Néma csend az ukrajnai áldozatokért

Egy perc csendet kértek az ukrajnai háború áldozatainak a civil tüntetésen, mind mondják, azért, mert ez a szabadság színpada, nem tehetik meg, hogy nem emlékeznek, “ez a minimum”.

Karácsony után civil aktivisták és nagy nevek következnek

Misetics Bálint és Zeller Judit aktivisták lépnek a civil menet színpadára, ők a kormány szociálpolitikáját bírálták, illetve olyan országot vízionáltak, amely megtalálja az elnyomás ellenszerét.

Aztán közösen beszélt Molnár Piroska és Iványi Gábor, akik már azelőtt hatalmas tapsot kaptak, hogy megszólaltak volna. A színésznő Ady Endre Intés az őrzőkhöz című versét mondta el, a lelkész pedig azt kérdezte a közönségtől, kívánják-e a sajtószabadságot, a cenzúra eltörlését. A hangos igenekre “Ámen”-nel válaszolt és elmondta, a márciusi ifjak első pontja 175 év alatt sem teljesült. Ezután folytatta a többi ponttal, illetve azok aktualizált formájával és abban bízik, nem kell újabb 175 évet várni arra, hogy haladjon a világ.

Baranyi Krisztina szerint a független önkormányzatok fontos feladata bebizonyítani, hogy “létezik egy másik, szolidáris Magyarország”, amit többek között az ukrán áldozatok, menekültek, városok támogatásával tehetnek meg.

Pikó András is visszatért a 12 ponthoz, felelős minisztériumokat és politikusokat követelt, és kérte álljanak ki a közjóért: a közoktatásért és a közegészségügyért. Úgy gondolja, a magyarok félnek a békétlenségtől, még a saját haragjuktól is, így az elnyomó hatalomnak könnyű dolga van. De ha kell, akár haraggal és békétlenséggel kell visszaszerezni a méltóságot.

“Anyám tüntet” — kezdte aztán a beszédét Törley Katalin lánya, Törley-Havas Sára. A két nő közösen mondott beszédet, amiben az elmúlt tíz év tüntetéseire, a kirúgott kölcseys tanár közszereplővé válására és a polgári engedetlenségre emlékeztek vissza. Ezután felemlegették a reményt adó pillanatokat, a tanárok melletti kiállásokat, és elmondták, újabb tíz év múlva szeretnék, ha nem ugyanez a világ lenne.

Cseh Tamás dallal búcsúzott Karácsony

Le kell dönteni a falakat, hidakat kell helyettük építeni a politika és a civil világ közé, emberek közé, az a dolgom, hogy átadjam ezt a színpadot azoknak, akik nem engednek a 48-ból, éljen a köztársaság, éljen a szabadság, éljen a magyar haza – zárta beszédét a főpolgármester, majd felcsendült Cseh Tamástól a Ten Years After az Ando Drom feldolgozásában.

A velünk élő köztársaságról beszél a főpolgármester

A köztársaságot ugyan száműzték az ország működéséből, de ott van a szabad önkormányzatokban, a tanárok és a diákok mozgalmában, a jogvédők, a civilek, az orvosi kamara küzdelmeiben és az akkumulátorgyárak elleni tiltakozókban – mondta Karácsony.

Karácsony: Budapest köztársaság és az is marad

Ragaszkodunk ahhoz, hogy a család, az család. Ragaszkodunk hozzá, hogy nekünk van egy jobb történetünk. Budapest, miként sok szabad magyar város köztársaság és az is marad.

Lemosná a gyalázatot Karácsony

Ha eddig nem volt elég, tegyünk még a szabadságért. Kezdjük azzal, hogy lemossuk a gyalázatot, mert a sok pávatánc miatt elveszíthetjük az erkölcsi iránytűnket. 1848 nagyszerűsége és tragédiája is abból fakad, hogy Európa népei csak együtt lehetnek szabadok. Aki ma kokárdát hord, annak ki kell mondania, hogy szabadságot és békét Ukrajnának és minden népnek – mondta a főpolgármester.

Petőfi idézetekkel bombázza a kormánypártot Karácsony

Mondják-e egymásnak Kiskőrösön, hogy „itt a próba, az utósó. Nagy próba; Jön az orosz, jön az orosz” – tette fel a kérdést Karácsony Gergely.

Szabadságszerető magyarok, sziasztok – köszönt be Karácsony Gergely

A bizonytalan március közepi időjárással kezdte beszédét a főpolgármester. A tavasz előbb vagy utóbb mindig legyőzi a telet. Egy köztársaság, egy nemzet, egy haza vagyunk – mondta Karácsony.

A Mi Hazánknál Budaházy olyasmi lehet, mint Táncsics. És akkor ott vannak még a belpesti romkocsmatöltelékek...

Kicsi párt, kevés hős - a Mi Hazánk elnöke is Budaházy kiszabadításáért küzdött kicsit március 15. alkalmából. Aztán lassan elért az Északi Áramlathoz, pontosabban annak felrobbantásához, ami szerinte nyilvánvaló terrorista bűncselekmény volt  a német és európai gazdaság ellen. WMégsem büntettek meg érte senkit, mert nem lehet" - utalt “az idegen érdekek“ jelenlétére Toroczkai.

Kisebb kitéről után aztán jött a lényeg: Magyarországon ismét egy nagyhatalom megszállóként viselkedik. Elment a szovjet, és most itt van az amerikai. Petőfiék nem ilyen Magyarországról álmodtak, semmilyen nagyhatalmat nem akartak Magyarországon látni - vezette le mindebből a pártelnök.

Aztán, ha már itt tartott, elmondta azt is, mi lesz (vagy lenne, minden bizonnyak akkor, ha ők hatalomra kerülnek) a jövőben. Ezek szerint új gazdasági terv kell, Magyarországot élelmiszeripari nagyhatalommá kell tenni, fel kell virágoztatni, csak így lehet megakadályozni a fiatalok elvándorlását.

Igen, és még valami: vissza kell venni Budapestet az élettelen, magyartalan, alkalmatlan belpesti romkocsmatöltelékektől.

Ez lenne tehát a terv.