5,1 milliárd dollárra értékelik a Slack informatikai céget, amely belső levelezési szoftvert ad el olyan óriásoknak, mint az IBM, a Samsung, a 21-st Century Fox vagy a Marks&Spencer. A főnök és az egyik fő részvényes Stewart Butterfield, aki elmesélte a BBC tudósítójának, hogy gyerekkorában még Dharmanak hívták.
Apja ugyanis olyan hippi volt, aki nem akart elmenni a vietnami háborúba, és ezért inkább Kanadába menekült. A család egy faházban élt Brit Kolumbiában. Se vízvezeték se áram. Ez romantikusnak tűnt és meg is felelt a hippi filozófiának, de kissé fárasztóak voltak a hétköznapok. Így aztán beköltöztek Victoria városába. Brit Kolumbia fővárosában aztán az ifjú Butterfield megvált a Dharma névtől és Stewart lett belőle. Ezen kívül felfedezte a számítógépet, ami akkor újdonság volt. Maga tanult meg programozni, de kezdetben nem érdekelte különösebben az informatika. Cambridge-ben végzett filozófia szakon, és egyetemi oktatóként képzelte el az életét. Csakhogy jött az internet. Stewart Butterfield csapot-papot otthagyott, és elindult a Szilícium völgybe, ahol az informatikai forradalom elkezdődött.
Startup cégével megbukott, de volt még három hónapja, hogy elkerülje a csődöt. Ebben a három hónapban - akkori nejével együtt - létrehozták a Flickr-t. Ez bombasiker lett, mert arra alapozott, hogy egyre több mobiltelefonnak volt kamerája. Az emberek pedig szerették volna megosztani a képeket. Erre szolgált a Flickr, melyet a Yahoo megvett 25 millió dollárért - alig egy évvel az alapítás után. Nem volt igazán jó üzleti döntés - mondja most a BBC tudósítójának Stewart Butterfield. Ha várunk egy kicsit, akkor sokkal többet kaphattunk volna. De Stewart Butterfield nemhiába hippi szülők gyermeke, szerényen éldegél. Nem szórja a pénzt.
Inkább új startup vállalkozásba kezdett, mellyel újra megbukott. De volt B terve: egy belső levelezési program, melynek a Slack nevet adta. Ez világsiker lett. Nem is akarja eladni, pedig nagy a konkurrencia. Dehát naponta 8 millióan használják a rendszert és ebből 3 millióan fizetnek is érte. Az üzleti világ felső szektorából 70 ezernél több előfizetője van, miközben a Microsoft ingyen kínál hasonló programot. A kihívás tehát nagy, de a hippi szülők gyereke nem fél ettől. Mint ahogy az adófizetéstől sem retteg annyira, mint jóval tőkeerősebb vetélytársai, akik adóparadicsomokba mentik a profitot. Stewart Butterfield sem szegény - vagyonát a Forbes magazin 650 millió dollárra becsüli - de messze lemarad a Microsoft alapító atyjától, Bill Gatestől, aki majdnem 100 milliárd dolláros vagyonnal dicsekedhet.
Szerintem minden gazdag embernek több adót kellene fizetnie
- vallja a hippi szülők gyermeke, aki a BBC-nek nyilatkozott. Filozófiája pontosan az ellenkezője, mint Donald Trumpé, aki ezüst kanállal a szájában született New York-ban, és a választási kampányban azzal dicsekedett, hogy 16 éve nem fizet adót. A Fehér Házban az első dolga volt a gazdagok adójának csökkentése.
Vagyonának egy részét jótékony célokra kívánja fordítani Stewart Butterfield is- éppúgy mint Bill Gates, aki egymilliárd dolláros alapítványával elérte az AIDS visszaszorítását Afrikában. A hippi szülők gyereke is úgy gondolkodik, mint Bill Gates: a nagy vagyon elkényelmesít. Pénzének nagy részét ezért nem gyermekeire kívánja hagyni, hogy ők is a saját erejükből csináljanak karriert, ahogy ez a hippi szülők fiának, Dharma (Stewart) Butterfieldnek sikerült a Szilícium völgyben Kaliforniában.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
