Az 51 éves üzletember saját erőből és nem az ásványi kincsek piacán építette fel 2014-re csúcsra jutott birodalmát, igaz, meg is volt a véleménye azokról, akik a gáz- és olajlelőhelyek, valamint ércbányák megkaparintásával szerezték milliárdjaikat.

Az ilyenek miatt tartja csalónak az oroszok többsége a gazdagokat

 – mondta egy interjújában. Azzal is különcnek számít, hogy oroszországi milliárdos társaival ellentétben viszonylag távol tartja magát a politikától, még a kormányzó Egységes Oroszország hívására sem volt hajlandó beszállni különféle kampányokba.

A Szovjetunió déli részén fekvő Szocsiban, egy örmény családban született, ám orosz nyelvi környezetben felnőtt Galickij 1994-ben egy kozmetikumokat és háztartási vegyi árukat forgalmazó nagykereskedéssel szállt be az üzletbe, s 1998-ban, az Oroszországot sújtó gazdasági válság idején nyergelt át a zöldségpiacra. A kubanyi egyetemen közgazdászi diplomát szerzett üzletember ekkor a szülővárosához közeli Krasznodarban nyitott zöldségboltot, s ebből nőtt ki az Oroszország-szerte mintegy 15 ezer bolttal működő Magnyit-hálózat.

Az Arutjunjan néven született, s felesége családnevét felvéve Galickijjá változott üzletember az amerikai Wal-Mart hálózatot tartotta példaképének, s így igyekezett a vetélytársaknál alacsonyabb árakon forgalmazni termékeit. Ezt részben azzal érte el, hogy birodalma hátországában jól fejlett logisztikai rendszert hozott létre, s az árut leginkább saját kamionjaival szállította saját raktáraiból. Az is segítette a terjeszkedést s ezzel a jobb alkupozíció elérését, hogy azokon a kis és viszonylag szegény településeken is megjelent boltjaival, amelyekre a konkurencia egyáltalán nem fordított figyelmet.

Az FC Krasnodar stadionja előtt

AFP / Vitaliy Timkiv

A Magnyit szárnyalásának az Oroszország elleni EU-s és amerikai szankciók, valamint az azokra adott orosz ellenlépések vetettek véget: miután az Ukrajnához tartozó Krímet magához csatolta Oroszország,  a kölcsönösen meghozott büntetőintézkedések miatt az oroszországi vállalkozók elvesztették export- és importpiacaik jelentős részét, s megnehezültek a hitelfelvételi lehetőségek is. A Magnyitot különösen rosszul érintették a szankciók, hiszen néhány hónappal a Nyugat és Oroszország viszonyának megromlása előtt döntött úgy Galickij, hogy ezer kamionnal logisztikai és fuvarozási bázist nyit Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A beruházás végül elmaradt, ahogy füstbe ment a Magnyit többi külföldi terjeszkedési terve is.

A szankciók, valamint az Oroszország számára döntő fontosságú olajár összeomlása miatt a belföldi kereslet is megcsappant, s a Magnyit az utóbbi két-három évben csak árnyéka önmagának. Galickij közben több körben eladta a részvények egy részét, s az új tulajdonosok többször is szembefordultak vele. Míg Galickij abban látta a kiutat, hogy a Magnyit szálljon be az élelmiszer-termelésbe, és ezzel tegye lehetővé a jövedelmezőségi szint tartását, a többi tulajdonos inkább a hálózat további terjeszkedését szorgalmazta.  A helyzetet bonyolította, hogy a vetélytársak, leginkább az X5 csoport, nem pihentek, s folyamatosan növelték piaci részesedésüket a Magnyit rovására.

Végül az alapító feladta a harcot, és több mint négy százalékkal az aktuális tőzsdei ár alatt, 2,5 milliárd dollárért eladott egy 29 százalékos részvénypakettet a VTB nevű orosz állami banknak.

 Nehéz döntés volt, hiszen én hoztam létre a céget. De semmi sem tart örökké, nem fékezhetem a folyamatokat. Ha a befektetők változást akarnak, akkor tessék, változtassanak

 – mondta búcsúbeszédében. Moszkvai vélemények szerint az a tény, hogy áron alul, s nem egy szakmai befektetőnek adta el maradék részesedését, arra utal, hogy Galickijt ezúttal nem a megfontolás, hanem az emóció vezette.

AFP / Sputnik / Alexander Vilf

Galicikij vagyonát most négymilliárd dollár körülire becsülik – a 2014-es csúcson 11,2 milliárd dollárja volt, s ezzel ő volt a világ leggazdagabb örménye – és a visszavonulás után tervei szerint leginkább fiatal labdarúgók támogatásával kíván foglalkozni. Ennek már voltak előzményei is, hiszen 2008-ban ő alapította meg a Krasznodar labdarúgó klubot, ahol 2012-2014 között játszott a magyar válogatottat is megjárt Koman Vladimir. A 2016-ban átadott stadiont is ő fizette, s ha már kinyitotta az erszényét, nem garasoskodott,  300 millió dollárért 34 ezer embert befogadó, ultramodern pályát építtetett. Galickij – aki szerint pénzadományokkal nem lehet küzdeni a szegénység ellen – a focipályák világán túl is bőkezű adakozónak számít, dollármilliókat adott például az ifjú tehetségek számára alapított krasznodari iskolának.

Galickij annyiban is különbözik a legtöbb orosz milliárdosoktól, hogy nincsenek értékes ingatlanjai külföldön.

„Minek kellene? Azért, hogy elmondhassam, van kastélyom is? Ez a kisebbségi komplexus ellensúlyozása lenne, én viszont nem szenvedek ilyesmitől”

– nyilatkozta. Olaszországban viszont gyakran megfordul, s akkor vagy saját jachtjával, vagy repülőgépével érkezik meg az általa, valamint felesége és lánya által imádott konyha és történelem országába.