Magyarország egy ország, „és kéretik nem gyarmatként tekinteni ránk senkinek a világon” – ezzel reagált az ATV kérdésére Szijjártó Péter az amerikai nagykövet szerdai bejelentésére. Hozzátette: “nincs az a nyomás, amivel minket egy háborúpárti álláspontba bele lehetne préselni".

A külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozata az első hivatalos kormányreakciónak tekinthető, magas szintű megnyilvánulás – elhangzására csaknem egy teljes napot kellett várni, addig meglepően nagy volt a hallgatás David Pressman nagykövet bejelentésére.

A kormány lassan 20 órája hallgat az orosz-magyar bank elleni szankciókról

A kormányközeli nyilvánosságban az Amerika-ellenes hangokat egyelőre nem csavarták lejjebb, de maga a kormány még nem szólalt meg azok után, hogy az Egyesült Államok szankciós listára vett egy részben magyar állami tulajdonú orosz bankot és a vezetőit.

Az amerikai nagykövet szerdán délután közölte, hogy az Egyesült Államok szankció alá vonta a gyakran csak orosz „kémbankként” emlegetett, budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) három felsővezetőjét és magát a pénzintézetet is. Hogy ez mit jelent, itt írtunk.

„Ez nem piszlicsáré ügy, ez csak az első lépés" - Dezső András az amerikai szankciókról a Fülke Extrában

Orbán Viktor és propagandagépezete megtehette volna, hogy változtat az oroszpolitikáján, ehelyett egy háború kellős közepén nekiment a legfőbb katonai szövetségesének. Nem meglepő, hogy az Egyesült Államok befolyásoló ügynökként tekint Orbán Viktorra, a befolyásoló ügynököket pedig kiszorítják - véli szakújságíró kollégánk, Dezső András, aki videós podcastunkban magyarázta el, milyen folyamat kezdetét jelenthetik a Nemzetközi Beruházási Bankra kivetett amerikai szankciók.

Érdekes egyébként, hogy Szijjártó Péter harcias, tiszteletet követelő reakciójának elhangzásakor már jó eséllyel megszületett a hírek szerint ezzel teljesen ellentétes kormánydöntés, ami éppen annak a jele, hogy az amerikai nagykövet bejelentése után az Orbán-kormány politikai visszavonulót fújt.

A Világgazdaság értesülései szerint ugyanis csütörtök délutánra meghozta a kormány azt a döntését, miszerint a bankban való részvétel értelmetlenné vált, ezért visszahívja kormányzati delegáltjait és kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból:

Magyarország kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból

Nem lesz több magyar delegált a lap értesülése szerint.

Szijjártó Péter egyébként csütörtökön egy MTI-híradás szerint békülékeny hangot próbált megütni Lengyelország irányába, miután lengyel kollégája erős politikai jelzéseket küldött a magyar kormánynak. Zbigniew Rau azt mondta, Varsó próbálja meggyőzni magyar partnereit, hogy „új módon tekintsenek az Oroszország felől érkező fenyegetésre”, annak érdekében, hogy „teljességgel kihasználhassuk kapcsolataink lehetőségeit, és elmélyíthessük őket”.

Varsó: A lengyel-magyar kapcsolatokat csak az Oroszország jelentette fenyegetés átértékelésével lehet mélyíteni

A lengyelek felmondanák a NATO és Oroszország közötti kapcsolatokat szabályozó 1997-es alapokmányt.

Éles kritikát fogalmazott meg továbbá a magyar kormány irányába Lengyelország budapesti nagykövete is. Sebastian Kęciek arról beszélt ugyanis – kifejezetten Szijjártót megszólítva –, hogy „ha csak az utóbbi napok eseményeit vesszük, amikor a magyar külügyminiszter Moszkvába, majd Minszkbe látogatott, nehéz pillanatokat okoz ez nekünk".

„Nehéz pillanatokat okoz", hogy Szijjártó Moszkvába jár, mondta a lengyel nagykövet

Sebastian Kęciek arról is beszélt, „meglepő", hogy bár a magyaroknak is megvan a maguk tapasztalata az oroszokkal, mégis máshogy állnak Oroszországhoz, mint a lengyelek.

A nagykövet reakciójára Szijjártó Péter azt mondta az MTI tudósítása szerint egy sajtóeseményen, hogy „nincs az a konfliktus, amely ezt a testvériséget szét tudná bontani vagy felül tudná írni". Hozzátette: „Látszik, hogy kulturált hangnemben tudunk beszélni egymással. Nem minősítgetjük egymást akkor, amikor eltérő megközelítéseket alkalmazunk".