A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett, frissen benyújtott törvényjavaslat szerint 10%-kal csökkenteni kell annak az általános iskolának a költségvetési támogatását a több iskolával rendelkező településeken, amelyben a hátrányos helyzetű tanulók aránya több mint 20 százalékponttal alacsonyabb, mint az e törvény hatálybalépésének évében, valamint az azt követő évben indult tanév elején meghatározott átlagos arány azon településen, ahol az általános iskola működik, illetve több mint 15 százalékponttal alacsonyabb, mint az e törvény hatálybalépését követő második évben indult tanév, valamint az azt követő tanévek elején meghatározott átlagos arány az adott településen.

Iskolák átszervezése esetén kötelező lesz vizsgálni – és évente nyomon követni –, hogy „kialakítható-e a hátrányos helyzetű tanulók kiegyenlített, az azonos évfolyamok párhuzamos osztályai közti huszonöt százalékos különbséget meg nem haladó aránya az átszervezéssel érintett nevelési-oktatási intézményben, valamint biztosítható-e a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának folyamatossága”.

A mindössze két oldalas törvényjavaslatban nem határozzák merg, hogy mikor lép hatályba, mert arról és az átmeneti szabályokról külön törvény intézkedik majd. Vagyis egyelőre inkább szimbolikus gesztusról van szó. A bevezető szerint a cél „a hátrányos helyzetű tanulók oktatási eredményeinek javulása, kompetenciafejlesztésének növelése”, mégpedig a „Magyarország által vállalt, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszban, valamint Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében foglalt feltételek teljesítése érdekében”.

Tehát a kormány az Európai Uniónak kívánja megmutatni az előterjesztéssel, hogy teljesíti kötelezettségét, amelynek tárgyalása a két októberi üléshét előzetes napirendjében egyelőre nem szerepel, és amely elfogadása esetén is csak egy külön hatályba léptető törvénnyel válna alkalmazható jogszabállyá.