Most már biztosan nem lehet népszavazást tartani a debreceni akkumulátorgyárról. Csak két leszavazott alkotmánybíró látja az alkotmányos jogok súlyos sérelmét.

Januárban a Momentum helyi önkormányzati politikusa, Mándi László adott be helyi népszavazási kérdést:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek az óránkénti átlagos vízigénye meghaladja a 130 köbméter értéket?”

Ezt a helyi választási bizottság elutasította, majd ezt tette a Debreceni Törvényszék is, amelyhez a párt fordult.

A bíróság szerint ugyanis a kérdés nem egyértelmű. „A választópolgároktól nem elvárható, hogy a kérelmező kérdésében szereplő korlátozás valamennyi hatását átlássák”, tehát hogy „az óránkénti 130 köbméternél nagyobb átlagos vízigényű ipari létesítmények létrehozatalára vonatkozó tilalom milyen konkrét következményekkel, változásokkal járna.”

Ezzel szemben érvelt alkotmányjogi panaszában Mándi László úgy, hogy „a népszavazási kérdés hitelesítésre való alkalmasságát nem befolyásolja, ha a választópolgár nem ismeri előre, hogy a kérdésből következő jogalkotási kötelezettségének az alkotmányos keretek betartásával a jogalkotó pontosan miként tesz eleget”.

Az Alkotmánybíróság többsége ezzel szemben úgy látta: azt az Ab nem ítélheti meg, hogy a Debreceni Törvényszék helyesen látta-e a kérdés egyértelműségét, mert ez nem feladata. A bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést az Ab nem lát, ezért érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a panaszt.

Különvéleményt Szabó Marcel és Schanda Balázs alkotmánybíró adott be. Emlékeztettek rá: a debreceni választási bizottság korábban az LMP azonos szövegű, de 130 helyett 450 köbméteres vízigényről beadott kérdését jóváhagyta – csak aztán az LMP mégsem kezdett aláírásokat gyűjteni –, és erre nincs magyarázat. „Az a jogértelmezés, amely két, nem csupán azonos tárgyú, de lényegileg is ugyanolyan módon megfogalmazott kérdés egyértelműségét homlokegyenest ellenkezően ítéli meg anélkül, hogy érdemi magyarázatot adna az eltérő megítélés jogi indokaira, … szélsőségesen önkényes és nyilvánvalóan alaptörvény-ellenes, mely végeredményben a helyi népszavazáshoz való, Alaptörvényben biztosított jog gyakorlását is teljes mértékben ellehetetleníti.” Ennek alapján „semmilyen, a helyi közügy körébe tartozó kérdésben nem lehetséges helyi népszavazást kezdeményezni, lehetetlenné téve egy Alaptörvényben biztosított jog gyakorlását”. A két alkotmánybíró szerint a panaszt érdemben kellett volna vizsgálni, és a Debreceni Törvényszék végzését meg kellett volna semmisíteni.