A polgári kormány a kultúrát nem szűk értelemben veszi, tehát nem csak művészeti alkotásokat, festményeket vagy zenei előadásokat ért rajta, mert a kultúra maga az életmódunk, az észjárásunk - mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Csák János a magyar kultúra napján elhangzott interjúban hangsúlyozta, hogy a világban rengeteg a változás, "nekünk azt kell világosan látnunk, hogy mi az, amit meg akarunk őrizni és mi az, amiben alkalmazkodnunk kell a változásokhoz".

Kiemelte, hogy Brüsszelben a politikai korrektség jegyében bizonyos témákat, eszméket "egyszerűen le akarnak venni az asztalról", ritkán fordul elő az a szó, hogy család vagy nemzet, helyette van egy olyan "kilúgozott felfogás, hogy (...) hagyjuk el a hagyományainkat". Mi magyarok azonban nem ilyenek vagyunk - mondta, hozzátéve: az elmúlt 1100 évben bármilyen viharos is volt a történelmünk, az Isten, család, haza háromszög számunkra a túlélést jelentette. Mert családok nélkül nincs nemzet, nemzet nélkül pedig nincsenek családok. A miniszter rámutatott: a magyar kultúrában az a lényeg, hogy elfogadjuk, "nem az ember a végső ítélő, van nálunk nagyobb erő".

Ezért a kormány mindent megtesz, hogy a családok erősödjenek, és a családon belül a kötődés létrejöhessen, mert aki tud kötődni, az tud nagyobb entitásokhoz is kötődni, így a nemzethez. Nemzetre pedig azért van szükség, mert közös erővel tudjuk biztosítani hazánk békéjét és biztonságát - mondta. A miniszter kifejtette: a kormánynak az a célja, hogy a családoknak több szempontból is kiszámítható jövőképet tudjon nyújtani. Az egyik az, hogy ahol vágynak gyermekre, ott a gyermek születhessen meg, lehetőleg minél előbb, mert akkor van esély arra, hogy második vagy harmadik gyermek is születhessen. A második szempont az, hogy a gyermekvállalás ne legyen anyagi teher. A harmadik pedig az, hogy segítsék azokat a szülőket is, akik otthon szeretnének maradni a gyermekkel és azokat is, akik vissza szeretnének menni dolgozni - mondta.

Csák János az Erasmus ösztöndíjprogramra és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramra kitérve kiemelte, hogy meglátása szerint lesz megegyezés a kormány és az Európai Bizottság között az alapítványi fenntartással működő egyetemek esetében. A miniszter kiemelte: ahogy a távközlési szektorban, az energiaiparban és a bankszektorban végbement változások nyomán e három terület ma már világszínvonalú szolgáltatásokat nyújt idehaza, úgy azt látja, hogy az elmúlt öt évben elkezdődött modellváltás nyomán a felsőoktatási intézményeknél is "óriási javulás van". Mind a publikációk, mind a hazai és külföldi hallgatók számában és különféle nemzetközi rangsorokon is előrelépés történt, mert mind a három területen gyors és előremutató eredmények születtek - sorolta.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra került döntése értelmében nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Ezekről az alapítványokról írta a hvg.hu korábban, hogy nem másra szolgálnak, mint arra, hogy a kormány "egyetemi modellváltás" címszó alatt bebetonozza vele a szellemi és kulturális hátországát.