A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon a Kálomista Gábor vezette Megafilm javára döntött az Elkxrtuk-perben. A bíróság azzal érvelt, az „átlagnéző" tisztában van azzal, hogy nem valós eseményeket lát. Hannt megdöbbentette az ítélet.
A Medián vezetője, Hann Endre által indított személyiségi jogi perben a bíróság elsőfokon még Hann javára döntött, sérelmesnek találta a film körüli kommunikációt, ami alkalmas jó hírneve megsértésére. Mindkét fél fellebbezett, Hann azért, hogy magát az Elkxrtuk filmet is személyiségi jogilag aggályosnak nyilvánítsák és az elsőfokon megítélt 1,5 millió forintos sérelemdíj kétszeresét kérte. A másodfokú tárgyaláson ezt a fellebbezést keresetváltoztatásként értelmezte, és alaptalannak találta a bíróság.
A bíróság állásfoglalása szerint három dolgot kellett értékelni:
A bíróság felhozta, hogy korábban Hann Endre maga sem tagadta, hogy közszereplő, illetve hogy politikai kérdésekben önként vállalt szereplései miatt közvetve befolyásolhatja az embereket a véleményét. A bíróság szerint mivel a közgondolkodás aktív alakítója volt évtizedeken át, a személyi megítélése eléri a politikusi szintet, ezért személyiségi jogai is ilyen módon zsugorodnak, fokozott tűrési kötelezettsége van.
A film témája a bíróság szerint a 2006-os események fontosságára tekintettel egyértelműen közügy, azonban világos, hogy az Elkxurtuk csupán egy kitalált játékfilm, a véleménynyilvánítás eszköze.
A bíróságnak azt is meg kellett megállapítania, hogy egy nézőben milyen hatást vált ki a film. A másodfokú ítélet indoklása szerint a néző tudja, hogy nem valós eseményeket lát, hanem fikciót. Ezen pedig az sem változtat, hogy a film elején szerepel a „Megtörtént események alapján” felirat, illetve bejátszanak akkori felvételeket. A bíróság szerint ezek csak izgalmasabbá teszik a filmet. Miután világos, hogy kitalált történetről van szó, fogalmilag kizárt, hogy „a tényleges valósággal összevetett jogsértésként értelmezzék".
A bíróság álláspontja szerint a filmet együtt kell vizsgálni a hozzá tartozó kommunikációval, mert az összhatás miatt kérte a sérelem megállapítását Hann. Ugyanakkor – hiába teszi egyértelművé a filmet reklámozó honlap, hogy az Elkxrtukban szereplő Endrét Hann Endrével kell azonosítani – a bíróság úgy ítélte meg, hogyha a filmbeli ábrázolást nem tekinti jogsértőnek, akkor a film körüli kommunikáció sem lehet az.
Így a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon a Megafilm fellebbezését találta megalapozottnak, és kötelezte Hannt Kálomista Gábor 450 ezer forintos ügyvédi költségeinek megtérítésére, illetve 348 ezer forintos eljárási költség megfizetésére az állam felé. A Fővárosi Ítélőtábla emellett eljárási hibát talált az elsőfokú eljárásban: állásfoglalásuk szerint az elsőfokú ítélet túlterjeszkedett a kereseti kérelmen. Ugyanakkor ez nem indokolja az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, nincs szükség az elsőfokú eljárás megismétlésére.
Hann Endre abszurdnak tartja a bíróság állásfoglalását. A döntés után a hvg.hu-nak azt mondta, „Sok minden megdöbbentett a másodfokú ítéletben, de a leginkább talán az, hogy az Ítélőtábla szerint állítólagos közszereplőként el kell viselnem akár szemenszedett hazugságokat is. Mint például azt, hogy 2006-ban aktívan részt vettem összeesküvésszámba menő politikai bűncselekmények előkészítésében. A bíróság szerint ez annak ellenére a művészi szabadság körébe tartozó fikció, hogy maguk Kálomistáék, a film létrehozói többször írásba is adták, hogy szerintük a filmben szereplő közvélemény-kutató velem, a Mediánt vezető Hann Endrével azonos. Alaposan megnézzük az ítéletet, és ügyvédeimmel döntünk a továbbiakról. Valószínűleg felülvizsgálatért fogunk fordulni a Kúriához.”
A per korábbi tárgyalási napjairól itt írtunk bővebben:
Másodfokon folytatódik az Elk*rtuk-per
Hann Endre és a Kálomista Gábor tulajdonában lévő Megafilm Kiadó Kft. egyaránt fellebbezett az elsőfokú ítélettel szemben. A másodfokú bíróság eljárási hibára hívta fel a figyelmet, ítélet egyelőre nem született. Tavaly szeptemberben kezdődött az Elk*rtukkal kapcsolatos személyiségjogi per, melyben a Medián közvélemény-kutató intézet igazgatója, Hann Endre kifogásolta azt, ahogy filmben, és az ahhoz köthető reklámkommunikációban bemutatták őt.
(Nyitóképünkön Hann Endre látható a korábbi tárgyalásra menet.)
Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
