A leépítések és szabálysértések bizonyítják, mennyire védtelenek a kölcsönzött és alkalmi munkavállalók. Utóbbiakat az építő- és vendéglátóiparban a szaktárca tervezete szerint a jövőben nem is lehet majd alkalmazni.

Város a városban: a 20 ezres Komárom ipari parkjában csaknem annyian dolgoznak, mint ahányan a városban laknak, így törvényszerű, hogy az ott működő vállalatoknál nemcsak helybélieket foglalkoztatnak. Arról azonban csak becslések vannak, hogy a 16 ezer állásnak hány százalékát töltik be kölcsönzött munkaerővel. A munkaügyi kirendeltségnél úgy saccolják, hogy a munkásoknak – szezontól függően – akár az egynegyede is kölcsönzött lehet. Így van ez a mobiltelefonokat gyártó Nokia Komárom Kft. beszállítójánál, a Perlos Kft.-nél is, amely idén júniusig teljesen leépíti a magyarországi termelését, de tavaly novemberben még 1190 embert foglalkoztatott, közülük 253-at csak kölcsönzött. Őket azonban nemcsak a válság tizedelte meg, hanem a munkaügyi felügyelet is: az egyik kölcsönzőcég, a Komáromi Agisz Kft. ugyanis a munka törvénykönyvében foglalt tiltás ellenére alkalmi munkavállalói (AM-) könyvvel foglalkoztatta a Perlosnak dolgozó embereit. A jogsértést úgy próbálták elfedni, hogy a Perlos formailag kiszervezte egy részlegét az Agisz Kft.-be, és miután a munka törvénykönyve azt is tiltja, hogy a kiszervezett dolgozókat fél éven belül visszabéreljék, ezért papírforma szerint ez a negyven-ötven munkás nem kölcsönzöttként volt a Perlosnál, hanem az Agis alkalmi munkavállalóiként dolgozhattak a Perlos gépsorain.

Rövidebbre vágva
Várhatóan 6 milliárd forint megpályázható bértámogatással, netán még ennél is többel segíti ki a kormányzat a pénzügyi válság miatt a munkaidő csökkentésére kényszerülő cégeket – értesült a HVG. Tovább.
Bár a Perlos humánerőforrás-igazgatója, Szabó Illés úgy nyilatkozott, nem volt tudomásuk a jogsértésről, a Nokia globális beszállítója legalábbis óvatlannak bizonyult. Az elmúlt években ugyanis több olyan cég is megjelent a Komáromi Agisz Kft. tulajdonosainak érdekkörében, amely adótartozást halmozott fel, és amelyet előbb-utóbb töröltek a cégjegyzékből. Legutóbb a T. Agisz Kft. jutott erre a sorsra szeptember közepén, amely Kokojevné Argai Judit és Kokojev Dániel tulajdonában volt – de csak az adósságok felhalmozásáig, mert azt követően megváltak tőle. Azonban a T. Agisz felszámolásától csak néhány hétnek kellett eltelnie, hogy Kokojevné október 9-én megalakítsa az ugyancsak munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Work-Lender Kft.-t. A bejegyzett címeken és a hozzájuk tartozó telefonszámokon egyik vállalkozás korábbi vagy jelenlegi tulajdonosait sem lehet elérni, Kokojevék komáromi lakcímén pedig csupán a külvilágtól kőfallal elzárt, újonnan épült kertes ház hirdeti az ott élők anyagi helyzetét.

A szürkegazdaság a kezdetek óta kíséri mind a munkaerő-kölcsönzést, mind pedig az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást, miután a tipikustól eltérő szerződési formák megkönnyítik a bérre rakódó adó- és járulékterhek kikerülését. Kölcsönzéskor például a dolgozók nem a munkavégzés tényleges helyén állnak szerződéses kapcsolatban a munkáltatóval, a munkavállalót mindvégig a kölcsönző foglalkoztatja. A kölcsönbe vevő cég a kölcsönbe adóval vállalkozói kontraktust köt, vagyis a munkabérekre rakódó közterhekkel a munkaerő-kölcsönzőnek kell elszámolnia, míg az, aki a munkát adja, költségként elszámolhatja a vállalkozói szerződésben meghatározott díjat. Egy-egy kikölcsönzés átlagos időtartama még a száz munkanapot, vagyis az öt hónapot sem éri el, ami megnehezíti az ellenőrzést. Könnyen elsikkad például, ha a munkavállalót csak hat órára jelentik be, miközben nyolc órában dolgoztatják – ha a különbözetet netán zsebbe fizetik, egy-egy munkáson naponta 1000–1500 forintot lehet kaszálni.

Halmozódó hátrányok
Ahhoz, hogy a közvetítő az alkalmazott munkások minimálbérére jutó összes járulékot befizesse, s még maradjon is valami haszna, óránként és fejenként 800 forintot kell megkapnia. Tovább.
Az extraprofit reményében a munkaadók olykor azt is megkockáztatják, hogy csak alkalmi munkavállalóként jelentik be dolgozóikat, miután az AM-munkakönyvbe beragasztott közteherjeggyel a járulékterheknek nagyjából a felét meg tudják spórolni a hagyományos foglalkoztatási formához képest. Más kérdés, hogy ilyen munkaviszonnyal havonta átlagosan csak 15 napot lehet dolgozni, és a munkavállaló ingyenes egészségügyi ellátásra sem jogosult, ha saját maga nem fizet be havi 4500 forint biztosítási díjat. A legújabb trükk pedig az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelet tapasztalatai szerint az, hogy Szlovákiában vagy Romániában hoznak létre vállalkozást, és a magyarországi munkavállalót azon keresztül kölcsönzik ki a hazai cégeknek (holott kölcsönbe adó csak belföldi bejegyzésű társaság lehet). Így viszont a dolgozók után a magyarnál kisebb szlovákiai vagy romániai járulékterheket kell megfizetni – már ha ott bejelentik a foglalkoztatás tényét. A munkaügyi felügyelők egyébként az elmúlt években már többször kiszabtak bírságot az Agisz-cégekre és a Perlosra is.

A kölcsönzött dolgozók alkalmazása nem folyamatos (átlagosan csak 125 napot dolgoznak egy évben), felmondási idejük pedig mindössze 15 nap. Így elbocsátásukkor semmiféle végkielégítésre nem számíthatnak, a kölcsönbe vevő cégnek csupán a vállalkozói szerződésről kell elszámolnia a kölcsönbe adóval, amelynek viszont legfeljebb további 15 napig kell fizetnie a munkavállalói járandóságokat. Nem véletlen, hogy a krízishelyzet következtében a cégek először a kölcsönzött munkaerőtől szabadulnak meg. És az sem, hogy a szakszervezetek Európa-szerte évek óta lobbiznak azért, hogy szigorítsák a – rugalmassága miatt a munkaadók körében egyre népszerűbb – munkaerő-kölcsönzés feltételeit. Az érdekképviseletek nyomására az Európai Unió tavaly ősszel el is fogadott egy új irányelvet, amely kimondja, hogy az alkalmi és kölcsönzött munkavállalókat az állandó dolgozókkal azonos elbírálásban kell részesíteni. Magyarországon 2007 áprilisától a kölcsönbe vevő féléves foglalkoztatás után – azonos munkakörben – már nem adhat alacsonyabb alapbért és műszakpótlékot a kölcsönzött munkaerőnek sem, mint az állandónak. Az átlagos foglalkoztatási idő azonban rövidebb ennél, a béren kívüli juttatások pedig fél év után is eltérhetnek. Ennek ellenére az uniós irányelv hazai törvénybe iktatását nem kapkodják el; a HVG érdeklődésére a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál azt válaszolták, ehhez alaposabb előkészítő munkára van szükség, és a jogharmonizáció határideje amúgy is 2011. december 5-e.

A munkaerő-kölcsönzés a tapasztalatok szerint ugyanakkor azokat is be tudja vonni a munka világába, akik az ország hátrányosabb helyzetű térségeiben laknak, vagy mentálisan már elszoktak a rendszeres munkavégzéstől. A munkaügyi központok tapasztalatai szerint a válság miatt a Dunántúlon elbocsátott dolgozók egy része olyan kölcsönzött munkaerő volt, aki most a lakóhelye szerinti alföldi vagy észak-magyarországi irodáknál jelentkezik munkanélküliként. A munkaerő-kölcsönzőkkel jogviszonyban álló mintegy 100 ezer ember egyharmadának még általános iskolai végzettsége sincs, több mint fele pedig betanított munkásként dolgozik.

Az arra szakosodott mintegy nyolcszáz cégen kívül a közhasznú szervezetek is bekapcsolódhattak volna a munkaerő-kölcsönzésbe, ám nem nagyon tették. Pedig 2004 májusától 2006 decemberéig elvileg létezett egy támogatási forma, amely lehetővé tette volna, hogy a dolgozókat akár az év minden napjára alkalmazzák, azokban az időszakokban pedig, amikor nem tudják őket kikölcsönözni, továbbképzést szervezzenek a számukra. A Munkaerő-piaci Alapban több százmillió forint szolgálta volna ezt a célt. Csakhogy az uniós szabályok korlátozzák egy-egy társaság állami támogatásának a mértékét, és Magyarország ez alól nem kért felmentést. Az egy társaságnak adható, három év alatt legfeljebb 100 ezer eurós szubvenció viszont nem volt elég a munkaerő-kölcsönzői piacon optimális létszám eléréséhez – summázta a HVG-nek a próbálkozás kudarcát a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója, Kiss Ambrus. Így e keretből a régiók egyetlen fillért sem használtak fel. A Nyugat-Dunántúlon azonban nem adták fel, s az ötletet most határon túli együttműködés keretében akarják megvalósítani, uniós forrásból. Ausztria ugyanis erre a támogatási formára derogációt kért, márpedig a határon átívelő közös programokban a résztvevők választhatnak, melyik tagállam jogszabályai alapján járnak el. A regionális munkaügyi központ a munkaerő-kölcsönzés előnyeinek a kiaknázására a bécsi Trendwerk GmbH-val és hazai civil szervezetekkel – például a több tucat kistelepülésen működő Zalai Falvakért Egyesülettel – összefogva uniós projektet készít elő.

Az alkalmi munkavállalás ugyanakkor a szaktárcának is a célkeresztjébe került, miután az eredetileg elsősorban az agrárágazatnak szánt könnyítés mára széles körben elterjedt jogviszonnyá és közteherkönnyítéssé vált. Jelenleg mintegy 1 millió AM-munkakönyv van forgalomban. Az alkalmi foglalkoztatásról szóló törvény módosító javaslata várhatóan január végén, február elején kerül a kormány elé. E szerint a jövőben már csak elektronikus úton lehetne bejelenteni az alkalmi foglalkoztatást, ami kizárná annak a lehetőségét, hogy a rajtakapott munkások mobiltelefonon odaszóljanak a munkaadónak, hogy mire a munkaügyi felügyelő az irodába ér, töltsék ki az addig üresen hagyott munkakönyvet, netán hőre eltűnő tintát használjanak, ahogy ez tavaly ősszel az M6-os autópálya építkezésénél történt. A másik változtatás pedig az lenne, hogy az AM-munkakönyv kedvezményeit ezentúl csak magánszemélyek, agrártársaságok és közhasznú szervezetek élvezhetnék. Így az alkalmi foglalkoztatás dandárját kitevő építő- és vendéglátó-ipari cégek elesnének ettől a lehetőségtől, hacsak lobbistáik időben meg nem fúrják a szigorítást.

SZABÓ YVETTE

Magyar gazdaság

Rövidebbre vágva

Várhatóan 6 milliárd forint megpályázható bértámogatással, netán még ennél is többel segíti ki a kormányzat a pénzügyi...

Sírva beszélt arról Ronaldo egy tv-műsorban, hogy soha nem ismerte az apját, mert az mindig részeg volt

Sírva beszélt arról Ronaldo egy tv-műsorban, hogy soha nem ismerte az apját, mert az mindig részeg volt

1 milliárd eurót fizet a Google, mert nem akart adót fizetni Franciaországban

1 milliárd eurót fizet a Google, mert nem akart adót fizetni Franciaországban

Nagyjából húsz luxusút árában van ez az osztályon felüli lakókocsi

Nagyjából húsz luxusút árában van ez az osztályon felüli lakókocsi

Nyugaton már ma este megérkezik a vihar

Nyugaton már ma este megérkezik a vihar

Az angol másodosztályban landolt Balogh Norbert

Az angol másodosztályban landolt Balogh Norbert

Élőben egészen félelmetes Batman autója, körbefotóztuk

Élőben egészen félelmetes Batman autója, körbefotóztuk