítania diagnózist, vagy a kezelést. Ugyancsak 79 százalék támogatja az ápolók bérrendezését is, a többség szerint az ő bérüket az orvosok fizetésének hatvan százalékára kellene emelni rövid időn belül.
Viszont lehangoló statisztika, hogy a magyarok 77 százaléka meg van győződve arról, hogy aki ma Magyarországon valóban meg szeretne gyógyulni, annak a magánegészségügy felé kell fordulnia.
Az oktatás legnagyobb problémáit a magyarok – pártpreferenciától függetlenül – a pedagógustársadalom elöregedésében és az ebből fakadó tanárhiányban látják. 18 százalék szerint azonban az az igazi nehézség, hogy a tanárok túlterheltek és nincsenek rendesen megfizetve, azonban sokan gondolják azt, hogy az oktatás problémáit a tananyag mennyisége és elavultsága okozza.
Ahogy az egészségügynél, úgy az oktatásnál is vannak azonban megoldási javaslatok: a megkérdezettek 79 százaléka támogatja a szabad tankönyvválasztás lehetőségét a tanároknak, és hasonlóan sokan támogatnák, hogy a hátrányos helyzetű térségekben oktató tanároknak magasabb bért utaljon ki az állam. Sőt: a megkérdezettek 77 százaléka még azzal is egyetértene, ha az orvosok fizetésemeléséhez hasonló méretű pedagógus béremelést is bevezetne azonnal az állam.
Kifejezetten baloldali álláspontot képviselnek a magyarok a szociális kérdésekkel kapcsolatban: kiemelten nagy a támogatottsága azoknak a jóléti intézkedéseknek, amik közvetlenül érintik az emberek jelentős részét, valamint az energiaválsággal összefüggő kérdések. Ilyen például a rezsicsökkentés, vagy a lakások, házak szigetelése, korszerűsítése, a bérlakásfelújítás, vagy a közművek feltétel nélküli biztosítása.
Szeptemberben, amikor a kutatás készült, a legnépszerűbb vizsgált intézkedés maga a rezsicsökkentés volt, ezzel a megkérdezettek 85 százaléka értett egyet. Hasonló támogatottsága lenne egy olyan kormányzati programnak, amivel a kormány az állami és az önkormányzati bérlakások építését, illetve felújítását támogatná.
Abban azonban különbség van a kormánypárti és ellenzéki magyarok között, hogy ki hogyan kezelné az energiaválságot. Míg a fideszesek változatlanul a rezsicsökkentés és a benzinárstop meghosszabbításában hisznek, az ellenzéki oldalon leginkább a kiszolgáltatott társadalmi csoportokat védő intézkedések, például a szociális szférában dolgozók béremelése, valamint a beteg, vagy fogyatékkal élő hozzátartozójukat ápolók munkaviszonyának elismerése élvez elsőbbséget. Az ellenzékiek többsége fűtési szezonban kikapcsoltatná a közműveket, a hajléktalanszállókat és melegedőket pedig kibővítené.
A Policy Solutions friss kutatásában rákérdezett az önkormányzati, valamint a magánszektorban lévő szolgáltatások állami tulajdonba kerülésére is. Ebben a kérdésben megosztott a társadalom: a magyarok szűk többsége egyetért azzal, ha a kormányzat államosítja például a víziközmű-cégeket, azonban 40 százalék szerint nem támogatható ez az intézkedés. Az korántsem meglepő, hogy ezt elsősorban a kormánypárti szavazók tudnák támogatni.
Külön kérdés volt a kutatásban a Vodafone felvásárlása. A társadalom 48 százaléka szerint nem támogatható, hogy a 4iG állami segítséggel vásárolta fel a telekommunikációs céget a gazdasági válság közepén, azonban a megkérdezettek 43 százaléka jó lépésnek tartja a felvásárlást.
