A napirendi javaslat szerint jövő pénteken, március 31-én tartják a zárószavazást az eredetileg 2022 nyarán elfogadott, de decemberben kormányrendelettel teljesen átírt 2023-as költségvetésről, amelyet januárban mégis benyújtottak törvényjavaslat formájában. Igaz, közben a kormány szinte hetenként módosítja a büdzsét saját hatáskörében, legutóbb egy szerda este megjelent határozattal.

Hétfőn, 27-én szavaznak Finnország NATO-csatlakozásáról. Svédországéról csak tárgyalnak a bizottsági jelentések alapján, de a szavazás még a következő, áprilisi ülés előzetes napirendjében sem szerepel. Pedig módosító indítvány nincs, az általános vita lezajlott, tehát csak egyetlen gombnyomás lenne hátra. Erről Gulyás Gergely miniszter azt mondta a csütörtöki kormányinfón, hogy maga sem tudja, mi a halasztás oka, de szerinte „komoly realitása van” annak, hogy a jóváhagyás még idén tavasszal megtörténik.

Az ügy 2022 nyara óta húzódik, a kormány a két országra vonatkozó törvényjavaslatot akkor nyújtotta be. Először hónapokon át kizárólag a parlament túl sok elfoglaltságával indokolták, hogy még nem döntöttek, de a Fidesz februári frakcióülése után kiderült, hogy vannak kifogások. Ezért utazott Stockholmba és Helsinkibe egy parlamenti küldöttség. Az azonban a közelmúltig soha nem merült fel, hogy a két tagjelölt országot eltérően kellene kezelni.

Március 1-jén lezajlott mindkét javaslat általános vitája, a kormánypárti felszólalók teljesen egyformán támogatták mindkettőt. Majd hirtelen mégis kiderült, hogy csak Finnország kap zöld utat, Svédország még nem.

Ez a különbségtétel éppen akkor került először szóba, amikor a választásra készülő Recep Tayyip Erdogan török elnök, akivel Orbán Viktor Ankarában tárgyalt, hasonló megkülönböztetést jelentett be a Svédországgal egykori kurd menekültek miatt fennálló ellentétre hivatkozva.

Az Országgyűlés a jövő heti ülésen ezen kívül egyebek közt tárgyal a 2024-es magyar EU-elnökséggel kapcsolatos törvényjavaslatról, és megvitatja a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal és az ügyészség beszámolóját a 2021-es (tehát még nem az elmúlt évi) munkájáról.

Két új tagot is választanak hétfő délután a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsába. Az ügymenet igen gyors, hiszen a Gazdasági bizottság csak hétfő délelőtti ülésén nevezi meg a két jelöltet – a Bloomberg értesülései szerint egyébként Búza Éváról, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatójáról és a Kovács Zoltánról, a Magyar Posta igazgatóságának egy korábbi tagjáról van szó –, ráadásul egyikük azt a Parragh Biankát váltja, akinek a hatéves mandátuma már most csütörtökön lejár. A hétfői szavazásra azért van szükség, mivel kedden a Monetáris Tanács kamatdöntő ülést tart, így csonka lenne a testület.