Szabó M. István
Szabó M. István

Az állami közműcég feje egy minapi interjúban jelezte ugyan: egészpályás letámadásba kezd a rezsifronton, csakhogy ez még midig nem elég a tavaly beígért rezsicsökkentés 2.0-hoz. Valóban lehetne olcsóbb is az áram, de az nem mellékes, mit szólnak ehhez például Pakson.

Új rezsiharc veszi kezdetét – üzente Kóbor György, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-ről alig egy hónapja NKM Nemzeti Közművek Zrt.-re átkeresztelt állami rezsiholding vezetője a Világgazdaságnak adott minapi interjúban. Az  elnök-vezérigazgató nem árulta el, mikor, mennyivel és hogyan lenne olcsóbb a lakossági áram, de „újfajta rezsicsökkentést” ígért, és versenyt az áramszolgáltatók között – a fogyasztókért. Vagyis: értünk.

A tervek szerint hamarosan dönthetünk úgy, hogy akkor is az állami rezsicégben működő Démásztól kérjük a villanyszámlát - ha az Émász szolgáltatói területén, mondjuk Miskolcon vagy Sopronban élünk, ahol most az E.On az úr. Kóbor ígéri, olcsóbban fogja megszámítani. Jelenleg ilyet nem lehet, és a rezsiholding lehetőségeit végigvéve az optimizmus inkább kincstárinak tűnik.

©

A meghirdetett rezsiharc tételeit firtató kérdésünkre a Nemzeti Közművek közölte, hogy a meglévő fogyasztói a gáz- és az áramszolgáltatással kapcsolatos ügyeiket 300 pontos országos ügyfélszolgálati irodahálózatban intézhetik majd, vagy akár mobilon, interneten, "ezzel kihasználva a nemzeti közműszolgáltatási rendszerben rejlő szinergiákat". A megküldött válaszlevél szerint kialakítják majd az áruk és a szolgáltatások csomagban kínálásának módját, és Kóbor Györgytől idézhető mondatként még az, hogy „terveinkben igazodunk az energiaszolgáltatást is érintő három fő trendhez. Ezek a digitalizáció megjelenése, az új iparágak (például elektromos autók gyártása, energiatárolás, internetes szolgáltatások, okosmérés) belépése a mi területünkre és az innováció". Az viszont nem biztos, hogy Kóbornak és a Közműveknek van ennyi mozgástere.

"Az áramszolgáltatás  területén piaci verseny van, így a verseny eszközeivel tudunk élni" – állítja az NKM, de nehéz ezt értelmezni, ha tudjuk, hogy az ár és a szolgáltatás hatóságilag szabályozott. Még akkor is, ha a jogszabály csak árplafont szab meg, így elvileg bármelyik szolgáltató adhatná olcsóbban az áramát, ám hiába tűnhet ez versenyszituációnak, ebben versenyezni még sose versenyzett senki. Az ok érthető: az államilag előírtnál kevesebb már nem fér bele a nullánál nagyobb végű profitkalkulációba sem az E.On-nál, sem az Elmű-Émásznál (és részben ezért adta el a francia tulajdonú EDF a Démászt).

Miből van a szolgáltatók haszna?

Hasznot az áramszolgáltatók évek óta nem a lakossági, hanem a szabad piacon képeznek., így a lakossági piac inkább csak amolyan kényszerű velejárója kialakított territóriumuknak. Az ellátáshoz szükséges áramot ajánlott a Paksi Atomerőműből, rögzített áron megvenniük, a hálózati költségek elszámolni szándékozott tételei felett pedig az energiahivatal őrködik.

Mégis: volnának ártörésre alkalmas pontok. Ilyen, amúgy reális forgatókönyv lehetne, ha a lakossági fogyasztók nagyobb számban lépnének ki a szabad piacra. Az árampiaci trendeket figyelembe véve ennek most biztosan árcsökkentő hatása lenne, hiszen jelenleg is alacsonyabb a piaci ár a hatóságilag előírtnál, cserében viszont az áramtőzsdei áringadozás kockázatának vállalása mellett olyan biztonsági tételekről kellene lemondani, mint amilyen a lakossági fogyasztókat védő 60 napos kikapcsolási klauzula. A szabadpiac iránti lakossági (és szolgáltatói) érdeklődésre azonban csak akkor lehetne számítani, ha a meglévő (elsősorban adminisztratív) korlátokat megszüntetnék.

A villamosenergia törvényben (vet) utólag definiált „lakossági fogyasztó” szabadpiaci kiszolgálásának legfőbb gátja ugyanis éppen az, hogy a kereskedőt e területen is egy sor adminisztrációs előírás köti. Ilyen a kötelező offline ügyfélszolgálati iroda működtetése és az online számlázás tiltása is, melynek költségvonzata elriasztja a szolgáltatókat. Rossz példa már van: a Magyar Telekom két éve azért állította le terjeszkedését, mivel a kereskedelmi innovációk tiltása miatt az alacsonyabb árra épülő szolgáltatása nem tudott versenyképes lenni - és éppen ma jelentette be, hogy kivonul erről a piacról, és ha a GVH rábólint, az ügyfeleit az állami Démásznak adja át (vissza).

©

A kitörést a jelenlegi rendszerből segíthetné, ha eltörölhetnék az áramszolgáltatók számára kötelezően előírt, narancssárga keretes számlakép használatát, valamint azt a kitételt, hogy a számlát papírra kell nyomtatni. A földgáz-szolgáltatási területen éppen ezzel próbálkozik a szintén az NKM alá tartozó Főgáz. A teljes magyarországi lakossági gázszolgáltatásra rátelepedett állami cég csaknem egymillió fogyasztóját már be is léptette digitális rendszerébe. Így sem valószínű azonban, hogy az egyszeri, ezerforintos számlajóváírásra épített marketingstratégia elég lenne mind a 3,4 millió ügyfele leszoktatásához a sárga csekkről.

A Nemzeti Közművek kezdeményezése akkor is jót tehet az egész szektorral, ha a rezsiholding először magának akarja kikaparni a gesztenyét. Lehetséges, hogy éppen az NKM-nek van meg a szükséges lobbiereje a már túlhaladott adminisztratív megkötések kigyomlálásához. Ha azonban a szabályozás változik, az minden szolgáltatóra egyaránt érvényes lesz, így a Démásznak önmagában ez nem lesz elég más cégek ügyfeleinek átcsábításához.

Luftot rúghat Seszták a rezsipályán

Általánosan unalmasnak tűnő címlapinterjút adott a Figyelőnek Seszták Miklós. A szemlékben az interjú egyik, ha nem a legfontosabb állítása így el is sikkadt. Mint azt a hvg.hu több tételben is megírta ( például itt, itt és itt is): a frontról nagy hirtelen kivont, nyugdíjazott Németh Lászlóné államtitkári feladatlistája és vele a kormánybiztosnak kinevezett Bártfai-Mager Andrea a fejlesztési miniszterhez került.

Ha létezik már hódítási stratégia, annak a jogszabályi frissítésen túl arra kellene épülnie, hogy az állami holding - kizárólagos gázszolgáltatóként – minden gázzal főző vagy fűtő háztartásba bejutott már, így az árukapcsoláshoz, azon keresztül pedig az adminisztrációs költségek lefaragásához automatikusan megteremthető a szükséges helyzet. Piackutatási eredmények szerint a 8 százalék körüli árelőny már képes a fogyasztókat jelentős számban váltásra buzdítani. Ha ez a szint pusztán költségmegtakarításból nem produkálható,  marad a „magyar ember + magyar szolgáltató” marketingüzenet, azt remélve, hogy ez elég lesz ahhoz, hogy a változás a jövő évi országgyűlési választásokon kormánypárti voksokban manifesztálódjon.

©

Kóbor Györgynek más eszköze nincs. Levezethető, hogy a lakossági árampiacon egyéb költségcsökkentő tétellel már nem érdemes számolni. A villanyszámla két fő tételét jelentő áramár és rendszerhasználati díj viszonyában e szűrőn át nem az a legfontosabb, hogy az áram 37-38 forintos egységárából valójában 14,55 forintot tesz ki a termék ára, illetve hogy a "házhoz szállítás" átlagosan 15,17 forintba kerül, hanem az, hogy a két tétel közül valójában csak a rendszerhasználati díjat érintette a kormány 2012 óta három etapban levezényelt rezsicsökkentése. E mögött ott volt annak felismerése is, hogy az elosztóhálózati  cégek évekig túl jól ügyeskedtek (a gázelosztók rekordéve például 2010 volt Magyarországon, de még egy évvel később is képesek voltak a gazdasági válság negatív hatásait kivédeni). A hálózati költségek lefaragása azonban 2014 elejére elért odáig, hogy az elosztócégekből nemigen maradt kivasalni való.

Hogyan lehetne olcsóbb az áram?

Mivel a villanyszámla adótartalma versenysemleges (hiszen mindenkire egyformán vonatkozik), az alacsonyabb ár érdekében így mára csak a termék árának csökkentése jöhetne szóba. Mivel az európai árampiacon nincs áremelési nyomás, elvileg úgy is olcsóbbá lehetne tenni az áramot, hogy a lakossági ellátáshoz olcsó import áramot venne az NKM. A szabadpaci kereskedők portfóliójában az importarány éppen azért kúszott fel 50 százalékra, mert a külföldi áram olcsóbb az itthoninál.

A Közművek gondja az, hogy megköti a kezét a Paksi Atomerőmű, az pedig elképzelhetetlen, hogy a lakossági ügyfélszerzés érdekében beáldozzák a nukleáris erőművet. (Ha az NKM nem paksi árammal kezdené „innoválni” a piacot, a reaktorokat vissza kellene terhelni, ami költség és termelői árnövekedést eredményezne, amire éppen most nincs szüksége Paksnak; az erőmű hiába írta felül 2015 után tavaly is a mindenkori termelési rekordot, a cég adózás előtti eredménye majdnem másfél milliárd forinttal csökkent egy év alatt, és 18,4 milliárd forint alá esett.)

Ha a pakliban elvileg benne is lenne az állami rezsicég agresszív offenzívaindítása, az arcul csapott riválisok biztosan nem hagynák ezt szó nélkül. Mivel jelen állás szerint sem az E.On, sem az RWE áramszolgáltatója és hálózati elosztó cége nem eladó, a status quo felrúgását követően érzékeny ellencsapásnak bizonyulna ha a német cégek árambeszerzési alternatíva után néznének – az ország nemzetközi hálózati kapcsolódási pontjai ezt az utat technikailag lehetővé teszik. Kóbor programhirdetésére egyik áramszolgáltató sem reagált. Iparági vezetők ettől még biztosra veszik, hogy mind az E.Onnál, mind az RWE-nél érdeklődve figyelik, milyen konkrétumokkal áll majd elő az NKM.

©

A teljes igazsághoz az is hozzátartozik azonban, hogy az utóbbi évek során kialakult helyzetért kárhoztathatók a multinacionális hátterű szolgáltatók is. A rezsiharc egyik olvasata szerint az áramszolgáltatók maguk gerjesztették a kormányzati csapásokat azzal, hogy - miután gyakorlatilag felosztották egymás között az országot - elkényelmesedtek. Noha 2008 óta jogszabály teszi lehetővé, hogy a cégek engedélyt kérjenek más szolgáltató területére merészkedni, ezzel az opcióval a Démász élt először – de csak az után kért országos szolgáltatási jogosítványt, hogy az állam, pontosabban az MVM megvásárolta a céget a francia EDF-től.

Prágai példa

Csehország a bizonyíték arra, hogy értelmetlenné válnak a monopolpiaci helyzetükkel visszaélő szolgáltatókról költött kormányzati szólamok, ha valódi verseny alakul ki a lakossági fogyasztókért. Nincsenek „enyém-tiéd” területek és az állami áramcég - a cseh nemzeti energiabajnoknak számító ČEZ – is belépett a versenypiacra. Az állami rezsicégnek a funkcióját se értik, és Prágából nézve az újtípusú magyar rezsiharc buktatója is körvonalazható: a „majd az állam megoldja”-típusú gondolkodással szemben a nem szabályozott cseh piacon a fogyasztók az önállósodás, a megújulóenergia-felhasználás, a mind tudatosabb energiahatékonyság-növelés és a digitális otthon megvalósítása felé mozdultak el. Akkor is, ha az ezzel járó  beruházási kötelmek és igényelt kényelmi funkciók miatt éppenséggel ez a drágább út.

A névtáblát átírják, a rezsiholding tovább dagad

Leveti elődje utolsó ismertetőjegyét, a nevét a nemzeti közműszolgáltatási rendszert vezető cég. Ami eddig eddigi ENKSZ volt, az mostantól NKM Nemzeti Közművek Zrt. néven működik tovább. És még kap néhány új puttonyt is a hátára.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megszüntetné az első osztályú vasúti kocsikat egy német politikus

Megszüntetné az első osztályú vasúti kocsikat egy német politikus

Szinte hihetetlen értéket, közel 35 fokot mértek az északi sarkkörnél

Szinte hihetetlen értéket, közel 35 fokot mértek az északi sarkkörnél

Rászorulók kapják a Sziget fesztiválon hátrahagyott 600 sátrat

Rászorulók kapják a Sziget fesztiválon hátrahagyott 600 sátrat

Virtuális valóságot vezet be egyik járatán a British Airways, hogy kevésbé izguljanak az utasok

Virtuális valóságot vezet be egyik járatán a British Airways, hogy kevésbé izguljanak az utasok

Eddig nulla bankautomata volt Hortobágyon, most kettőt is felszereltek

Eddig nulla bankautomata volt Hortobágyon, most kettőt is felszereltek

Szigort ígér a karcagi botrány után a belügyi államtitkár

Szigort ígér a karcagi botrány után a belügyi államtitkár