A halálos beteg, a Stephen Hawkinghoz hasonló ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász, Karsai Dániel pere még ebben a hónapban megkezdődik a strasbourgi emberi jogi bíróságon, ahol az ügyvéd azért küzd, hogy olyan jogi keretek jöjjenek létre Magyarországon, amelyek között ő méltósággal meghalhat, amikor már úgy érzi, hogy állapota már elfogadhatatlan számára.

Karsai Dániel: „Ha már az iskolában is azt tanították, hogy itt élned, halnod kell, akkor engedjék meg, hogy ezt méltósággal megtegyem"

Karsai Dániel ügyvédnél tavaly augusztusban diagnosztizáltak ALS betegséget. A nemrég még túrázó, sportoló alkotmányjogász ma is aktív életet él, legfeljebb „két percbe telik, hogy felálljon a fotelből", és kerekesszékben megy koncertre. Azt reméli, hogy Strasbourgban, ahova azért fordult, hogy „az értelmetlen szenvedés helyett méltósággal" fejezhesse be életét, személyesen is felszólalhat majd.

Az ennek érdekében a magyar kormány ellen indított per jelenleg ott tart, hogy a kormány megtette a beadványát, amelyben első körben reagált Karsai keresetére. Ebben a kormány álláspontja az volt, hogy nem tartja megalapozottnak az ügyvéd kérelmét, mondván: az ALS-ben szenvedő jogász emberi jogai nem sérülnek azzal, hogy Magyarországon nem megengedett az eutanázia.

Ahogy arról a hvg.hu is írt, a kormány észrevételeit olvasva Karsait ugyan nem töltötte el a reménytelenség, mindenesetre közben elkészítette az erre reagáló beadványát. Ezt szerdai posztjában a Facebookon tette közzé, tudatva, hogy: “hétfőn benyújtottuk Strasbourgba a kormány ellenkérelmére adott viszontválaszunkat”.

A Karsai által közzétett dokumentum kitér az ügyvéd állapotának romlására, és rögzíti, hogy a kérelmező “halálos betegsége folyamatosan előrehalad, nyelési és légzési funkciói enyhén romlanak,

a járóképessége teljes elvesztésének határán áll, a kezek és a lábak ügyességének folyamatos elvesztése olyan szintet ért el, hogy egész nap folyamatos felügyeletet igényel.”

Ami a jogi észrevételeket illeti, a kormány beadványára a dokumentum például úgy reflektál: “A kormány javaslata gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kérelmező életének befejezését annak mérlegelésével kell végezni, hogy képes lesz-e később külföldre utazni, és véget vetni az életének, vagy sem. Ez azt jelenti, hogy az élet befejezésének döntése gyakorlati megfontolásokon alapul, nem pedig azt, hogy az ember mit tekint értelmes életnek, mennyi szenvedést szeretne elviselni, amikor az ember felkészült arra, hogy élete a saját feltételei szerint ér véget.”

A MOK alelnöke az eutanázia-ügyről: A kormány nem akar szembenézni a magyar egészségügy helyzetével

Álmos Péter szerint Karsai Dániel ügyvéd méltóságos halálért küzdő kérelmére adott kormányreakció csak elméleti lehetőségeket vázol fel, aki írta, az nincs tisztában azzal, milyen állapotok uralkodnak.

Az is olvasható benne, hogy jóllehet biztosított az a jog, hogy Karsai eldöntse, “milyen eszközökkel és mikor ér véget élete, egyszerűen nem gyakorolhatja ezt (...) betegsége legutolsó szakaszáig nincs szüksége életfenntartó kezelésre, így nincs mit visszautasítania”. A dokumentum szerint “mivel a magyar jogalkotó az asszisztált öngyilkosság semmilyen formáját sem szabályozta, a kérelmező halála módjának és időpontjának megválasztására vonatkozó joga csupán elméleti és illuzórikus (…) azt a jogát, hogy eldöntse, milyen eszközökkel és mikor ér véget élete, nem gyakorolhatja.”