Megjelent a „lex akkugyár” magyarázó rendelete: az akkugyárakat kizárja, de nemcsak a Dunaferre vonatkozhat

Hatalmas ajtó volt, pedig kiskapunak szánták, de a pontosítás után is még egy elég szélesre tárt kiskapu maradt

– így foglalható össze a sokat bírált és vitatott „lex akkugyár” kormányrendelet azután is, hogy kedden megjelent a részleteket tisztázó, kapcsolódó végrehajtási utasítás Gulyás Gergely miniszteri utasításaként.

Emlékezetes, szeptemberben, a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva született rendelet felpuhította a szennyező, és jogszabályellenesen működő gyárakkal szembeni szankciós gyakorlatot, mivel lehetővé tette, hogy szabálysértés esetén büntetés helyett írásban vállalják, hogy majd megoldják a helyzetet, de addig sem lehet súlyos szankciót kiszabni rájuk, például bezárni az üzemeket.

A rendkívül megengedő új szabályozás ellen civilek, környezetvédő szervezetek tiltakoztak, az LMP és a Párbeszéd pedig jelezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul „a jogsértő akkumulátorgyáraknak biztosított büntetlenség” miatt. Úgy ítélték meg ugyanis, hogy a rendelet az országban gombamód szaporodó akkumulátoripari beruházások számára adna felmentést az előírások betartása alól.

Alig lépett hatályba a Lex Akkugyár, átírják, mert nem is az akksigyáraknak akartak kiskaput nyitni

A már működő kohászati üzemeknek akart kedvezni a kormány a kiskaput nyitó új szabállyal, mindenkinek nem. Az akkugyáraknak meg főleg nem - legalábbis ezt állítja a szaktárca.

Ezután komikus jogalkotási folyamat kezdődött. Először az Energiaügyi Minisztérium közölte, hogy a fenti szabályozás valójában „félrement”, és a napokon belül módosítják is. Arra hivatkoztak, hogy a kormány a már működő kohászati üzemeknek akart csak kedvezni a kiskaput nyitó új szabállyal, mindenkinek nem. Az akkugyáraknak meg főleg nem – hangsúlyozták.

Ugyanezt állította a szeptember 28-i kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, amikor a hvg.hu arról kérdezte, hogy miért nem változtattak az ígéret ellenére még a túlságosan tág szabályon. A miniszter jelezte: az új lehetőség kizárólag a működő kohászati üzemekre szabott, és ebből is csak egy van, a nemrég új, indiai-brit tulajdonoshoz került Dunaferr.

Gulyás jelezte: „a Dunaferr túlélése a cél, az ott dolgozók megélhetése és munkája, a kormány pedig úgy döntött, hogy meg kell menteni”. Ha az üzem bezár, akkor szerinte az újraindítás 150 milliárd forintba kerülne. Így, ha két héten belül meg tudnák szüntetni a szabálysértéseket és erről kötnek egy szerződést, az helyesebb, mintha bezárnák, mert „akkor soha az életben újraindulni nem fog".

Már Debrecen polgármestere is a „Lex Akkugyár" visszavonását követeli

Papp László (Fidesz-KDNP) szerint elfogadhatatlan, hogy olyan szabályozás legyen érvényben, amely lehetővé teszi, hogy a környezetszennyező cégeket ne a bezárás szankciója fenyegesse.

A miniszter azt is ígérte a kormányinfón, hogy a helyzet pontosítása és tisztázása érdekében majd ő kiad egy rendeletet. Ez jelent meg végül október 10-én a Hivatalos Értesítőben „a környezetvédelmi hatósági szerződés megkötésének feltételeiről és eljárásrendjéről” szóló, 5/2023. számú miniszteri utasításként. Csakhogy

a pontosító rendelet felemásra sikerült: egyértelműen és kifejezetten kizárja ugyan az akkumulátoripari beruházásokat, üzemeket a lehetőséggel élők köréből, ám nem is szűkíti a kört az ígéretek szerinti működő kohászati üzemekre, a Dunaferre.

Az utasítás kimondja: „Az utasítás tárgyi hatálya nem terjed ki a területi környezetvédelmi hatóságnak az akkumulátorgyártással összefüggő bármely tevékenységet folytató engedélyessel, valamint az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó hulladék gyűjtési, előkezelési és hasznosítási tevékenységet folytató engedélyessel megkötendő hatósági szerződésére.”

Viszont nem is szerepel a szövegben sehol, hogy kohászati üzem vagy Dunaferr, így végül a szűkítő, értelmező pontosítás után az akkumulátoripari ágazaton kívül minden más szektorra is alkalmazható a megengedő szabályozás. A már a megjelenés másnapján, október 11-én hatályba lépő utasítás rögzíti, hogy a kivételes elbánást személyesen Gulyás Gergely miniszter engedélyezi.

A nikkel csökkenti a depressziót, a Momentum előadta a lakosságcsere-elméletet - abszurdba fordult a katódgyáras közmeghallgatás Ácson

Ácson forrnak az indulatok a település mellé tervezett katódgyár miatt. A beruházó állítja, hogy minden rendben, azonban 2026-ra a Komárom melletti faluban nemcsak gyár lesz, de egy háromszáz főt befogadni képes lakópark is.

A folyamat úgy néz ki, hogy a területi környezetvédelmi hatóság beszámol az érintett üzem tevékenységével összefüggésben előtte indult hatósági eljárásokról, azok eredményéről, a tevékenység környezeti hatásairól, az engedélyes nyilatkozatairól, valamint összegyűjti a hatósági szerződés megkötésével – a közérdeknek is megfelelő – „várható előnyöket", illetve a megkötés szükségességének okait.

A szöveg szerint mindezt, a megkötni kívánt környezetvédelmi hatósági szerződéssel összefüggő dokumentációt a szakmai álláspontjával együtt a Miniszterelnökség államtitkára terjeszti fel a közigazgatás-szervezésért felelős miniszerhez, vagyis Gulyáshoz. A miniszter az elutasító vagy támogató döntését 15 munkanapon belül hozza meg, és juttatja el a környezetvédelmi hatóságnak.

Behajolt a gyártósorba, beszorult, egy héttel később a Honvédkórházban halt meg - jegyzőkönyvek az akkugyári balesetekről, III. rész

A gödi Samsung SDI az első akkumulátorgyár volt Magyarországon, amelyben egy súlyos baleset történt, de nem kizárólag a gyár hibájából. A gyárról azonban a kormányhivatal sokszor megállapította, hogy a munkások odabent súlyos veszélynek vannak kitéve. A Samsung viszont nemzetgazdaságilag kiemelt státusza miatt sérthetetlennek tűnik: hiába építkeznek, vagy kezdenek el használni épületeket engedély nélkül, megússzák pénzbüntetéssel.

A Miniszterelnökség egy közleményt is kiadott, ám ebben sem magyarázzák meg, miért nem szűkíti le csak a Dunaferre a lehetőséget a részletszabályozás, csak annyit írtak: „A kormányrendeletből és a miniszteri utasításból egyértelműen kiderül, hogy a munkahelyek védelmét szolgáló jogi eszközök visszaélésszerűen nem alkalmazhatók, és egyértelmű garanciákat tartalmaznak a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére”.

(Nyitóképünk illusztráció)