Négy helyzet, amikor érdemes elsőnek lenni:

1. A szavazócédulán elsőként listázott jelölt előnyt élvez, akár önkormányzati képviselő-, akár bálkirálynő- vagy Oscardíj-jelölésről van szó. A kutatók több ezer szavazás során tanulmányozták ezt a hatást, és a szavazók következetesen előnyben részesítették a szavazólista első jelöltjét.

2. Ha nem mi vagyunk a kézenfekvő megoldás – például ha olyan céget szeretnénk kiütni a nyeregből, amely már beférkőzött az adott ügyfél kegyeibe –, akkor ha elsőként mutatkozunk be, friss szemmel néznek ránk a döntéshozók.

3. Ha viszonylag kevés a versenytársunk (mondjuk, öt vagy annál kevesebb), akkor az elsőség előnyt jelent, mert az emberek hajlamosabbak a sorozatok első elemére jobban emlékezni, mint a továbbiakra.

4. Ha számos erős jelölttel versengünk egy állásért, akkor előnyt jelenthet, ha elsőként megyünk interjúra. Uri Simonsohn és Francesca Gino több mint 9 ezer MBA-felvételi beszélgetést megvizsgálva arra jutott, hogy az interjúztatók gyakran általánosítanak – néhány jelölt alapján alkotnak képet a teljes mezőnyről. Így ha rögtön az elején több erős jelöltet is meghallgatnak, akkor lehet, hogy a többieket kritikusabban fogadják.

Négy helyzet, amikor nem érdemes elsőnek lenni:

1. Ha mi vagyunk a kézenfekvő választás, ne törekedjünk az elsőségre. A bírók például a munkanap végén (amikor kimerültek) hajlamosabbak a kézenfekvő választásra, mint reggel vagy szünet után (amikor pihentek).

2. Ha sok versenytársunk van (nem feltétlenül erősek, csak egyszerűen sokan vannak), akkor nyújt némi előnyt, ha későn megyünk, és óriási előnyt jelent, ha utolsók vagyunk. A kutatók több mint 1500 tehetségkutatós előadást elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy az utolsóként szereplő énekes az esetek 90%-ában továbbjutott. Szinte azonos mintázat rajzolódik ki a profi műkorcsolya, sőt még a borkóstolás területén is. Adam Galinsky és Maurice Schweitzer szociálpszichológusok szerint a versenyek kezdetén a zsűri fejében idealizált kép él. A verseny során fokozatosan új, realisztikusabb elvárások alakulnak ki bennük. Ez kedvez a később sorra kerülő versenyzőknek, akik számára ráadásul az is előny, hogy látták a többiek produkcióját.

3. Ha ismeretlen terepen kell bizonyítanunk, akkor előny, ha nem mi vagyunk az elsők. Ha nem ismerjük a döntéshozók elvárásait, akkor a többiek produkciója során mind a kiválasztásért felelősök, mind a mi számunkra jobban körvonalazódnak a szempontok.

4. Gyenge mezőnyben előnyt nyújthat, ha a végén szerepelünk, mert így ki tudjuk emelni, miben vagyunk mások. Ha gyenge nap volt, sok rossz jelölttel, akkor igazán jó ötlet utolsónak menni.

A fenti cikk szerkesztett részlet Daniel H. Pink Mikor? című könyvéből.

Miért van olyan nagy jelentősége a kezdésnek? Mikor ideális állásinterjúra menni, felmondani vagy megházasodni? Könyvében Daniel H. Pink rávilágít, hogy az időzítés nem művészet, hanem tényleges tudomány, amelynek segítségével sikeresebben élhetünk, dolgozhatunk és teljesíthetünk. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.