Lengyel Tibor
Lengyel Tibor
Tetszett a cikk?

Mint a forró krumplit, úgy dobják el maguktól az elvileg illetékes szervek a kormányzati konzultáció vizsgálatát: a Reklámszövetség homokba dugta a fejét, a választási bizottság elutasította az ezzel kapcsolatos kifogást, és a Kúria is úgy döntött, inkább nem foglalkozik vele. Pedig az ilyen propagandaakciók a strasbourgi emberi jogi bíróság szerint sértik az állam politikai semlegességét. Hamarosan ez a konkrét ügy is ott köt majd ki.

Miközben a kormányzat arra törekszik, hogy minél inkább megnyújtsa a nemzeti konzultációt – amely a határidő-hosszabbítás után most csütörtökön ér véget – mások ellenkezőleg vannak vele: a lehető leghamarabb leráznák magukról ennek terhét. Az utóbbi időben számos szervezet, intézmény kénytelen-kelletlen foglalkozott ugyan a kormányzat legújabb akciójával, de

kivétel nélkül mind arra jutottak, hogy nincs itt semmi látnivaló, illetve ha mégis van, az nem tartozik rájuk: előbb a Reklámszövetség, aztán a Nemzeti Választási Iroda, majd a Kúria is.

A Reklámszövetség ezzel az indoklással nem vizsgálja a kormány bombás hirdetését: Nem. De igen. De nem.

Nem indít vizsgálatot a Reklámszövetség a kormány nemzeti konzultációt népszerűsítő bombás hirdetései miatt. A szervezet először azzal indokolt, hogy ezek politikai hirdetések, majd a társadalmi célúként feladott hirdetésekről is megállapította, hogy azok valójában politikaiak, így nem tud mit tenni, egyébként mindegy is, mert a Reklámetikai Kódex a kormányra úgysem vonatkozik.

Bár a most éppen Brüsszel ellen hangoló nemzeti konzultáció már sokadik a hasonló, közpénzből fizetett, gyakran hazugságokra és erős csúsztatásokra épülő kampányok sorában, talán ennyiféle szervezet ilyen rövid időn még nem igyekezett ilyen látványosan szabadulni annak a felelősségétől, hogy véleményt, netán jogi állásfoglalást mondjon a kormányzati konzultációról.

“Sok szó esik most az EU-s pénzek okán jogállamisági kérdésekről, és jogállamisági szempontból fontos jelenség a nemzeti konzultáció, amely nemcsak alkalmas a választók befolyásolására, hanem ez a fő célja, mivel ez két választás közötti pártpolitikai kampánytevékenység, amit ráadásul az állam végez az adófizetők pénzéből” – ez már Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő véleménye.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő
hvg.hu

Hadházy a hvg.hu-nak azt mondta: “milliárdokkal tömi ki a kormány a konzultációs hirdetések révén a hozzá lojális és többségében állami reklámok nélkül életképtelen sajtót, valamint juttatja busás haszonhoz az udvari beszállító cégeket”. De ennél is nagyobb bajnak tartja, hogy hiába van még messze a következő választás,

a konzultációk olyan, a választói akarat befolyásolására alkalmas akciók, amelyek sértik az állami szervek politikai semlegességének elvét, márpedig az ilyesmit a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kifejezetten tiltja, és ítéletei szerint a szabad választáshoz való jog megsértésének tartja.

Ezért is próbált a konzultáció ellen Hadházy Ákos a jog eszközével fellépni. A képviselő és a tavaszi választási kampány idején Pécsett a kormány plakátjait átfestő jogász-jogvédő Heindl Péter november 23-án közösen fordultak kifogással a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) kérve, hogy a “brüsszeli szankciók” elleni, jelenleg is zajló nemzeti konzultációról foglaljon állást a testület.

Demagógiában és politikai károkozásban is szintet lép Orbán az új nemzeti konzultációval

Az EU-s szankciók és az energiaárak elleni legújabb nemzeti konzultáció túllép az eddigi, belpiacos hergeléseken. Ez, a Magyarország által is megszavazott szankciók elutasításáról, az EU egységének immár nyíltan vállalt bomlasztásáról szól - pont a Kreml szándékai szerint. Ám a közpénzmilliárdokat elégető propagandaakcióval "sallereket" is gyűjthetünk Brüsszeltől, ami rosszabbkor nem is jöhetne.

Hadházy és Heindl a kifogásukban amellett érveltek, hogy a konzultáció és annak kampánya az állami szerveknek olyan fizetett politikai reklámtevékenysége, amely a választók véleményalkotását és így a következő, a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati összevont választás eredményét is befolyásolni kívánja, ami álláspontjuk szerint jogsértő, és az NVB-nek fel kellene ez ellen lépnie.

Az NVB azonban nem így látta, beadványukat december 5-én érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A bizottság megállapította, hogy bár a konzultációs kampány “alkalmas lehet a választói akarat befolyásolására”, kampánytevékenységként “nem értelmezhető”, mert a kampányidőszak csak a választást megelőző 50. napon indul, és az NVB csak azon az időintervallumon belül jogosult eljárni.

Reviczky Zsolt

Hadházy és Heindl ezután felülvizsgálati kérelemmel élt a döntés ellen a Kúriánál. A Kúria azonban december 12-i határozatával helybenhagyta az NVB elutasító határozatát. Azt a Kúria is elismerte, hogy a konzultáció “kihatással lehet a következő választás eredményére”, ám “választás, illetve választási kampány hiányában a politikai tevékenység választási tevékenységként nem értelmezhető”, emiatt az NVB-nek nem volt hatásköre eljárni. Sőt,

a Kúria döntése megállapítja: az NVB éppen azzal sértett volna jogszabályt, ha a kérelmezők kifogását hatáskör hiányában bírálta volna el.

Magyarán az NVB és a Kúria sem vitatta, hogy a nemzeti konzultáció kampánytevékenységként “működik”, vagyis befolyásolhatja a választói akaratot, mégsem azonosítható ekként, mert éppen nincs hivatalosan kampány. Ugyanebből következik az érvelésük szerint, hogy az NVB-nek nincs is hatásköre lépni, más szerv pedig nem jogosult erre, vagyis nincs mit tenni, a kör bezárult.

Nem bűncselekmény a nemzeti konzultációk meghekkelése, megszüntették a nyomozást

Mivel nem bűncselekmény, a rendőrség megszüntette az eljárást a kormány online nemzeti konzultációját 2020-ban, majd 2021-ben is meghekkelő robotprogram ügyében – tudta meg a hvg.hu. Lapunk azt is bizonyította, hogy a jelenleg zajló online konzultáció is becsapható, átverhető.

“A Kúria döntése ellen az Alkotmánybírósághoz fordulunk, és bár nem számítunk tőlük sem másra, ezzel kimerítjük a hazai jogi lehetőségeket, ami után az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulunk" – mondta a további lépésekről a hvg.hu-nak Hadházy Ákos. Hozzátette: az emberi jogi bíróság volt az, amelynek egyik precedensértékű ítéletét is idézték beadványaikban, ez pedig kimondta, hogy az állami szervek politikai semlegessége feltétele az állampolgárok szabad választójoga biztosításának.

Az ügy egy régóta fennálló jogi anomáliára is rávilágít: a választási szervek csak a hivatalos kampányban történt jogsértéseket vizsgálhatják, miközben a kampány csak papíron a törvényi 50 nap. Valójában évtizedek óta gyakorlat, hogy az éles politikai kampányt szinte minden szereplő már akár fél évvel korábban megkezdi, csak nem kampánynak, hanem mozgósító, tájékoztató vagy aláírásgyűjtő akciónak hívja, így az ezekre költött pénzt sem kell a kampányköltések közt elszámolni.

Régen minden jobb volt?

Régóta megfigyelhető, hogy nem minden kampány, ami annak látszik. Ugyanakkor korábban a választási szervek még vették a fáradtságot, hogy az 50 napos kampányidőszakon kívüli eseteket is kivizsgálják, megítéljék – nem úgy, mint most az NVB Hadházyék esetében. Persze nem volt korábban sem egységes az álláspontjuk a kérdésben. Amikor például a 2014-es önkormányzati választás idején már jóval az 50 napos kampánystart előtt kikerültek a fővárosi utcákra kormánypárti polgármesterjelöltek plakátjai, a választási iroda úgy foglalt állást: ez nem kampány, hanem az emberek tájékoztatását szolgáló párthirdetés. A hivatalos szervek tanácstalanságát jelezte azonban, hogy ugyanakkor Csongrád településen a helyi választási bizottság szintén vizsgálta a kampányidőszakon kívüli kampánytevékenységet, de ezzel ellentétesen ítélte meg a helyzetet, és elmarasztalta jogsértésért a helyi kormánypárti jelöltet, amiért szórólapjait “idő előtt” dobálták be a postaládákba.

A kampányidőszakon kívüli “lazaság” nem is csoda, hiszen még a hivatalos, 50 napos kampányidőszakban is szinte bármit és bárhol meg lehet tenni. Ennek fő oka, hogy 2010 után a kormánypárti többségű Országgyűlés úgy módosította a szabályokat, hogy mára lényegében eltörölte a kampánycsendet – már csak a szavazás napján, a szavazóhelyiség 150 méteres körzetében tilos a kampányolás, de ez is kijátszható –, a kampánytevékenységre és a politikai hirdetésekre vonatkozó szabályokat pedig teljesen fellazította.

Kenyér helyett cirkusz: kiszámoltuk, mire költhetett volna az állam a nemzeti konzultáció árából

Nagyon konzervatívan becsülve is 10 milliárd forintba kerül az Orbán-kormány szankcióellenes, oroszpárti nemzeti konzultációja. Kiszámoltuk: ugyanebből az összegből rezsitámogatást kaphatnának a tanárok és az iskolák, de ha tényleges népfelhatalmazást akarna a kormány propagandahadjárat helyett, még egy népszavazásra is futná belőle.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Lengyel Tibor Itthon

Idén is könnyen átverhető az online nemzeti konzultáció

Alapvető, filléres biztonsági elemeket sem tartalmaz a nemzeti konzultáció online felülete. Csak az e-mail-címnek kell létezőnek lennie, minden más adat elgépelhető, behazudható. Kipróbáltuk, és Charles Darwin, a 130 éves besenyszögi lakos nevében sikeresen kitöltöttük az ívet. Az eddig visszaérkezett 340 ezer válasz alapján ráadásul úgy tűnik, hiába megy el rá akár 10 milliárd forint, ez a nemzeti konzultáció aligha dönt majd részvételi rekordot.